Történetek a Balaton mellől

A Balatonhoz nehéz érzelemmentesen viszonyulni, hiszen közünk van hozzá — ezt érezhetjük, ha a parton sétálgatunk, és ez igazolódik vissza akkor is, ha Kovács Emőke történész előadásait hallgatjuk vagy a könyveit olvassuk a magyar tengerről. A tó története ugyanis leképezi a magyar történelmet, de úgy, hogy a történelmi viharok mellett a napfényes időszakokat is látni engedi.

Bonczidai Éva
2019. 05. 28. 13:09
null
Földvári látkép 1911-ből – háttérben a kikötői kotrások anyagából formálódó Galamb-sziget Forrás: Fortepan
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kovács Emőke nemrég megjelent Balatoni impressziók – Sorsok, helyek, történetek a Balaton mellől című könyvéből a hazai fürdőkultúra egyes jelenségeit, sport- és filmtörténeti pillanatokat, irodalomkönyvekben emlegetett nagy szerelmek helyszíneit ismerhetjük meg olyan kontextusba ágyazva, hogy jelenidejűnek érezzük a múlt század eleji újságcikkek balatoni hí­reit, hiszen azt is látjuk, hogy ezek a régi történetek hogyan nyúlnak át a „mi időnkbe”.

Például az, hogy idén Zamárdiban lesz a Red Bull Air Race, sajátos időszerűséget kölcsönöz a repüléstörténet balatoni fejezeteinek is. Kovács Emőke ugyanis cikkeiben és könyveiben nemcsak olyan ismert történeteket mesél újra és egészít ki, mint például Jókai Mór vagy Tolnay Klári balatoni kötődései, hanem megemlékezik Lányi Antal hivatásos katonáról, repülőkonstruktőrről is – ő volt az első magyar pilóta, aki egy Blériot XI típusú egyfedelű géppel 1911. augusz­tus 27-én a viharos időjárás miatt előbb körberepülte a Badacsonyt, majd leszállt, másnap pedig Badacsony és Fonyód között, 150 méter magasan hét perc alatt átrepülte a tavat. Arra is jó rácsodálkozni, hogy 1923-ban megindult a rendszeres vízirepülőgép-forgalom, és az Aeroexpress Budapest–Siófok vonalon közlekedő hidroplánjainak fővárosi indulásához létre kellett hozni az ország első vízi repülőállomását a Gellért tér előtti Duna-szakaszon.

Földvári látkép 1911-ből – háttérben a kikötői kotrások anyagából formálódó Galamb-sziget
Fotó: Fortepan

Az is a furcsaságok közé tartozik, hogy az 1820-as években a hidegfürdő során ketrecekben engedték be a vízbe az embereket. Csak az 1870-es évektől, az úszósport elterjedésének köszönhetően merészkedtek a tóba látogatók, és ezzel fellendült a balatoni strandkultúra is. Az úszás népszerűségének növekedésére óriási hatással volt Bimbi, azaz Belházy Margit, az első nő, aki átúszta a Balatont 1924. augusztus 20-án. „Belházy Bimbi kicsattanó egészségű, kerek bronzpiros arcú fiatal leány, húszéves, és mindössze három hete fogott versenyzésbe” – olvasható Az Est című lap tudósításában. A férfiak is komoly vetélytársat láttak benne, például az utolsó emlékezetes balatoni versenyéről 1927-ben így tudósított az egyik korabeli lap: „Geöcze teljesen elcsigázva ért partot… Almássy a célban elájult… Belházy Bimbi beúszott a célba, kimászott a partra, szétnézett:

– Éhes vagyok. Enni adjanak! – szólt, egy fürdőköpenyt kerített a nyakába és katonás léptekkel elindult az öltözőbe.”

Az újságok, forráskritikával kezelve, az információk kiapadhatatlan tárházát jelentik, a történész pedig tökéletes arányérzékkel válogat közöttük, csodálatos történeteket tár fel a XIX–XX. századból; ilyen Ify Lajosé, az egykori fonyódi plébánosé vagy a francia származású kertépítő mesteré, Flament Lajosé is. Kovács Emőke történészi pontossággal, de nem rigorózus teljességre törekvéssel tárja elénk mindezt, nem vész el a részletekben, nem válik parttalanná, azt érezzük, mindent tud a Balatonról, de a kutató mellett ott munkál benne a bölcs mesélő is, aki szeretettel és jókedvvel mondja el ezeket a történeteket.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.