Ötödik mandátum

Ha választási győzelem talán nem is, de kedden az izraeli előre hozott választásokon Benjámín Netanjáhúnak a hatalmon maradás összejöhet. Egye inkább a pártpaletta jobb szélén talál koalíciós partnerekre, ez azonban nem akadályozza abban, hogy ő legyen a modern Izrael legtovább miniszterelnökséget betöltő politikusa.

A rendőrség vádemelési javaslattal adta át a legfőbb ügyésznek a három Netanjáhút érintő korrupciós ügyben jelentését.

Aviháj Mandelblit főügyészre szegeződött minden szem, ő döntött a beadvány további sorsáról. Három éve a miniszterelnök maga nevezte ki az egykori katonai ügyészt, aki a kabinet jogi osztályát is vezette. Amikor Mandelblit elköszönt a kormány mellett végzett feladatától, Netanjáhú olyan búcsúbeszédet mondott, amelyben a legnagyobb jogásznak nevezte. Most meg ő határoz kinevezője sorsáról. A kormányfő is végigvette az összes lehetőséget, amely szóba jöhetett, és meghozta a maga döntését. Nem bízott az ügyészben, hogy ejti majd a vádakat. Mert mint ő is jellemezte korábban: Mandelblit „a jogállamiság elkötelezett híve”, nem adhat senkinek sem egérutat. Így Netanjáhú elővágásra szánta el magát, tavaly év végén bejelentette, hogy feloszlatja a parlamentet, és új választásokat ír ki.

Jól sakkozott, ugyanis február 28-án a főügyész bejelentette, hogy támogatja a vádemelési eljárást. „Ön visszaélt hatalmával, előnybe helyezte személyes és családja érdekeit – más jellegű számításait követve” – szólt Mandelblit Netanjáhúhoz írt levele.

Mire számíthat az izraeli miniszterelnök? Ha sikerül a Likud körül kormánykoalíciót létrehoznia, akkor megkezdheti ötödik mandátumát. A jelenleg hatvankilenc éves Netanjáhú, ha júliusig kormányfő marad, megelőzi a zsidó állam atyját, Dávid Ben-Gúriónt, aki 1948 és 1963 közt tizenhárom évig és négy hónapig gyakorolta a legfőbb hatalmat. A jelenlegi kormányfő mögött áll az a milliónyi szavazat, amelyet a korrupciós vádak ismeretében adnak le rá. De ki tudja, mikor kerül sor a bírósági tárgyalásra… A múlt és jelen számos vezető politikusa közül sokan voltak, akik a vádak ellenére folytatni tudták a politikai pályájukat. Nyilván Netanjáhú is erre játszik, ahogy tudja, majd húzza az időt.

De mik is a korrupciós vádak? A rendőrségi nyomozás három ügyet vizsgált, amelyben megállapították a korrupció, hamisítás és hatalommal való visszaélés gyanúját. A vádpontok közt a legsúlyosabb az, hogy a médiaszabályozást korábban úgy alakította át, hogy az az ország legnagyobb kommunikációs magánvállalata, a Saul Elovics tulajdonában álló Bezeq csoportnak kedvezzen. Elovics ezáltal több százmillió sékelre tett szert. Ennek fejében Netanjáhú azt kérte, hogy a médiamogul sajtófelületein kedvező színben tüntessék fel a kormányfőt. Aztán itt volt Sara – Netanjáhú felesége – fiktív alkalmazása, és persze apró ajándékok, amelyeket a miniszterelnök kapott kétes személyektől, átszámítva úgy 80 millió forint értékben. Természetesen a kormányfő továbbra is ártatlanságát hangsúlyozza: „Nem lesz semmi, mivel nincs is semmi” – ez a bevált mondása. Az ellenzék, élén Beni Ganc tábornokkal, „XIV. Lajos, a Napkirály és udvartartása fényűzéséről” beszél.

Óriásplakát Jeruzsálemben. „Mister Biztonság” előremenekül
Fotó: Reuters

Netanjáhú azonban továbbra is boszorkányüldözést emleget. Ennek mozgatója szerinte a baloldal – a sajtó, a rendőrség és a jogásztársadalom segítségével. Az izraeli jobboldal vezetője a begyöpösödött „régi establishmentet”, a politikai intézményrendszer elhasznált tisztségviselőit látja minden ellene indított akció mögött. A fiatal zsidó állam politikai életében valóban meghatározó szerepet játszottak a baloldali, világi értelmiségiek, akik zömükben askenázi születésűek voltak. Évtizedekig olyan baloldali politikusok vezették az országot, mint Dávid Ben-Gúrión, Jicák Rabin, Simón Peresz.

