A koronavírus turbósebességgel száguld keresztül a világon, és napról napra szedi áldozatait. Az emberiség a járvány kirobbanása óta eltelt háromnegyed évben egyre többet tudott meg a korábban ismeretlen kórról. Küszöbön a csodafegyver megjelenése, a vírus elleni védőoltás gyártása. Csak addig valahogy ki kell bírni.
Szinte elképzelhetetlen volt az a jóslat, amelyet Anthony Fauci, az Egyesült Államok fő járványügyi szakértője mondott valamikor márciusban. A legrosszabb esetben Amerikában meghaladhatja a kétszázezer főt a koronavírus áldozatainak száma. E hét közepén kétszázezer piciny zászlóval emlékeztek meg a halottakról a washingtoni National Mall parkban. Még csak szeptember végét írjuk, és semmi jele annak, hogy a járvány terjedési sebessége csökkenne szerte a világban, így az Egyesült Államokban is. Több mint 32 millió ember kapta el eddig a koronavírust, a halálos áldozatok száma a hétvégére meghaladja az egymilliót. Ezek szerint a borúlátó szakértőknek igazuk volt, bár Fauci aligha büszke erre. A járvány feltartóztathatatlanul terjed tovább.
Az orvosok egy része szerint ez már a második hullám, míg mások azt állítják, hogy még mindig az elsőben vagyunk. Az azonban biztos, három-négy hónapos bezártság után az emberek ugyanúgy kezdték élvezni az életet, mintha mi sem történt volna. Az erre utaló figyelmeztetések elszálltak a fülek mellett. A kormányok is érezték, hogy tovább nem tartható fenn a szigor, mert könnyen átfordulhat általános elégedetlenségbe. Az emberek pedig jöttek-mentek, nyaraltak, buliztak, és már csak kedélyes beszélgetésekben fordult elő a koronavírus. Jelenleg egész Európában ennek a lazaságnak isszuk a levét: hihetetlen sebességgel terjed a kór, a földrészen már ötmillió fertőzött van, az egyetlen reményt sugalló mutató, hogy ez az ősz elejei hullám nem szed annyi halálos áldozatot, mint a tavaszi. De ne higgyünk abban, hogy ez a második fejezet csak a fiatalabb, az ellenállóbb nemzedéket érinti. El fogja érni a veszélyeztetettebbeket, az idősebb, krónikus betegségben szenvedők korosztályát is, akik mindig azok maradnak.