Balaton, te csodás!

Az út mellett Balaton tábla mutatja az irányt, de nem a magyar tenger felé, hanem egy valamivel több, mint ezerlelkes, Balaton nevű község felé, amely Heves megyében található.

Forrás: www.utazzitthon.hu/varos/balaton-telepules

Egy alkalommal piros sportkocsi állt meg Borsodnádasd főutcáján, és egy szőke nő megkérdezte tőlem, hogy tényleg erre van-e a Balaton. Még mielőtt valaki azt hinné, hogy politikailag inkorrekt, maliciózus, gúnyos mondattal folytatom az írást, nagyon téved.

Ugyanis az út mellett Balaton tábla mutatja az irányt, de nem a magyar tenger felé, hanem egy valamivel több, mint ezerlelkes, Balaton nevű község felé, amely Heves megyében, a Bélapátfalvai járásban található.

Fotó: www.utazzitthon.hu/varos/balaton-telepules

Ez a derűs, félreértésre is okot adó tábla felkerült egy közösségi oldalra is, ahová özönlöttek a kommentek. Íme néhány: „Ott nőttem fel. (Azaz Balatonban!) Amikor gimibe jártam Egerben, volt olyan osztálytársam, aki azt hitte, hogy a Balaton mellől járok ide suliba.

„Egyszer este autóztunk arra, a többiek már elaludtak az autóban. Ismeretlen volt még számomra az út. (GPS nem volt még.) Megláttam a táblát, satufék, és elkiáltottam magam: Bakker, nagyon eltévedtünk!” Természetesen a toldalékoláskor kiderül a különbség:

„Balatonba Bükkszentmártonon keresztül jutunk el. Hurrá, nyaralunk, utazunk a Balatonra!” Mi több, a tavat jelölő név elé bekerül a határozott névelő. Az is nyilvánvaló, hogy a „Balaton, Balaton, te csodás!” átalakított dalszöveg melyikre érvényes.

Természetesen nem ez az egyetlen „többjelentésű helységnév”, gondoljunk csak az olaszországi és a Fejér megyei városra, Velencére. Ugyanúgy megvan a toldalékolásbeli különbség: „Velencében néhány gondolás még énekel is. Velencén még csak kerékpárral jártam.”

A személynevek esetében az egyedítés és a megkülönböztetés nem a toldalékolás, hanem az, hogy háromelemű tulajdonnevek jöttek létre. Így például Szenczi Molnár Albert református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító neve.

A Molnár név arra utal, hogy apja molnár volt, és ő maga is tízévesen már molnárnak „vallotta magát”, a Szenczi pedig arra, hogy ott született, és első iskoláját Szencen végezte.

Apáczai Csere János, születési nevén Csere János erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára Apácán született, innen a név harmadik eleme.

Csokonai Vitéz Mihály nevének az első eleme minden bizonnyal a Somogy megyei Csokona (ma Csokonyavisonta) község nevét őrzi, bár ez nem a szülőhelye, hiszen Debrecenben született. A név helyjelölő szerepe már annyira elhomályosult mindhárom esetben, hogy a nevük első elemét (Szenczi, Apáczai, Csokonai) a teljes név helyett is használhatjuk.

A közismert színművész eredeti neve Hegedűs Géza, azonban a Hegedüs Géza író iránti tiszteletből, a névegyezés miatt pályafutása kezdetétől használja a Hegedűs D. Géza művésznevet. Egyetlen betű (amely általában valamilyen név kezdőbetűje) nagyon gyakran szolgál megkülönböztető elemként a művészek és a tudósok körében.

A névtanos Fercsik Erzsébet egy tanulmányának az elején a következőképpen ír: „A névtannal alig foglalkozók számára is egyértelmű a megállapítás: a nevek arra valók, hogy megkülönböztessék az embereket egymástól. Gyermekkorom máig nem felejtett élménye volt, amikor rádöbbentem, mások is viselik a nevemet, másokat is hívnak Fercsik Erzsébetnek.

Ki vagyok én? Vagyok-e én egyáltalán? – Ilyen és ehhez hasonló – ma már tudom: filozofikus – kérdések fogalmazódtak meg bennem, és maradtak megnyugtató válasz nélkül.

Mostanában újra átéltem ezt az érzést, amikor a hévízgyörki személynévanyag céduláit rendszerezve felfedeztem, hogy 1990-ben a falu 1499 női lakosából hat személy viselt az enyémmel azonos hivatalos nevet.

Kiderült az is, hogy a hivatalos nevek (családnév + keresztnév) gyakran ismétlődnek, az enyémnél még »súlyosabb« esetek is akadnak, előfordul, hogy akár 14-15 személynek is azonos a hivatalos neve.”