Netenjáhú viszonyát ehhez az elithez meghatározza a családi háttere. Apja, Benzion történészprofesszor revizionista-cionista eszméket képviselt, a liberális körök ezért pályán kívülre helyezték, akadályozták szakmai és politikai előrejutását. Az ifjabb Netanjáhú ezért jól felvértezte magát a diplomák terén, Amerikában is tanult, onnan ered szinte hibátlan angolsága. Jonátán, a bátyja kommandóparancsnok volt, az 1976-os ugandai akcióban, az entebbei repülőtéren, amikor 101 túszt szabadítottak ki, az izraeli katonák közül ő volt az egyetlen áldozat, szívlövés érte. A világ egyik legsikeresebb kommandóakciójának hősi halált halt parancsnokaként bevonult a történelembe. Benjámín egyik életrajzírója ezt fontosnak tartotta megjegyezni a politikusról: „Úgy tekintett a hatalmon lévő cionista-szocialistákra, mint a bolsevikokra. A világlátásában nehéz felmérni, hogy ezt mennyiben határozta meg a családi hagyomány, de az biztos, hogy ez valamilyen formában létező jelenség nála.” Netanjáhú már korábban felismerte, hogy az izraeli társadalomban fokozatosan felülkerekedik a jobboldali eszmerendszer, és igaza lett.

Mániája, hogy azt az elismerést, amely több mint tízéves miniszterelnöki tevékenységéért járna neki, az ellenzéki sajtó húzza le a sárba. Tudja, miről beszél, hiszen Amerikában is médiaelméletet tanult. A választási kampányban megjelent a Likud plakátja, amelyen négy neves zsidó újságíró mosolyog. Alatta ez a felirat olvasható: „Nem ők döntenek!” Mostanában még azt is megpróbálják kikezdeni, ami miatt Netanjáhút „Mister Biztonságnak” hívják országszerte. Ez választói körében hatalmas népszerűséget hozott számára. Beni Ganc tábornok hajdanán szintén az ő választottja volt a vezérkari posztra. Csakúgy, mint Mandelblittel, – a jelek szerint – vele is megjárta.

Az izraeli haderők parancsnokát a 2014-es gázai háborúban kifejtett tevékenységéért ajnározták. Jobboldali körök most felhozták ellene azt a vádat, ahogy a gázai beavatkozásban, most is határozatlan. A válasz balról: Netanjáhú csupán a katonai kiképzésen szenvedett sérülést – nem pedig, mint azt állította, a haza védelmében –, utána diplomáciai szolgálatra vezényelték. A védelmi politikában ugyancsak hasonló elveket vall a két rivális: mindketten kiállnak amellett, hogy Irán jelenti a legnagyobb veszélyt Izrael biztonságára. A palesztin kérdés másodrangú, amúgy sem lehet adni az arabok szavára, lehetne bármilyen béketárgyalás, továbbra is megbízhatatlan tárgyalópartnerek lennének. Van azért egyetértés a korábbi főnök és beosztott között.

Torpedók

A német tengeralattjárók ügye valószínűleg a modern Izrael legnagyobb korrupciós botránya. Ebben semmilyen szálat sem találtak, amely a kormányfőhöz vezet. Az ügy a német Thyssenkrupp óriásvállalat mintegy kétmilliárd dollár értékben történő eladásait érinti. A nyomozók szerint az izraeli hadsereg nevében eljáró Michael Ganor jelentős csúszópénzben állapodott meg a német szállítóval azért, hogy a Thyssenkrupp nyerje el a tendert. Erről Ganor vádalku keretében nyilatkozott a rendőrségen. Felmerült Dávid Simron ügyvéd neve is, aki bizalmas viszonyban áll Netanjáhú kormányfővel.

Az izraeli sajtó olyan hálózatról beszél, amely a nagy külföldi hadiipari megrendelésekből húz hasznot. A katonai megrendeléseket mindig is körüllengte a korrupció szaga. A hat gyanúsított közt van a tengerészet volt vezetője, két nyugállományban lévő vezérezredes, egy nemzetbiztonsági tanácsi tag és több magas rangú állami tisztviselő. Ők többnyire a hadsereg technikai felszerelésének utánpótlásával foglalkoztak. Minden megvádolt tagad, semmilyen jogellenes cselekedetet nem követtek el. A német cég pedig a szerződés egyik klauzulájára hivatkozva nem szállította le a tengeralattjárókat. A felmerülő korrupciós összegek 65 ezer eurótól egészen 120 ezer euróig terjednek. És itt jön a meglepetés, ugyanis a Likud, Netanjáhú pártja a múlt hónap végén előállt azzal a történettel, hogy Beni Ganc tábornok – a választásokon a kormányfő ellenfele – is érintett a tengeralattjáró-ügyben. Eszerint a volt vezérkari főnök „jó szándékáért” 3,9 millió eurót kapott a német cégtől. „Az nem lehet, hogy van egy törvény Netanjáhúnak, egy meg a többieknek” – hívta fel a figyelmet a Likud illetékese. De hogyan döntsenek a választók?