Luft

A múlt hét elején tizenöt órás párizsi őrizetbe vétel után szabadon tá­voz­­­hatott a rendőrségről Michel Platini, az európai labdarúgás egykori­ ­vezetője. Nem történt vádemelés. A volt világsztár labdarúgónak azért ­értenie kell a francia igazságszolgáltatás akciójából.

Michel Platini mindig is az ártatlanságát hangoztatta Fotó: Arnd Wiegmann Forrás: Reuters

Michel Platini ugyanolyan szabad ember, mint annak előtte volt. Csak éppen számos tapasztalattal gazdagodott. Előtte is volt már beidézve – tanú minőségben – a rendőrségre, ám az még nem fordult elő vele, hogy belépve az őrsre azonnal őrizetbe vegyék. Ez nyilván erőteljes lépésként értelmezhető a korrupcióellenes hatóság részéről. Egyben bizonytalanságot is sugall. Platini ugyanis szabadon hagyhatta el a rendőrőrsöt.

Mire volt jó ez a látványos őrizetbe vétel? – erre a kérdésre keresik a választ a francia média képviselői is. Négy év eltelt a nagy FIFA-, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget ért botrány óta, amely tömegével állapított meg korrupciót a szervezet felső vezetésében. Azóta Michel Platinit már nem egy bíróság tisztázta. Ugyan a nemzetközi sportbíróság megalapozottnak találta a vádat korrupció ügyében, de még ez a testület is hatról négy évre csökkentette az eltiltását a futballügyektől. Ezt azért kapta, mert tisztázatlan körülmények között – ráadásul semmilyen megállapodásban nem volt rögzítve – átvett kétmillió dollárt „kilencéves munkájáért” prémiumként főnökétől, Sepp Blatter FIFA-elnöktől. A francia világsztár visszafizette az összeget. Tavaly egy svájci bíróság is visszaállította „becsületét”, a francia sportvezető semmilyen vádpontban nem követett el visszaélést. Platini, aki mindig is ártatlanságát hangoztatta, akkor így nyilatkozott: „Soha nem követtem el semmi rosszat. Személyem ellen viszont összeesküvés irányul.”

Milyen összejátszást gyanít a ma 64 esztendős francia háromszoros aranylabdás? A múlt keddi kihallgatásról ügyvédjével annyit közöltek, hogy a nyomozók a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari futball-világbajnokság odaítélésének körülményeiről érdeklődtek. Ma már tudott, hogy a FIFA-ban létezett egy „diplomáciailag kiérlelt” elvi megállapodás, amely szerint a ’18-as vb-t Oroszország, a ’22-est pedig az Egyesült Államok rendezheti. Így a világszövetség mindkét nagynál jó pontokat könyvelhet majd el. A világbajnokság odaítélése vastagon politikai kérdés, mert a rendező országra hatalmas figyelem vetül. Egyes FIFA-döntőbizottsági tagok ezt anyagilag is kamatoztatták, és jó pénzért áruba bocsátották a szavazatukat. Ez bevett szokás volt a világszövetségben.

Aztán 2010 végén elérkezett a szavazás napja, amikor az Egyesült Államok helyett Katar nyerte meg a ’22-es világbajnokság rendezési jogát. Az a kicsiny, ám hatalmas közel-keleti gáznagyhatalom diadalmaskodott, amely eddig a pályázók közül a legesélytelenebb jelölt volt, mégpedig a klímája, a politikai elkötelezettsége és vallási okok miatt is. Nyáron a hőségben itt képtelenség focimeccset játszani. Vallási okok miatt teljes az alkoholtilalom, így a nézők még a mérkőzések alatt sem frissíthetnék fel magukat egy jó hideg sörrel. Hogy Katar milyen nagy összegekkel támogatja a Muzulmán Testvériséget, amely ezekben az években az „arab tavasszal” próbált hatalomra jutni a környező országokban, az mindenki előtt tudott volt. Ám van az a pénz, amely ezeket az aggályokat felülírja, és ebben Katar nagyon jó. Majd minden problémára megnyugtató választ adott: először is „télre” teszik a vb lebonyolítását, három év múlva november végétől közel egy hónapig küzdenek majd a különböző válogatottak. Ugyanerre az időszakra felfüggesztették a rendezvény helyszínein az alkoholtilalmat.

