1918. december 1-je mind a magyar, mind a román nemzet számára mítoszalkotó pillanat: a magyarság Erdély elvesztésére emlékezik, a románság az ígéret földjének megszerzését ünnepli minden évben ezen a napon. E dátum így kinek gyász-, kinek örömünnep – de mindenkinek olyan tér- és időpont, amelyben Magyarország és Románia legsúlyosabb történelmi ellentétei összpontosulnak. Különösen igaz volt ez 2018. december 1-jére, a centenárium pillanataira. Egyedüli magyarként készíthetett filmet erről a napról Margittai Gábor és Major Anita. Összességében négy éven át forgatva, bevett munkamódszerükkel, a történelmi oknyomozással elkészítették 52 perces dokumentumfilmüket. Magyar szemszögből – de szalonképes román nézőpontból is – megvizsgálva, pontosan mi történt 1918. december 1-jén, amikor Gyulafehérváron kimondták Erdély és Románia „unióját” – méghozzá a Károlyi-kormány hathatós segítségével, amely a MÁV szerelvényeit biztosította a román küldöttek és a gyűlésre érkezők fuvarozásához. Mi vezetett el idáig, mi vesztettük-e el Erdélyt, vagy a románok nyerték meg azt? És mindennek mi lett száz év alatt a súlyos következménye a magyarságra nézve?

A 2018-as centenáriumi erdélyi felvételeink egyedülállóságát nemcsak az adja, hogy magyar stábok nem merészkedtek az ünneplő román tömegbe, hanem az esemény mítoszteremtő hordereje is. A stáb célkitűzése az volt, hogy 1918–2018. december 1-jét tágabb történeti és emlékezetpolitikai kontextusba helyezzék, rávilágítva általánosságban is a Kárpát-medencei magyarság szórványosodásának drámai pillanataira. A filmben megszólaltatnak szakértőket, többek között Gudor András református lelkipásztort, szórványlelkészt; Marton József gyulafehérvári teológusprofesszort; Valer Moga román történészt, a gyulafehérvári 1918. December 1. Egyetem oktatóját; Tudor Rosu román történészt, a téma szakavatott kutatóját, gyulafehérvári helytörténészt, Soós Zoltán történészt, Marosvásárhely polgármesterét; valamint az azóta elhunyt Szőcs Géza költőt, politikust.

Ismétlés: vasárnap 23.10-kor