Étrend és IQ

Az interneten rengeteg – olykor egymásnak ellentmondó – információ kering a különféle élelmiszerek egészségünkre gyakorolt hatásáról, ezért nem tudjuk, kinek higgyünk.

Daillens, 2016. november 16. Tojótyúkok egy baromfitelepen a svájci Daillensben 2016. november 16-án. Svájcban fokozott biztonsági intézkedéseket léptetett életbe az élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi hivatal, miután a Boden-tó után a Genfi-tó mellett is megjelent a madárinfluenza vírusa, valamint Lausanne kikötőjében egy kimúlt kontyos réce és egy elpusztult dankasirály szervezetében kimutatták a kórokozót. (MTI/EPA/Laurent Gillieron) Fotó: MTI/EPA–Laurent Gillieron

Veresné Bálint Márta, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék vezetője megerősíti a környezetvédő szavait: a fejletlen régiók lakosainak jelentős része éhezik, míg a fejlett országokban élők közül nagyon sokan elhízottak. Tagadhatatlan, hogy új élelmiszerekre is szükség van. Ebbe a körbe tartozik a műhús, illetve olyan állatok és növények is idesorolhatók, amelyekre eddig nem élelmiszerként tekintettek.

– Napi parancsba nem adható, hogy mindenki vegetariánus legyen, miközben táplálkozáskutatóként nincs ez ellen kifogásom, mert összeállítható olyan étrend, amelyben majd minden tápanyag megtalálható. Kalcium- és vaspótlásra azonban általában ilyenkor is szükség van, márpedig milyen étrend az, amelyet ki kell egészíteni? Egyébként nem vagyunk egyformák, lesz, aki büntetlenül táplálkozhat ilyen módon, másoknál néhány éven belül komoly vérszegénység alakulhat ki. A felnőttek lehetnek vegánok, de gyerekek, betegek, idősek esetén komoly kétségek merülnek fel – int az egyetemi tanár.

Alternatív fehérjeforrás lehet a rovarliszt, amely nehezen fér bele az európai kultúrába. A tanszék egyik TDK-hallgatója rovarliszt adagolásával készített kenyeret. Sötét színű, dióízű pékáru született, amely tápanyag-összetétel terén vállalható termék. A rovarlisztben a fehérje arány hatvan-nyolcvan százalék lehet, amely kimondottan magas érték. Ebből a szürke masszából 3D nyomtató segítségével hússzelet-imitáció is készülhet a későbbiekben – megfelelő színezőanyagok, ízesítők adagolásával a tányérunkra kerülhet ebből készült étel.

Amíg valaki húst nyugodtan ehet, a mogyoróból gyártott szték allergiás reakciót válthat ki. A növényi fehérje nem pótolja száz százalékban az igazi húsban található fehérjéket.

Utóbbiban olyan formában található meg például a vas, amelyik jól hasznosul, a növényekben is van vas, de sok esetben a szervezet számára nem hasznosítható formában. Tehát pótolni kell. Az állati sejtekből készült szövettenyészeteknél a vassal nem lenne probléma, de sok minden kell még bele – pici zsír, vitaminok, folsav, céklalé – ahhoz, hogy hússzerűnek tűnjön a termék. A gyártástechnológia fejlődésével azonban ezeket majd minden bizonnyal meg fogják oldani. Jelenleg a műhúsok és egyéb pótlékok helyett az étrendünkön kellene változtatni. Az egyetemi oktató évtizedes tapasztalata, hogy a népbetegséggé váló túlsúly hátterében általában a féktelen evés áll. Sokkal többet eszünk, mint amennyit a testünk igényel. Száz évvel ezelőtt ünnepnapokon került hús az asztalra. A polgári háztartásokban is húsmentes napokat tartottak. Ma ez nem gyakran fordul elő. Az egyik hallgatójuk felmérte, hogy a római katolikus egyházi iskolákban a gyerekek milyen arányban böjtölnek. Negyven százalékuk nem tartotta ezt a szokást.

A műhústermelést azzal propagálják, hogy a hagyományos húsok antibiotikumokkal és növekedési hormonokkal vannak tele. Európában komoly szabályozó és ellenőrző szervek figyelnek arra, hogy ilyen anyagok ne kerüljenek a húsokba. A kontinensen növekedési hormon használata egyértelműen tilos. Antibiotikum elvileg előfordulhat, de ha használtak, be kell tartani azt az időt, amely alatt kiürül az állat szervezetéből a vegyület, s csak azután vághatják le. Némi védelmet jelent az is, hogy az antibiotikumok drágák, az állattartók emiatt is meggondolják, hogy adjanak-e ezekből a jószágoknak. Megjegyzendő, hogy a bioélelmiszerben is lehet káros anyag, például az istállótrágyából származó nitrát, ha azt nem hozzáértéssel, szakszerűen állítják elő.

A húsokkal szembeni ellenérv még, hogy milyen sok fertőzést kaphatunk ezektől. Ez akkor történhet meg, ha nem megfelelően hőkezeljük az alapanyagokat. A józan eszünkre kell hallgatni, jó minőségű élelmiszert kell fogyasztanunk – tanácsolja a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője, aki szerint a túlzásba vitt húsfogyasztás a köszvényre hajlamos embereknél sietteti a betegség kialakulását.

Kínában és Indiában egyre több ember engedheti meg magának a húsételek fogyasztását – döntően emiatt nő évente hét százalékkal a világ húsigénye. A hirtelen jött jólét káros egészségügyi hatására egy példa: az Európába vagy az Egyesült Államokba költöző, a helyi étkezési szokásokat felvevő kínai ötször nagyobb eséllyel lesz cukorbeteg, mint otthon maradó, hagyományos ételeket fogyasztó honfitársa.

– Semmit sem szabad túlzásba vinni, zöldséget sem ehetünk kilószámra. A lényeg, hogy változatosan és mértékkel együnk. Nem biztos, hogy a műhúsok gyártása jelenti az egyedüli megoldást a világ problémáira, de ígéretes próbálkozás a sok hasonló közül. Meglátjuk – mondja Veresné Bálint Márta.