Privát jövő

Jó pénzért értékesíthető adatok vagyunk. Az elmúlt évek adatvédelmi botrányai nyomán úgy tűnik, visszaszerezhetünk némi irányítást saját online jelenlétünk felett. Ez különösen azért jó hír, mivel egyes számítások szerint a Google harmincmillió számítógépnyi adatot tárol rólunk.

A cég kétféle módon gyűjti az adatokat: a felhasználói fiókból és az olyan adatot leíró adatokból, amelyek összefoglalják az eredeti adat használatára vonatkozó fontos tényeket (metaadat), illetve a különféle szerverekre való bejelentkezésekből. A felhasználói fiókból származnak az alapadatok, amelyeket a Google-fiók létrehozásakor kötelezően meg kell adni (például név, jelszó, cím, telefonszám stb.). Innen naplózza a cég a tevékenységeinket is: mire keresünk rá, milyen hirdetésekre, milyen útvonalterveket készítünk, milyen videót nézünk a YouTube-on, milyen e-maileket írunk, milyen névjegyeink vannak, milyen dokumentumokat töltünk fel a Drive-ra, és milyen fotókat és videókat tárolunk a Google felhőszolgáltatásában.

Aki androidos telefonnal rendelkezik, annak a Google a híváslistáihoz, üzeneteihez és mobilböngészéseihez is hozzáfér. Ha pedig okosotthonunk van, akkor a Google Now segítségével minden egyes, a személyi asszisztensnek feltett kérdés is olvasható a Google főhadiszállásán. A szolgáltatás Magyarországon kevésbé használt, angol nyelvterületen viszont nem egyszerűen adatforrást jelent, hanem a cég fejlesztéseihez felhasznált alapanyagot. A hangokat hús-vér mérnökök kapják meg, akik azt vizsgálják, a mesterséges intelligencia hogyan reagált a legkülönfélébb kérésekre a lámpa felkapcsolásától a kávéfőzésen és az e-mailek írásán át a telefonok tárcsázásáig. (Az igazsághoz tartozik, hogy a személyi asszisztenseket az összes nagy techcég hasonló módon fejleszti, és a Google abban a tekintetben versenytársai előtt jár, hogy torzítva adja át a felhasználók hangjait a mérnököknek.)

A metaadatokból és a szerverlogókból a Google azt tudhatja meg, ki milyen oldalakat látogat, milyen IP-címekről milyen előzményekkel rendelkezik stb. Az adatok másfél év után beazonosíthatatlan statisztikai számmá változnak, ezeket a Google időkorlát nélkül használja fel.

A cég hangsúlyozza, hogy minden adatgyűjtés a felhasználói élmény javítása érdekében történik, azonban a felhasználók tudatosabbá válásával egyre kevesebben szeretnék megosztani az óriáscéggel mindennapi életük eseményeit, különösen, hogy derült már ki: a törölhetőség nem egyenlő az adatmegosztás tiltásával. Tavaly augusztusban botrányt okozott, amikor a felhasználók rájöttek, hiába kapcsolják ki helyelőzményeik naplózását, a Google a különböző szolgáltatások használatának követésével ugyanúgy tárolja a felhasználók helyadatait. Szakértők szerint a mostani lépés éppen erre válaszol, mostantól mindenki szabadon döntheti el, hogy három- vagy 18 havonta automatikusan vagy időközönként saját kezűleg törölné adatait.

A cég további előrelépésként a mesterséges intelligencia ellenőrzésére létrehozta az etikai bizottságát, igaz, nem sokáig működött. A Facebook mindezen felbuzdulva az idén 7,5 millió dolláros etikai alapot hozott létre a Müncheni Műegyetemen. Jelenleg Zuckerberg cége áll az adatvédelmet tekintve a legnagyobb kereszttűzben. Főleg a Cambridge Analytica-botrány okozta a bizalom megrendülését, amelyet csak fokoznak az ügyben születő ítéletek. Angliában félmillió fontra büntette a céget az állam, Amerikában viszont az előzetes hírek szerint rekordnagyságú bírság várható: a The Wall Street Journal szerint akár ötmilliárd dolláros büntetést is kiszabhat a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság. (Az eddigi csúcstartó a Google 22,5 milliárd dolláros bírsággal.) A Facebook nem véletlenül jelentette be április végén, hogy hárommilliárd dollárt tartalékot halmozott fel a büntetés kifizetése érdekében, tehát a döntés valószínűleg nem fogja csődbe vinni a céget.

A hasonló botrányok elkerülésére május elején azt is bejelentették, hogy az új felhasználási feltételek alapján a Facebook a jövőben tájékoztatni fogja felhasználóit, hogy a cég milyen adatokon nyugvó szolgáltatásokat értékesít. Věra Jourová fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos szerint „ha a Facebook vissza akarja nyerni a fogyasztók bizalmát az elmúlt időszak botrányai után, akkor nem szabad bonyolult jogi szakzsargon mögé bújnia azt illetően, hogy miként keres milliárdokat az emberek adatain”. A Messengert is az átláthatóság és a privát adatok előtérbe helyezése alapján frissítik. Lehetővé válik a felhasználók közötti titkosítás és az alkalmazáson belüli megosztásokat összegyűjtő titkosítás is.

Zuckerberg szeretné javítani a cég rossz hírnevét az adatvédelem terén, ki is jelentette, hogy „a jövő privát”, így a biztonság és a személyes tér a legfontosabb. Persze egyik adatvédelmi fejlesztés sem tökéletes, hiszen a keresőóriások és a közösségi platformok is hirdetésekből élnek, ahhoz pedig adatok kellenek. Támaszkodniuk kell a felhasználók nemtörődömségére, hogy valószínűleg nem fogják használni a rendelkezésükre álló adattörlési lehetőségeket.

Rab Árpád, a Corvinus Egyetem adjunktusa szerint komoly átalakulás előtt áll az internet, „a cégek ugyanis rá fognak jönni, hogy csak azok a digitális üzleti modellek működnek hosszú távon, amelyek az emberiség jólétét szolgálják”. Így a jelenlegi „vadkapitalizmusból” körülbelül öt éven belül el fogunk jutni oda, hogy a technikai fejlődés csak azokon a területeken működhet jól, amelyek tényleg szolgálják az emberi szükségleteket. Ez a közösségi média és a keresőmonitorok esetében a megfelelő, biztonságos kapcsolattartást és keresést jelenti. A szakértő szerint az üzleti világ nem szipolyozhatja ki végtelenségig a társadalmat, mert életbe lép annak önkorrekciója.

A folyamat első lépése volt például az Európai Unió adatvédelmi rendeletének (GDPR) megszületése, amely messze nem tökéletes. Felmerül a túlszabályozás kérdése, vagyis az unió maga is nehezen tud megfelelni a saját szabályainak, illetve hogy a felhasználók például kénytelenek távoli hozzáférést alkalmazni, ha egy más földrészről származó újságot olvasnának, amely pár olvasó miatt nem fog dollárezreket költeni a GDPR-nak való megfelelésre. Szakértők azonban összességében úgy látják, hogy jó irányba indultunk, és hamarosan beáll az egészséges egyensúly.