Máig ismeretlen tettesek 1997. április 15-én eltüntették a temesvári magyar újság, a Heti Új Szó plakettjét a Magyar Ház faláról. Néhány nappal később, április 30-án a Bánsági Magyar Napok nyitóeseményén ugyanitt avatták fel a kultúrpalota új emléktábláját.
Az impozáns belvárosi épületért folytatott küzdelem tétje ekkor kezdett körvonalazódni. Oka is volt, van a harcnak. Legfőbb indítéka az, hogy a háromemeletes ingatlan a város egyik legelőnyösebb övezetében található, néhány lépésnyire a főtértől, amiből egyenesen következik, hogy hotellé alakítása megtömné tulajdonosa zsebét. A cél tehát ma már nem az, hogy kiszúrjanak a magyarokkal – annak ellenére sem, hogy a csata eredetileg ilyen szándékkal indult.
A Magyar Házat elsőként a lugosi Iosif Constantin Drăgan szemelte ki magának. Az üzletember az 1989. évi román forradalom utáni zűrzavaros helyzetet aknázta ki, s odáig ment, hogy magyarellenes médiabirodalmát költöztette be az épületbe. Sokakat érzékenyen érintő lépésének előzményei is voltak, hisz az 1940-es években a román Vasgárdával rokonszenvezett, és a rendszer embereként kőolajat exportált a fasiszta olasz államnak. Épp emiatt a második világháború után nem térhetett vissza szovjetizált szülőhazájába. Földgázzal kezdett el kereskedni, s annyi pénzre tett szert, hogy 2005-ben ő lett a második leggazdagabb román. Vagyonát 850 millió dollárra becsülték ekkor. Emellett egyetemet alapított, könyvet írt Mi, trákok címmel, és Orsova mellett felállította a világ máig legnagyobb Decebal-szobrát a dákok és a dákoromán kontinuitáselmélet tiszteletére.
Fasiszta múltja ellenére Ceaușescunak is jó barátja lett, majd a magyarfaló Vadim Tudorral lépett szövetségre, támogatást nyújtva neki abban, hogy kiadja a Nagy-Románia című lapot. Sőt együtt hozták létre a Ion Antonescu Marsall Ligája elnevezésű „humanista” alakulatot is.
Világos tehát, hogy a magyar és a szerb határhoz egyaránt közel fekvő megyeszékhelyen, ahol az 1990-es évek elején minden második ingatlan és bérpalota gazda nélkül maradt a nagy méretű kivándorlás miatt, miért éppen a Magyar Házra vetette ki a hálóját Drăgan. Az új struktúrába észrevétlenül beilleszkedni igyekvő spekuláns ebben a helyzetben azzal tette magát kikezdhetetlenné, hogy 78 évesen nőül vette az 1989-es temesvári forradalmat vérbe fojtó Gușă tábornok és vezérkari főnök mindössze 22 éves, de vagyonos, védőhálóval és kapcsolati tőkével bőven ellátott lányát. Jóllehet 2008-ban az idős férj Mallorcában elhunyt, birodalma megingathatatlan maradt.