A hoppon maradt amerikaiak szerint a fordulat a 2010. november 23-i „titkos vacsorán” következett be, amelyet az Élysée-palotában adott Nicolas Sarkozy akkori francia elnök. A France­ Football napilap szerint ezen az államfőn kívül részt vett Tamím bin Hamád Al Táni katari trónörökös, azóta emír, az ország miniszterelnöke, Hamád bin Jasszem, Michel Platini, valamint Claude Guéant, az elnöki iroda kabinetfőnöke és Sophie Dion, Sarkozy sporttanácsadója. Diont múlt kedden Platinivel együtt őrizetbe vették, de ugyanúgy szabadon engedték másnap hajnalban. Platini a tanácskozást megelőzően a rendezésért folytatott versenyben határozottan Amerikát támogatta. Majd az ominózus vacsorát követően azért dolgozott, hogy Katar nyerje meg a küzdelmet. Befolyása megvolt ehhez: meggyőzött pár európai szavazót, hogy azok is a közel-keleti államot támogassák, és sikert ért el számos afrikai ország körében.

Michel Platini mindig is az ártatlanságát hangoztatta
Fotó: Reuters

De vajon miben állapodtak meg a katari küldöttséggel azon a november közepi estén? Ezt valószínűleg sohasem tudjuk meg, kivéve, ha az egyik résztvevő el nem kezd beszélni. Feltételezések vannak: szó eshetett a Paris Saint-Germain katari megvételéről, hogy méltó ellenfele legyen a nagy európai futballkluboknak. Sarkozy volt elnököt azóta is gyakran látjuk a PSG meccsein, nagy szurkolója a csapatnak, neki sem volt mindegy, hogy rendeződik-e végre a klub anyagi helyzete. Nyilván szóba kerültek a katari nagy polgári és hadirepülőgép-megrendelések is, ez több tízmilliárd dollárt tesz ki, és mindkettő érintette Franciaországot, a francia gazdaságot. Platini, akit már a vacsorameghívás is meglepetésként ért, most már tudatában volt jelenléte fontosságának. Talán Sarkozy rábeszélésére sem volt szükség, hogy érezze „hazafias kötelezettségét”, amikor a rendező országot illetően megváltoztatta a véleményét.

Az amerikaiak nem nyelték le a békát: 2015-ben kirobbantották a FIFA-botrányt, számtalan vezetőt eltávolítottak vagy bebörtönöztek. Az FBI, a Szövetségi Nyomozó Iroda vezette a vizsgálódást a nemzetközi szövetség svájci székhelyén, Nyonban. Nem is törődtek azzal, hogy nagyon kilóg a lóláb. És van, akinek négy év múltán sem tudnak megbocsátani, többek közt Michel Platininek. Erre utalhat a volt labdarúgó által minduntalan felhozott „összeesküvés”. Túl nagy erők akarják, hogy Katartól vegyék el a vb-rendezés jogát alig több, mint két évvel a sportesemény kezdete előtt. Ez kétségtelenül nagyon fájna a kicsiny emírségnek. De kik állhatnak emögött? Állítólag az olasz Gianni Infantino, a FIFA új elnöke megkezdte a puhatolózást, hogy mely ország lenne képes átvenni a ’22-es vb-rendezést. Ebbe a sorba illeszkedik Platini meghurcoltatása is, hátha rábukkannak korrupció nyomára, amelynek révén meg lehetne fúrni a közel-keleti állam jogát a rendezésre.

Az Iránnal ápolt barátsága és gazdasági kapcsolatai miatt a szunnita politikai körökben kegyvesztetté vált Katar. Az első arab rendezésű vb ide, a felépült, parádés stadionok oda – Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek sokat megérne, ha Katar nem tündökölhetne a focivilág fővárosának szerepében. És ez a szándék találkozik a legfőbb szövetséges egyetértésével, valószínűleg az Egyesült Államok sem ágálna ez ellen, hiszen a „bűnös” elnyerné méltó büntetését. Jelenleg úgy áll, hogy nem találnak fogást Kataron. De a meccs még nem ért véget.