Bikinitilalom

Kína netes cenzúrája miatt az olyan kifejezések, mint a dalai láma, a Tienanmen téri vérengzés már régóta tiltott szavak, de ma már a bikini, a dohányzás és a tetoválás is tiltó listára kerültek.

2019. 05. 20. 15:45
A woman looks at swimsuit on a beach at Maccarese neighbourhood of Rome
ITALY-HOLIDAYS/ Fotó: Stefano Rellandini Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kína netes cenzúrája miatt az olyan kifejezések, mint a dalai láma, a Tienanmen téri vérengzés vagy a Fálun Gong meditációs rendszer semmilyen formában nem szivároghatnak át az ország „Nagy Tűzfalán”.

Ám már a bikini, a dohányzás és a tetoválás is tiltott. Az egyik legnagyobb kínai streaming szolgáltató (olyan cég, amelyik üzemelteti azt a felületet, amelyen keresztül a felhasználó élőben közvetíthet), az Inke 1200 friss diplomás moderátort alkalmaz, akik 25 millió felhasználó tartalmát nézik át darabonként 10-15 másodpercben.

Ennyi ideig késlelteti ugyanis a szolgáltató a stream elindulását, hiába jelzi a felhasználónak, hogy már élőben közvetít. Pár másodperc alatt a moderátorok eldöntik, hogy az adott tartalom nem sérti-e a kínai törvényeket.

Az Inke azért vett fel nemrég ennyi moderátort, mivel úgy látták, a korábban csak mesterséges intelligencia vezérelte cenzúra nem elég hatékony. A mesterséges intelligencia számára a kétrészes fürdőruha mindig bikini, tehát egy hatéves kislány családi nyaralását is letiltja.

Fotó: Reuters

Ezt az Inke szerint az emberi moderátorok átengedik, és csak a szexuális tartalomra utaló kontextusban tiltják le a bikinis képeket.

Kétségtelen, hogy a Google, a YouTube és a Face­book régóta küzd a moderálás nehézségeivel. A nagy streaming cégek többsége mesterséges intelligenciával dolgozik a hatalmas mennyiségű adat átnézése során, ám ez nem tévedhetetlen.

A leghíresebb esetek közé tartozik, amikor a mesterséges intelligencia szerint egy auschwitzi jelenet sportnak felelt meg, néhány fekete férfi pedig gorillának.

Tavaly novemberben a Facebook elismerte, hogy nem tett meg mindent azért, hogy a platformot ne a rohingya kisebbség elleni cselekedetek felhívására használják. A christchurch-i mészárlás óta pedig folyamatos kritikákat kap, hogy mesterséges intelligenciája miért nem szűrte ki és állította le azonnal a streamet.

A kínai streaming szolgáltatók ezért úgy gondolják, hogy kormányuknak igaza van, amikor igyekszik megtisztítani a netet a problémás tartalmaktól, és ezért több cég próbál minél aktívabban részt venni a cenzúrában.

Hivatkoznak például Ausztráliára, amely nemrég döntött, hogy óriási pénzbüntetés és börtön jár azon közösségi médiacég vezetőjének, amely nem állítja le és nem törli az erőszakos cselekedetek közvetítését.

Szingapúr is hasonló szabályozáson gondolkozik. Sőt Mark ­Zuckerberg nemrég nyílt levélben hívta fel az amerikai kormányt, hogy „vállaljanak aktívabb szerepet” a veszélyes tartalmak meghatározásában. Internetes szakértők azonban attól tartanak, hogy a túlzott netszabadság után a túlzott szabályozás időszaka jöhet.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.