Második hullám

Küszöbön a csodafegyver megjelenése, a vírus elleni védőoltás gyártása. Csak addig valahogy ki kell bírni.

Férfi maszkban. New Yorkban már az újranyitás negyedik fázisánál tartanak: az alacsony kockázatú helyszínek újra fogadhatnak látogatókat (Fotó: Getty Images) Fotó: Roy Rochlin

A koronavírus turbósebességgel száguld keresztül a világon, és napról napra szedi áldozatait. Az emberiség a járvány kirobbanása óta eltelt háromnegyed évben egyre többet tudott meg a korábban ismeretlen kórról. Küszöbön a csodafegyver megjelenése, a vírus elleni védőoltás gyártása. Csak addig valahogy ki kell bírni.

Szinte elképzelhetetlen volt az a jóslat, amelyet Anthony Fauci, az Egyesült Államok fő járványügyi szakértője mondott valamikor márciusban. A legrosszabb esetben Amerikában meghaladhatja a kétszázezer főt a koronavírus áldozatainak száma. E hét közepén kétszázezer piciny zászlóval emlékeztek meg a halottakról a washingtoni National Mall parkban. Még csak szeptember végét írjuk, és semmi jele annak, hogy a járvány terjedési sebessége csökkenne szerte a világban, így az Egyesült Államokban is. Több mint 32 millió ember kapta el eddig a koronavírust, a halálos áldozatok száma a hétvégére meghaladja az egymilliót. Ezek szerint a borúlátó szakértőknek igazuk volt, bár Fauci aligha büszke erre. A járvány feltartóztathatatlanul terjed tovább.

Az orvosok egy része szerint ez már a második hullám, míg mások azt állítják, hogy még mindig az elsőben vagyunk. Az azonban biztos, három-négy hónapos bezártság után az emberek ugyanúgy kezdték élvezni az életet, mintha mi sem történt volna. Az erre utaló figyelmeztetések elszálltak a fülek mellett. A kormányok is érezték, hogy tovább nem tartható fenn a szigor, mert könnyen átfordulhat általános elégedetlenségbe. Az emberek pedig jöttek-mentek, nyaraltak, buliztak, és már csak kedélyes beszélgetésekben fordult elő a koronavírus. Jelenleg egész Európában ennek a lazaságnak isszuk a levét: hihetetlen sebességgel terjed a kór, a földrészen már ötmillió fertőzött van, az egyetlen reményt sugalló mutató, hogy ez az ősz elejei hullám nem szed annyi halálos áldozatot, mint a tavaszi. De ne higgyünk abban, hogy ez a második fejezet csak a fiatalabb, az ellenállóbb nemzedéket érinti. El fogja érni a veszélyeztetettebbeket, az idősebb, krónikus betegségben szenvedők korosztályát is, akik mindig azok maradnak.

Ha kitekintünk külföldre, manapság mást sem hallunk, mint iskolabezárást, rendezvényhalasztást, sportesemények lefújását, mert a csapatokban megjelent a koronavírus. Távolságtartás, maszkviselési kötelezettség – ebben világszerte nagy az egyetértés.

Vannak olyan államok, amely elrendelték a határzárat, de azért mindegyik tesz kivételeket. Madridban kerületeket zárnak le ott, ahol különösen dühöng a vírus. Máshol elrendelték a vírusfertőzött területek karanténba zárását. Amiben egységes a szemlélet, hogy fenn kell tartani a gazdaság működőképességét, mert három hónapos leállást még egyszer igen kevés állam bírna ki.

És mindenki várja a csodát, a koronavírus elleni védőoltás megjelenését. Százhetven gyártó fut versenyt az idővel, aminek egyúttal az is célja, hogy az elsők között készüljenek el a vakcinával. Egyik sem akar lemaradni egyrészt a hírnévről, másrészt pedig az üzleti sikerről. Eddig mintegy kétmilliárd ampullára érkezett előrendelés, ez felfuthat akár négymilliárdig is. Az Egyesült Államok, az Európai Unió előszerződésben több száz millió egységet kötött le. Az Európai Bizottság megállapodást írt alá a Sanofival és a GlaxoSmithKline-nal, nagyon jóvá akarják tenni a járvány kirobbanásakor elkövetett hibákat. Magyarország is lekötött ötmillió darab vakcinát, mégpedig az AstraZeneca cég és az oxfordi egyetem fejlesztése alatt állóból. Mifelénk elég nagy csend kíséri azt az orosz csodaszert, amelyet több tízezer moszkvain próbáltak ki. Igaz, az első napokban rossz közérzetet okoz, de az orosz vélemények szerint hatásos.

