Domonkos László ezt a történelmi folyamatot, a háttéreseményeket is bemutatja könyvében, s azt is, hogy vált az egyik legnagyobb orosz író száműzötté, hazájából kiutasítottá. A Kanadában menedéket találó Szolzsenyicin nagy művét – A Gulag szigetvilágot – ekkoriban már az egész világon ismerték, a szerzőt mint egyfajta prófétát tisztelték.
De vajon megtalálta-e nyugalmát, önmagát Nyugaton? Miért és hogyan tért vissza Oroszországba? Milyen volt Putyin viszonyulása a hosszú életű Szolzsenyicinhez? Erről is szól ez a kötet – egy magyar írótól, aki a legnagyobb tisztelettel és szeretettel adózik a XX. század egyik legmeghatározóbb gondolkodója emlékének. Domonkos László könyvének hitelessége két pilléren nyugszik: az életmű ismeretén és az életműhöz fűződő szubjektív, de szavahihető megnyilvánulásain. Így válik Rózsás János után a legavatottabb Szolzsenyicin-ismerővé és -ismertetővé. A Lélek és szögesdrót ezáltal egyfajta vallomás is, ahogyan erről maga Domonkos László is szól könyvében: „Ott, a Szent Pál-katedrális tövében azonban valami egészen más történt. Kézen fogott vagy inkább torkon ragadott valami. Életre szólóan. Akkor a nyugati szabadság manifesztálódásának, isteniből materiálissá lényegülésének (vagy valami hasonlónak) véltem. Azóta kiderült: mindössze egy, egyetlenegy ember volt. Egy orosz író. Aki fura, paradox, egészen hihetetlen és képtelen módon éppen ezt testesítette meg.”
(Domonkos László: Lélek és szögesdrót– Szolzsenyicin, magyar ecsettel. IdőJel Kiadó, Budapest, 2018. 223 oldal. Ára: 2990 forint)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!