Leszünk-e túlélők?

A környezetvédelem mint mozgalom az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában az 1960-as és 1970-es években alakult ki. Az időpont nem véletlen.

Az Extinction Rebellion környezetvédő mozgalom tagja londoni tüntetésen vesz részt. Üvegházhatás Fotó: Simon Dawson Forrás: Reuters

A környezetvédelem mint mozgalom az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában az 1960-as és 1970-es években alakult ki. Az időpont nem véletlen. A környezetvédelem társadalmi problémává éréséhez nem volt elég a modern ipari termelés kialakulása, az általa okozott szennyezés mértékének radikális megemelkedése, arra is szükség volt, hogy a fejlett világ túljusson a mindennapi túlélés küzdelmein – olvasható a Corvinus Egyetem portálján Csutora Mária Környezeti kihívások és válaszok: Magyarország hozzájárulása a világ környezeti problémáihoz (1960–2005) című tanulmányában. Ki kellett heverni a világháború okozta sebeket, s a gazdagodás olyan fokára lépni, amikor az embereket már nemcsak az élelmiszer-ellátás, a ruházkodás és lakhatás problémái gyötrik, hanem az életminőséghez tartozó magasabb szintű szükségletek is érdeklik, amelyekhez a természet szeretete is tartozik.

A világon sok ezer a természet és a környezet védelmét felkaroló szervezet működik. A békésen aggódók mellett a tiltakozás drasztikusabb módját választók is megtalálhatók. Utóbbiak, tűzzenek ki bármilyen nemes célt, gyakorta több embert taszítanak, mint amennyit vonzanak. Sokan függetlennek mondják magukat, miközben némi utánjárással kideríthető, hogy kormányok, cégek lobbiérdeke áll mögöttük.

Az Extinction Rebellion (XR), azaz a Kihalás Lázadás környezetvédő mozgalom nemrég azzal a céllal szervezte heteken át tiltakozó akcióit, hogy rávegye a brit kormányt, 2025-ig csökkentse nullára az üvegházhatású gázok kibocsátását. A tüntetők Londonban fennakadásokat okoztak a tömegközlekedésben, és elfoglaltak belvárosi köztereket, hogy a kormány „mondjon végre igazat” a klímaváltozásról. A londoni tőzsde bejárata előtt azért ragasztották össze magukat a tiltakozó aktivisták, akik közül többtucatnyit vitt el a Scotland Yard, mert szerintük a pénzügyi ágazat felelős az éghajlatváltozás és az ökológiai pusztítás finanszírozásáért. Farhana Yamin, a csoport politikai koordinátora szerint meg akarják mutatni, hogy a mozgalom hosszú távon gondolkodó, globális politikai erő, és nem csak arról szól, hogy feltűnést keltsenek egy pillanatra.

Április elején nyolc japán bálnavadászhajó futott ki; a japán halászati hivatal szerint a flotta „tudományos céllal” ejt el bálnákat. Öt évvel ezelőtt a hágai Nemzetközi Bíróság elítélte Japánt a tudományos célúnak beállított bálnavadászata miatt, és eltiltotta ennek folytatásától. A Csendes-óceán déli részén 1996 és 2014 között 6700 csukabálnát és számos közönséges barázdás bálnát gyilkoltak le. A hágai döntés kihirdetésekor a bíró arra hívta fel a figyelmet, hogy a mészárlásnak vajmi kevés tudományos értéke van. Ráadásul az állatok húsát a belföldi piacon értékesítették, ami azt igazolja, hogy a vadászatot nem tudományos célból végezték.

– Tizenegy bálnavadász-ellenes kampányt folytattunk az Antarktisz környéki vizeken 2002 és 2017 között. Beavatkozásunknak hála több mint hatezer bálna menekült meg. Munkánkat Bálnák háborúja címmel az Animal Planet csatornán bemutatott sorozatban ismerhette meg a nagyvilág, ekkor kapott nemzetközi figyelmet a küzdelmünk – mondja Heather Stimmler, az 1977-ben alapított Sea Shepherd Global kommunikációs vezetője. A természetvédő szervezet az állatok védelmében nem válogat az eszközökben. Japán korábban bíróság előtt követelte, hogy a szervezet függessze fel akcióit, mert állításuk szerint a Sea Shepherd aktivistái tönkreteszik hajóikat, festékkel és bűzbombával zaklatják a legénységet. Az aktivisták szerint a bálnavadászok kábítógránátokat dobnak rájuk, és igyekeznek megrongálni hajóikat. A költségek emelkedése miatt 2018 decemberében a japánok bejelentették, hogy az Antarktisz környékén befejezik a bálnavadászatot. Heather Stimmler szerint sikerrel jártak. – Jelenleg a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot próbáljuk visszaszorítani az Afrika környéki vizekben. Ez a rablás ugyanis kimeríti a halállományt, a tengeri élőhelyek pusztulását okozza, a tisztességes halászokat méltánytalanul hátrányos helyzetbe hozza, és veszélybe sodorja a part menti közösségek megélhetését, főként a fejlődő országokban. – A világ minden tájáról érkeznek anyagi támogatások híres és hétköznapi magánszemélyektől, akik hisznek a missziójukban.

