Az interneten rengeteg – olykor egymásnak ellentmondó – információ kering a különféle élelmiszerek egészségünkre gyakorolt hatásáról, ezért nem tudjuk, kinek higgyünk.
– Egyre több nemzetközi tanulmány szerint nem csak a hatalmas mennyiségű vegyszerhasználaton alapuló mezőgazdaság láthatja el élelemmel az emberiséget. Fenntartható területhasználattal, ökológiai módszerekkel több és tartalmasabb élelmiszer készülhet. Semmi szükség arra, hogy olykor több ezer kilométerről szállítsanak alapanyagokat, amikor azok helyben is megtermelhetők. Az ökológiai gazdálkodást kellene segíteni a nagyüzemi gazdálkodással szemben, hiszen annyi haszonállatot, mint amennyi most él, nem tud a Föld eltartani: a szarvasmarhák össztömege meghaladja az emberek össztömegét. Ma a Föld mezőgazdaságilag hasznosítható területének 75 százalékán a haszonállatoknak termelünk takarmánynövényeket – sorolja a modern mezőgazdálkodás gondjait Rodics Katalin címzetes egyetemi docens, a Greenpeace Magyarország programfelelőse, aki szerint a mezőgazdaság felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának feléért – ebben a szállítás, a különböző adalékanyagok, a nagyüzemi állattartás miatti takarmánytermeléshez szükséges őserdő kiirtása és minden egyéb folyamat gázos mellékterméke benne van.
A Földön nincs húshiány, éppen ellenkezőleg, a fejlett világban élő emberek jelentős része túl sok húst eszik. A WHO szerint Európában az emberek 75 százalékkal több húst és tejet fogyasztanak, mint amennyire az egészségük szempontjából szükségük lenne. Ráadásul a megtermelt élelmiszer harminc százaléka a szemétben végzi.
– Hetente néhány húsmentes nap senkinek sem ártana. A fogyasztói szokások átalakításával a Föld 10-12 milliárd embert tudna ellátni egészséges táplálékkal – üzeni a környezetvédő, aki szerint a mezőgazdasági termelésre alkalmas hazai területek nyolcvan százalékán lehetne vegyszermentesen termelni.
A túlzott állatifehérje-bevitel megannyi egészségügyi problémát okoz. Sok betegség összefüggésbe hozható a táplálékba kerülő vegyszermaradványokkal. A várandós nők szervezetéből a magzatokba jutó vegyszerek, idegmérgek például károsan befolyásolják a fejlődők idegrendszerét. A gyerekek IQ-ja a különösen fertőzött területeken érezhetően csökken. A közelmúltban született összesítés évi 135 milliárd euróra teszi azt a kárt, amelyet Európában a kisebb intelligenciához köthető teljesítménykiesés okoz. Rodics Katalin figyelmeztetése: mindenki gondolja meg, hogy mit tesz a tányérjára!