Donortoborzó

Miután megnőtt az Európába bevándorlók száma, a transzplantációknál nehézségek merülhetnek fel keresleti és kínálati oldalról egyaránt.

Az AB0 vörösvérsejt-antigének elleni természetes ellenanyagok figyelembevétele az elsődleges szempont, így például egy A vércsoportú személy nem kaphat B vagy AB vércsoportú vért, ugyanakkor az egyező A csoportú mellett sürgős helyzetben 0 vércsoportút is kaphat. A hazai és nemzetközi gyakorlat szerint a vérkészítmény beadása előtt közvetlenül újabb biztonsági ellenőrzés végzése is kötelező. – Nagyon ritkán akadhatnak kivételek. Apróbb eltérések természetesen vannak egy fehér bőrű ember és egy más rasszhoz tartozó vérsejtjei között, az AB0-rendszerben is lehetnek populációs különbségek. Például a B csoport a kaukázusiak között ritkább, 10-15 százalékos gyakoriságú, keleti populációkban (például indiai, kínai, arab) viszont elérheti a harminc százalékot is.

Van arra is példa, hogy fő vércsoporti egyezés esetén sem valósul meg a kompatibilitás, például egyéb vércsoportok elleni antitestek jelenlété­ben. Egyedi, vörösvérsejtfelszíni fehérjeeltérések is befolyásolhatják a vércsoport-megfelelőséget. Ebben az esetben nem csupán etnikai, hanem ember és ember közti különbségek is előfordulhatnak – sorolta az okokat a szakember, aki szerint e lehetőségek előre nem jelezhetők, csupán célzott vizsgálatokkal. Mint fogalmazott, jó eséllyel megnő az egyezés, ha a donor és a fogadó, azaz a recipiens ugyanabból a populációból származik.

Szakértőnk szerint az őssejtdonorság, azaz a csontvelő-transzplantáció ennél már komolyabb kérdést vet fel, hiszen ott immungenetikai egyezés szükséges, ellenkező esetben megindul a súlyos, életet veszélyeztető kilökődés. A transzfúzióban és az őssejt­átültetésben az a közös, hogy mindkettő megkezdése előtt egyedi, célzott vizsgálatokat kell végezni, noha a vérátömlesztésnél „csupán” a rövid távú vörösvérsejtpótlás a cél, míg az őssejtátültetés súlyos betegség kóroki terápiáját célozza.

– A német Vöröskereszt joggal írta a hirdetésé­ben azt, hogy azonos népcsoportból származó donorokat keresnek. A német donortoborzó rendszerben a magyarhoz hasonlóan az adományozókat a véradó rendszeren keresztül keresik meg. Ha valaki vért ad, felkérik, hogy vállalja az önkéntes őssejtdonorságot is. Ez utóbbira nem azonnal kerül sor, csak ha vállalja, illetve ha az ő egyedi immungenetikai tulajdonságaival egyező betegnél merül fel a vérképzőőssejt-átültetés lehetősége. A németországi őssejtdonor-regiszter az egyik legnagyobb létszámú a világon több mint nyolcmilliós adatbázissal, míg nálunk nem éri el a tízezret ez a szám. Sőt a magyar betegeknek a hazai donorokon kívül legtöbbször a német regiszterből érkezik a segítség – oszlatta el a kételyeket az igazgató, hangsúlyozva, hogy semmilyen kényes, illetve kétes dolgot, legfőképpen „nációtisztítást” nem kell a dolgok mögé gondolni.