A Gamaleja Intézet már meg is kezdte gyártását. Eddig több mint húsz ország – ezek közt van India, amely a világ második legfertőzöttebb állama – egymilliárd darabot rendelt a Szputynik V nevű orosz védőoltásból. Vlagyimir Putyin e héten az ENSZ-közgyűlésen mondott videóbeszédében ingyenesen fel is ajánlotta a világszervezet alkalmazottainak az ellenanyagot.

A még meg sem született vakcina máris kételyeket szül. Vajon az új készítmény, amelyet mindenütt rohammunkában készítettek – rendes esetben egy gyógyszer kifejlesztése öt-tíz évbe telik –, hosszú távon nem okoz-e súlyos elváltozásokat az emberi szervezetben? Mert csak a sikeres tesztelésben bízhatunk. Sokan attól tartanak, hogy csak a tehetősebb országok jutnak majd hozzá a szerhez, míg a szegény államok hoppon maradnak. Az emberi természetből kiindulva minden lehetséges, ám az előző változatot a gazdagabb országok és a nemzetközi szervezetek váltig cáfolják.

Jelenleg 7,6 milliárd ember él a Földön. Kizárt, hogy mindenki kapni akar és kapni fog a vakcinából. A világon, ha nem is a koronajárvány terjedési sebességével, de azért jelentős gyorsasággal szaporodnak a vírustagadók, akik nem hisznek a halálos kórokozó létezésében, inkább mindenhol különböző összeesküvéseket látnak. Az egyik legbizarrabb közülük az, hogy a maszkviselés kötelezővé tételével a kormányok láthatatlanul befolyásolják az embereket. Hogyan is?

A maszkban – nem mindegyikben, de jó párban – van egy kis fémdarab, amely arra szolgál, hogy az orrhoz rögzítsük az anyagot. De ha máshogy nézzük, ez lehet egy parányi antenna is, amely „az 5G segítségével az emberek viselkedését irányítja”. Nem állítjuk, hogy mindenki hisz ebben, aki kimegy tüntetni a védőintézkedések ellen, de azért számosan azt gyanítják, hogy valami hatalmas fondorlat áldozatai.

A különböző gyógyszergyárak eltérő vakcinákkal kísérleteznek. Van, amit egyszer kell beadni, van, amit többször. Így az sem mindegy, hogy a szervezet, amely az egészet finanszírozza, egy vagy több vakciánért fizet. A védőoltások szállításának -80 és -20 Celsius-fok közti hőmérsékleten kell történnie. A hűtőgépgyárak már ráálltak az ilyen kapacitású gépek elkészítésére. Ráadásul ezeknek be kell férniük egy repülőgép gyomrába. Aztán pedig jön a futárcégek kiszállítása, ott is fenn kell tartani a megadott hőmérsékletet. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, az IATA szerint, ha egyszerre kellene a megrendelőkhöz eljuttatni az összes vakcinát, beleértve a hűtőgépeket is, akkor nyolcezer nagy teherszállító repülőgépre lenne szükség, Valószínűleg ez a mennyiség nem egy időben jelentkezik, de így is leterheli majd a légi és szárazföldi szállítóteljesítményt.

Bárcsak ott tartanánk, hogy ezekkel a gondokkal kellene megküzdenie az emberiségnek. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke az ENSZ közgyűlésének szerdán küldött videóüzenetében gyorsan rátért arra, hogy a „kínai vírus” elterjedéséért a világban Peking a felelős. Az elnök november második felére ígérte a „varázslatos vakcina” megjelenését. Mások az év végére várják a védőoltás bejelentését, de vannak olyan tudományos szakemberek, akik ennek a dátumát a jövő év elejére teszik. Mindenképpen aranybetűkkel fog beíródni ez a nap a történelembe. De ezzel korántsem lélegezhet fel az emberiség, hiszen az irdatlan mennyiséget le kell gyártani, legyen az akár több cég egymástól eltérő felfedezése. Ehhez kellenek alapanyagok, gyártási együttműködés a kisebb cégekkel, ugyanis a világon nincs olyan gyógyszeripari nagyvállalat, amely képes lenne ilyen hatalmas mennyiségben ezt a védőoltást gyorsan piacra dobni. Bár az idő szorít, amire az emberiségnek addig is szüksége lenne, az a fegyelem és a türelem.