A nemzetiségi kultúra része az összmagyar kultúrának

Közel másfél éve alakult meg a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság a Belügyminisztérium intézményeként. A főigazgató, Sztoj­ka Attila azt mondta: szinte az indulástól keresték a kapcsolatot a Kiss Kata Zenekarral, hogy a pécsi Gandhi gimnázium diákjai – autentikus cigány hangszereléssel – feljátsszák, felénekeljék az együttes emblematikus, Magyar vagyok című dalát.

Sztojka Attila szerint a roma közösség kulturájának része az építkezés. Fotó: Havran Zoltán Forrás: Magyar Nemzet

2020 szeptemberétől a középiskolát üzemeltető Gandhi Nonprofit Kft. tulajdonosi joggyakorlását a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) vette át a Belügyminisztériumtól.

– Az iskola Magyarország és Európa első roma nemzetiségi gimnáziuma – büszkélkedett Sztojka Attila.

– Ebből gondok is adódtak, amikor liberális jogvédők szegregációval vádolták az intézményt – vetettem közbe.

– Oktatási szakemberek, oktatáspolitikusok vitatkozhatnak arról, hogy mi a szegregáció. Ami tény: a probléma nincs teljesen kibeszélve. Nem az számít, ki milyen nemzetiségi összetételű intézménybe jár, hanem a körülmények és az oktatás minősége – hívta fel a figyelmet a főigazgató, megjegyezve: a Gandhi gimnázium XXI. századi infrastruktúrával és a legmodernebb oktatási eszközökkel rendelkezik.

A szegregált oktatással kapcsolatban Sztojka Attila elmagyarázta, hogy szerinte annak több összetevője van: úgymint pedagógus-, azon belül szaktanárhiány, az intézmény elavult eszközparkja, illetve a szabad iskolaválasztás korlátozása.

– A Gandhi gimnáziumban nemhogy e három kritérium, de közülük egy sem lelhető fel – hangsúlyozta a TEF főigazgatója. – Fejlesztésre az elmúlt tíz évben rengeteg pénzt biztosított a magyar állam. A cél az, hogy a jövőben több hasonló oktatási intézmény jöjjön létre.

Sztojka Attila jelezte: az elmúlt két-három évtized hibáit néhány esztendő alatt lehetetlen kijavítani.

– Egy nemzet nagyságát minden esetben az határozza meg, hogyan fordul nemzetiségei felé. Gyökeres változás akkor történt, amikor a kisebbségi törvény helyett nemzetiségi törvényt alkotott a parlament – mutatott rá a főigazgató, hozzátéve: már pusztán a megnevezésben is óriási a különbség. A lényeg pedig, hogy a nemzetiségekre mint nemzetalkotó közösségekre tekintünk, míg a kisebbség jelentése: elkülöníthető, körülhatárolható közösség, amely mellett ott a többség.

– Mind a 13 magyarországi nemzetiség működtet iskolát, óvodát. Nem szabad a nemzetiségi és a szegregált oktatást összemosni – vélekedett Sztojka Attila, majd kifejtette: a nemzetiségi oktatás – a kultúra, a nyelv és a hagyományok ápolásán keresztül – erősíti az identitást.

Sztojka Attila: Egy nemzet nagyságát minden esetben az határozza meg, hogyan fordul nemzetiségei felé
Fotó: Havran Zoltán

– Nézzük csak a roma oktatás-képzés ügyét! 2010 előtt az értelmiség aránya a cigányság körében az egy százalékot sem érte el, mára viszont már elértük az egy százalékot a roma szakkollégiumi hálózat segítségével – fogalmazott a főigazgató, akitől megtudtam: a hálózat 2011-ben jött létre 11 szakkollégiummal, a történelmi egyházak és a kormányzat összefogásával. Ma több mint háromszáz hátrányos helyzetű, főleg roma egyetemi, főiskolai hallgatót támogat lakhatással, eszközökkel, ösztöndíjakkal és oktatással.

Szintén 2011-ben hozta létre a magyar kormány a Gandhi Nonprofit Kft.-t az addig az iskolát fenntartó Gandhi Közalapítvány már szinte működésképtelen helyzete miatt.

– Európai uniós program segítségével jött létre a Nemzetiségi Roma Oktatási Központ (NeROK) a Gandhi gimnáziumban. A NeROK menedzseli a Magyar vagyok című dal autentikus cigány hangszerelésű feldolgozását – árulta el Sztojka Attila, aki hozzátette:

azért ezt a dalt választották, mert a Kiss Kata Zenekar rendhagyó és egyben kiváló zeneszámot alkotott, amely a magyarságtudatot erősítő, magyaros motívumokból építkező, ugyanakkor modern hangzású kompozíció.

– A dalhoz készült videóklip is mutatja, hogy bárhol legyünk is a világban, visszatükrözzük azt a sokszínűséget, amely egyedülálló értéke a magyarságunknak, a magyar kultúrának – mondta a TEF főigazgatója. – A nemzetiségi kultúra része az összmagyar kultúrának, s a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság azon dolgozik, hogy minél több elemet a felszínre hozzon, amely e nemzeti összetartozást erősíti, a kultúra mellett gazdasági, foglalkoztatási, lakhatási, képzési téren is.

– Ha már a lakhatást említette, a 100 Tagú Cigányzenekar lakhatási válságba került, amióta a budapesti VII. kerület DK-s polgármestere, Niedermüller Péter kiebrudalta az együttest a próbaterméből – jegyeztem meg.

– Méltatlan, ami ott zajlik. Az értékeket nem rombolni kell, hanem ápolni, őrizni. Érdekes, hogy az elmúlt tíz évben ezzel nem akadt probléma – állapította meg Sztojka Attila, s kijelentette: át kell gondolni a személyi felelősséget.

Visszatérve a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság tevékenységére, a főigazgató kiemelte: a TEF a társadalmi mobilitást igyekszik elősegíteni.

– Célunk, hogy minden hátrányos helyzetű ember legalább egy fokot feljebb léphessen az adott élethelyzetéhez képest – hangsúlyozta, majd kifejtette: elsősorban képzésekkel nyitnak meg csatornákat, hogy legyen átjárás a társadalmi szintek között.

Azon hátrányos helyzetű településeken, ahol kevés a munkavállalási lehetőség, a TEF saját foglalkoztatási programot indít. Komplexen kezeli a roma ügyet: nemcsak kulturális, oktatási, lakhatási vagy foglalkoztatási problémaként, hanem azok együttes kezelését tartja szükségesnek.

– A Magyar vagyok című dal fel­éneklésével közelebb hozzuk egymáshoz a társadalmi rétegeket, továbbá közelebb a valósághoz azokat, akik negatív hírek alapján alakítanak ki képet egy közösségről – összegezte végül Sztojka Attila.

Kiss Kata énekesnő
Fotó: Teknős Miklós