Gyógyír a krízisre?

A világ jegybankjainak páncéltermeiben összesen 33 876 tonnányi aranytömb lapul. Magyarország teljes aranytartaléka 2300 darab tömbben van, amelyből egy darab 23 centiméter hosszú, nyolc centiméter széles, négy centiméter magas, 12,5 kilogramm tömegű. Azokban az országokban érdemes magas szintre emelni a mennyiségét, ahol kicsi a valószínűsége, hogy hamar kézzelfogható pénzzé kell alakítani a jegybanki nemesfémtartalékot.

Elefántcsontparti aranymosók Bouafle közelében. A növekvő nyersanyagárak miatt az egész világon fokozódhat a termelés Fotó: Luc Gnago Forrás: Reuters

A Föld magja annyi aranyat rejt, amellyel legalább kétméteres rétegben lehetne bevonni a bolygónk felszínét. A megfelelő közelségű földkéreg bányáiban pedig még ennél is több van.

Mindehhez képest meglepően elenyésző az a mennyiség, amelyet a feljegyzések szerint a kezdetek óta kibányásztak. Ez megközelítőleg 190 ezer tonna, beleférne egy tízemeletes panelházi tömbbe. A Fitch Solutions jelentése szerint az elkövetkező évek azonban változást hozhatnak. Szakértői becslés, az ágazatban évente akár háromszázalékos bővülés is bekövetkezhet 2022-ig. Tavaly mindenesetre az aranybányák 3365 tonnás éves kitermeléssel csúcsot döntöttek.

A nemesfém világkereskedelemben betöltött szerepe évezredek óta meghatározó. Már Arisztotelész is megmondta: a jó pénz előállítási költsége rendkívül magas, nem növelhető korlátlanul a mennyisége, ami kívánatossá és értékessé teszi. Ezért fogadják el az aranyat árucikk vagy munkaerő ellenértékeként, s fektetik a millióikat, milliárdjaikat magánemberek, cégek, bankok és más piaci intézmények a megbízható nemesfémbe szerte a világon. A bányászott arany értékálló, ám alak és rendeltetés alapján megkülönböztetünk kereskedelmi forgalomban lévő aranyat, amelyből az ékszerek készülnek, de különbséget teszünk ipari és jegybanki tartalékképzéshez felhasznált alapanyag között is.

Sokan választják befektetésül ma is az aranyat. Egyebek mellett azért, mert a történelem során az országok által kibocsátott pénzmennyiség biztosítéka sokszor a különböző bankokban őrzött aranytartalék volt. A második világháború utáni nemzetközi pénzügyi élet szereplői 1944 nyarán Bretton Woodsban megállapodtak, hogy az egyes országok tartalékaikat elsősorban amerikai dollárban fialtatják, az Egyesült Államok pedig garantálta saját valutája mindenkori aranyra válthatóságát fix árfolyamon. A világ legerősebb ipari hatalmainak kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatait magában foglaló hálózat 1971-ben azonban összeomlott. Nixon elnök ugyanis egyoldalúan visszavonta a dollár aranyra való átválthatóságát, miután az amerikai valuta leértékelődött az USA aranyfedezetének csökkenése miatt. Így ma már egyetlen fejlett állam pénze sincs az aranyhoz kötve, de a legtöbb ország devizatartalékai között szerepel a sárga nemesfém.

Az arany árfolyamának elmúlt 45 éves változását elemezve jól látható, hogy két időszakban ugrott meg erősen a kurzus: egyrészt az 1970-es és 1980-as évek fordulóján, azaz az olajválság idején, majd legutóbb a 2008-as pénzügyi krízist követően. A józan befektetői logika és a statisztika egyébként tökéletes összhangban van: amikor viharfelhők gyülekeznek a világgazdaság egén, akkor a legbiztosabb aranyat venni. Mivel a globális világgazdaság bővülése visszaeshet az idén, ezért az arany ára jelentősen megindulhat majd felfelé, így remek befektetés lehet. Ráadásul a felvásárlása a jegybankoknak kevesebb kockázat, mint ha a devizatartalékok befektetésénél alkalmazott hosszú futamidejű államkötvényekből spájzolnának be.

A 2008-as nemzetközi válságból tanulva, s tartva egy újabb krízis kirobbanásától manapság is sok aranyat halmoznak fel egyes államok. A világon 651,5 tonnával növelték a jegybankok a tartalékaikat 2018-ban, így a páncéltermekben ma már összesen 33 876 tonnányi arany lapul. A lengyel jegybank a nyári hónapok alatt kilenc tonnával gazdagodott, az egyiptomi központi bank pedig 1978 óta először vételezett több tonna nemesfémet. A Fülöp-szigetek, India és Indonézia szintén sokéves kihagyás után vásárolt nagyobb mennyiséget.