Az Extinction Rebellion környezetvédő mozgalom tagja londoni tüntetésen vesz részt. Üvegházhatás
Fotó: Reuters

– Elértük, hogy védetté nyilvánítsanak kétharmad Magyarország méretű területet a Föld tüdejének számító amazóniai esőerdőben. Nyolcmillió embert megmozgató kampányunknak is köszönhető, hogy a Shell végül felhagyott az Északi-sarkvidéken az olajkitermeléssel, mely a klímaváltozás elleni harc nagy győzelmének számít. Sokat tettünk a veszélyes méregtelepek megszüntetéséért: erre példa, hogy végre megkezdődött a katasztrófaközeli állapotokat okozó vegyianyag-telep felszámolása a budapesti Illatos úton – mondja Hunyadi Réka, a Greenpeace Magyarország kommunikációs vezetője. – Hazánk eddigi legnépszerűbb online környezetvédelmi kezdeményezését 170 ezren írták alá, melyben azt kéri a zöld szervezet, hogy Magyarországon is tiltsák be az egyszer használatos, eldobható műanyag szatyrokat, melyek világszerte pusztítják a tengeri madarakat, élőlényeket. – A globális ruhaipar méregtelenítését célzó kampányuk hatására nyolcvan nagy cég (köztük olyan márkák, mint a Zara vagy a H&M) bejelentette, hogy kivonja a vegyi anyagokat a ruhagyártásából.

– Alapelvünk, hogy a Természetvédelmi Világalap (WWF) nemzetközi és hazai szinten is a megoldásokra és az együttműködésre törekszik. Ez nem jelenti azt, hogy nincs olyan pillanata a munkánknak, amikor ne vállalnánk konfliktust. Erre volt példa Afrika legősibb nemzeti parkjáért, a Virungáért folyó kampány. Tavaly a Csarna-völgy megmentéséért indítottunk akciót. Az Ipoly Erdő Zrt. végül visszavonta a völgybe tervezett kisvasútépítési kérelmét. Az, hogy nem nyúlunk azonnal drasztikus kampányeszközökhöz, nem jelenti azt, hogy kommunikációnkban nem ütünk meg radikális vagy drámai hangot akár hangvételben, akár az általunk közölt adatokban – vázolja fel a WWF Magyarország stratégiáját Antal Alexa kommunikációs vezető. A logójában óriáspandát viselő szervezet elsődlegesen a nevelés, az informálás és az érdekegyeztetés eszközeivel igyekszik szemléletváltásra sarkallni a nagyközönséget és a szakmai célcsoportokat.

Olykor a kormányokat is sikerül rávenni szándékuk megváltoztatására. Miután a WWF partnereivel pert nyert Bulgária kormánya ellen, az ország legfelsőbb bírósága megfellebbezhetetlen határozatban vonta vissza azokat a változtatásokat, amelyeket 2017-ben vezettek be a Pirin Nemzeti Park kezelési tervébe. A változtatások hatására az évszázados fenyőerdőknek, barna medvéknek, szürke farkasoknak és zergéknek otthont adó nemzeti park 48 százalékát megnyitották volna a fakitermelés, valamint a Bansko síközpont új pályáinak és síliftjeinek kiépítése előtt. A WWF és más civil szervezetek közös petícióját követően 2017. december 29-én Belize kormánya betiltott minden olajkutatással és -fúrással kapcsolatos tevékenységet a közép-amerikai ország környező vizeiben, példát mutatva ezzel más államoknak. Saját szervezésű esemény A Föld órája akció vagy a Nagy Ugrás nevű program – több mint egy évtizedes hagyomány közös csobbanással ünnepelni az európai folyókat és vizesélőhelyeket, és felhívni a figyelmet megóvásuk fontosságára –, de részt vesznek például a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon vagy a hulladékgyűjtésre szervezett tiszai PET Kupán. A nemzetközi WWF kétévente készíti el az Élő Bolygó Jelentést, amely mindig friss kutatási eredményeket közöl bolygónk állapotáról, a túlfogyasztás világnapjához kapcsolódóan pedig többek között olyan tippeket adnak, amelyek hozzájárulnak a fenntartható életmódhoz.