Ha kitekintünk külföldre, manapság mást sem hallunk, mint iskolabezárást, rendezvényhalasztást, sportesemények lefújását, mert a csapatokban megjelent a koronavírus. Távolságtartás, maszkviselési kötelezettség – ebben világszerte nagy az egyetértés.
Vannak olyan államok, amely elrendelték a határzárat, de azért mindegyik tesz kivételeket. Madridban kerületeket zárnak le ott, ahol különösen dühöng a vírus. Máshol elrendelték a vírusfertőzött területek karanténba zárását. Amiben egységes a szemlélet, hogy fenn kell tartani a gazdaság működőképességét, mert három hónapos leállást még egyszer igen kevés állam bírna ki.
És mindenki várja a csodát, a koronavírus elleni védőoltás megjelenését. Százhetven gyártó fut versenyt az idővel, aminek egyúttal az is célja, hogy az elsők között készüljenek el a vakcinával. Egyik sem akar lemaradni egyrészt a hírnévről, másrészt pedig az üzleti sikerről. Eddig mintegy kétmilliárd ampullára érkezett előrendelés, ez felfuthat akár négymilliárdig is. Az Egyesült Államok, az Európai Unió előszerződésben több száz millió egységet kötött le. Az Európai Bizottság megállapodást írt alá a Sanofival és a GlaxoSmithKline-nal, nagyon jóvá akarják tenni a járvány kirobbanásakor elkövetett hibákat. Magyarország is lekötött ötmillió darab vakcinát, mégpedig az AstraZeneca cég és az oxfordi egyetem fejlesztése alatt állóból. Mifelénk elég nagy csend kíséri azt az orosz csodaszert, amelyet több tízezer moszkvain próbáltak ki. Igaz, az első napokban rossz közérzetet okoz, de az orosz vélemények szerint hatásos.
A Gamaleja Intézet már meg is kezdte gyártását. Eddig több mint húsz ország – ezek közt van India, amely a világ második legfertőzöttebb állama – egymilliárd darabot rendelt a Szputynik V nevű orosz védőoltásból. Vlagyimir Putyin e héten az ENSZ-közgyűlésen mondott videóbeszédében ingyenesen fel is ajánlotta a világszervezet alkalmazottainak az ellenanyagot.
A még meg sem született vakcina máris kételyeket szül. Vajon az új készítmény, amelyet mindenütt rohammunkában készítettek – rendes esetben egy gyógyszer kifejlesztése öt-tíz évbe telik –, hosszú távon nem okoz-e súlyos elváltozásokat az emberi szervezetben? Mert csak a sikeres tesztelésben bízhatunk. Sokan attól tartanak, hogy csak a tehetősebb országok jutnak majd hozzá a szerhez, míg a szegény államok hoppon maradnak. Az emberi természetből kiindulva minden lehetséges, ám az előző változatot a gazdagabb országok és a nemzetközi szervezetek váltig cáfolják.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!