Elefántcsontparti aranymosók Bouafle közelében. A növekvő nyersanyagárak miatt az egész világon fokozódhat a termelés
Fotó: Reuters

Magyarország az elmúlt évtizedekben érdemi aranytranzakciót gyakorlatilag nem bonyolított le. Utoljára az 1990-es évek elején hoztak tető alá a piacokon nagyobb eladásokat, amelyek a nyolcvanas évek végétől számított nagy aranytartalék-eladási hullám utolsó műveletei voltak. Éppen ezért mérföldkő hazánk életében, hogy mostanra 31,5 tonnára nőtt az ország tartaléka, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár. Ezzel a nemzetközi devizatartalékainkon (kötvény, készpénz, betét és egyebek) belül az arany aránya 4,4 százalékra emelkedett, amely a régiónkban átlagosnak mondható. Teljes aranytartalékunk most 2300 darab tömbben van, amelyből egy darab 23 centiméter hosszú, 8 centiméter széles és 4 centiméter magas, a tömege pedig 12,5 kilogramm.

– Tavaly jött el az ideje annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) átgondolja az ország aranystratégiáját. Első lépésként tavasszal hazahozattuk Londonból a korábbi 3,1 tonnányi, 33 milliárd forintot érő aranytartalékunkat. Ezután született meg a döntés arról, hogy az állományt a tízszeresére kell emelni, hiszen az arany hosszú, jellemzően több évtizedes időtávban az inflációt valamelyest meghaladó hozamot produkál, és a pénzzel szemben nem értéktelenedik el – mondja az MNB Monetáris Tanácsának tagja.

Pleschinger Gyula szerint az aranytartalék előnyei közé tartozik az is, hogy nagyobb mennyiség birtokában az MNB pénzügyi válsághelyzetben sem szembesül hitelkockázattal, sőt a nemesfém a pénzügyi bizalom erősítésére mind belföldön, mind külföldön alkalmas. Arra a kérdésre, hogy jöhet-e újabb jegybanki aranybevásárlás, szakértőnk megjegyezte: – Ha a helyzetünk úgy kívánja, jöhet az újabb bevásárlás, ám annyit tudni kell, hogy az arany a hosszabb idő alatt eladható tartalék elemek közé tartozik. Éppen ezért azokban az országokban érdemes magas szintre emelni a mennyiségét, ahol kicsi a valószínűsége annak, hogy hamar kézzelfogható pénzzé kell alakítani a jegybanki nemesfémtartalékot.

Azokban az erős gazdaságú országokban, ahol a deviza meghatározó szerepet tölt be a világ pénzügyi rendszerében, még mindig magas az arany jegybanki tartalékokon belüli aránya. Ez a szint az Egyesült Államokban 80, Németországban 60 százalék. A világ legnagyobb aranykészletével az USA rendelkezik, pedig 2006 óta nem nyúlt a tartalékaihoz, amelyet akkor 8133,5 tonnára csökkentett. Az eurózóna tagállamai és az Európai Központi Bank együttesen 10 778 tonna aranyat birtokolnak, ebből Németország, Olaszország, Franciaország és Hollandia együttesen 8870 tonnával részesedik. Az említett országok mellett még Kína, Oroszország és Svájc is jelentős, ezer tonnát meghaladó aranytartalékot tart a páncéltermeiben.

Érdekesség, hogy az utóbbi évek legnagyobb aranykészlet-felhalmozója Kína és Oroszország lett. Míg az ázsiai ország a 2008-as világgazdasági válság kitörése óta 600 tonnáról 1843 tonnára, Oroszország 500-ról a négyszeresére növelte az aranytartalékát. Mindez azzal magyarázható, hogy ezek az országok a világpolitikában is egyre nagyobb súllyal vesznek részt, felfogható ez amolyan erőfitogtatásnak is. A kelet-közép-európai térségből a lengyel jegybank az elmúlt hónapok során 14 tonnával, 117 tonnára növelte aranytartalékát, amellyel a régió legnagyobb aranykészletének tulajdonosává vált.

Nyolc tonna az autókban

Legalább nyolc tonna aranyat vittek el Venezuela központi bankjából a napokban, ami arra utal, hogy Nicolás Maduro még hivatalban lévő elnök kétségbeesetten próbál az értékesítésből pénzt szerezni. Ezzel a venezuelai központi bankban „mindössze” 140 tonna arany maradt, amely az ország történetében 75 éves mélypont. A Reuters beszámolója szerint az aranyat kormányzati autókkal vitték el, amikor a bank biztonsági őrei nem voltak ott, és Calixto Ortega főbankár is külföldön tartózkodott. Maduro szerint Venezuelának szüksége van a külföldi forrásokra, hogy javíthasson a súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiányon. Megállítva ezzel Washington és az ellenzék akcióját, elhárítva, hogy humanitárius válsággal indokoljanak egy esetleges katonai beavatkozást. Az olajpiac összeomlása és az amerikai szankciók miatt súlyos likviditási gondokkal küszködő venezuelai kormány január vége óta próbálja visszaszerezni a brit jegybanktól, a Bank of Englandtól az ott elhelyezett több mint 30 tonnás aranytartalékának egy részét, amelynek értéke jóval több, mint egymilliárd dollár. A brit bank ezt mindeddig megtagadta a venezuelai államfőtől.