időjárás 2°C Natália 2022. december 9.
logo

EMI = Bach?

Jancsó Orsolya
2019.07.14. 14:30
EMI = Bach?

A mesterséges intelligencia behálózza mindennapjainkat. A munkában átveszi automatizálható feladatainkat, figyel az autóban, és köszönt otthon. Mára a kreatíviparba is megérkezett, festmények és zenék születnek általa, legutóbb például az Eurovíziós Dalfesztivál nem hivatalos himnusza. A zeneszerzők és zeneszeretők, sőt a jogászok is felteszik azonban a kérdést: mennyire kreatív a mesterséges intelligencia? Vajon a szintetikus hangzásvilág munkanélkülivé teheti-e a zenészeket?

Semmi sem utálatosabb a szintetizátornál – mondta Steven Patrick Morrissey angol énekes és szövegíró 1983-ban, utalva arra, hogy a 70-es évek „rendes” zenéjét átveszik az új elektronikus hangszerek.

A zenei digitalizáció tehát nem tegnap kezdődött, a 80-as évek „szintikorszaka” csak megkönnyítette a gépek elterjedését. Presser Gábor még teljes lemezt is játszott kizárólag szintetizátoron.

A trend azonban sok vitát váltott ki: vajon a szintetikus hangzásvilág helyettesítheti-e a nagyzenekart, és munkanélkülivé teheti-e a zenészeket?

A tehetség nem pótolható

Bő harminc évvel később a digitalizáció a zeneszerzők munkáját veszélyezteti. Az Eurovíziós Dalfesztivál nem hivatalos himnusza például a Blue Jeans & Bloody Tears lett, amelyet teljesen a mesterséges intelligencia (MI) komponált. A MI több száz, a versenyen induló sláger alapján készítette el a dalt, algoritmusok segítségével alkotott több ezer új hang- és szövegsort. Igaz, ebből a zeneszerző-szövegíró Amir Sheinfeld választotta ki a megfelelő dallamokat és szövegrészleteket. A végeredmény egy klasszikus eurovíziós versenydal lett, amely minden nagyívűsége ellenére sem valószínű, hogy meghódítaná a slágerlistákat. Ám mivel a versenyt megnyerő dalok túlnyomó többsége sem kerül top tízes kategóriákba, kérdés, hogy a középszerűség mennyire a mesterséges intelligencia hibája.

Először David Bowie nyúlt a mesterséges intelligenciához, aki 1995-ben egy Mac-applikációt, a Verbasizert használta szövegíráshoz. Az app véletlenszerűen szedett össze szavakat az adatbázisában lévő szövegekből, hogy új sorokat alkosson. Húsz évvel később a Sony kutatói bemutatták a Flow Machines-t, amely Benoît Carré közreműködésével Beatles-számot komponált. Később a gép teljes albumot játszott a Spotifyon Skygge művésznév alatt, amely dánul az árnyék megfelelője. A legnagyobb nyilvánosságot azonban Taryn Southern kapta, aki elénekelhette az első teljesen mesterséges intelligencia szerezte dalt.

A Megasztár amerikai megfelelőjében (American Idol) a legjobb ötven közé került Taryn Southern 2017-re komoly nevet szerzett magának mint youtuber. A vonatkozó szerzői jogi megkötések miatt azonban egyre nehezebben talált olyan zeneileg is elfogadható aláfestő zenéket, amelyeket jogdíj nélkül felhasználhatna. Olvasott azonban egy cikket a The New York Timesban, hogy egyre több startup foglalkozik zenei mesterséges intelligenciával. Megkereste a New York-i Amper Musicot, és 2017 augusztusára elkészült első közös daluk, az I Am AI. Taryn azóta az Aivával, a Google-lel és az IBM-mel is dolgozik MI alkotta dalokon. Véleménye szerint ez „teljesen rendben van”, mivel ugyanúgy kreatív folyamatról van szó, mint az ember által szerzett zene esetében. „Az alap az, amit a mesterséges intelligencia elkészít, de a dal dinamikája, az elrendezése, hogy melyik hangszeren játszunk, és melyiken nem, ezek mind emberi, kreatív döntések. A MI-vel együttműködésben készült zene olyan, mint a filmszerkesztés: megvan az alap, de neked kell összerakni a képeket, hogy összeálljon a történet” – magyarázta korábban.

Az Erkel Ferenc-díjas Virágh András Gábor zeneszerző másképp gondolja. Szerinte „a tehetséget és a spontaneitást semmilyen technika nem tudja pótolni, eddig legalábbis nem tudta. Az emberi lelket és gondolkodást nem biztos, hogy lehet helyettesíteni” – magyarázza egy tavaly hallgatott mesterséges intelligencia által szerzett szimfóniára hivatkozva.

– Amikor hallgattam, egy rendkívül stílustalan dolgot hallottam. Gyenge volt dallamilag, jellegtelen, ahol nem lehetett eldönteni, hogy késő bécsi klasszikáról vagy kora romantikáról van szó. Ilyet egy sokadrangú zeneszerző ír. A szabályokat ugyanis meg lehet tanítani, azt tudta is a szimfónia, de nem volt benne semmi plusz. A zenének és minden művészetnek viszont van olyan része, amelyet nem lehet elmagyarázni vagy szavakba önteni. Az igazán nagy szerzők attól lesznek igazán nagyok, hogy a szabályok ismeretén, alkalmazásán vagy a tudatos szakmai áthágáson túl olyat hoznak létre, amelyet nem lehet szabályokkal leírni. Ez például Bach esetében is így volt – mondja.

Éppen a Johann Sebastian Bach 333. születésnapjára nemrég készített Google-játék csapta ki legutóbb a biztosítékot a mesterséges intelligencia zenei alkalmazását ellenzők körében. A keresőóriás ugyanis öntanuló algoritmusával, a CoCoNettel Bach 306 egyházi művét elemeztette, hogy ezek alapján a gép rájöjjön, hogyan alkotta meg a zeneszerző a híresen harmonikus darabjait. A játékban bárki néhány hang megadása után fülbemászó, pár soros művet kaphatott, amelyet meg is oszthatott, hogy lám, milyen ügyesen szerez zenét. A kritikusok azonban feltették a kérdést, hogy bár játéknak jópofa a Google fejlesztése, de mi történik, ha valaki tényleg elhiszi, hogy így megtanulhatja a zeneelméleti alapokat. A károgókat éppen Taryn példájával igyekeztek elhallgattatni a mesterséges intelligenciát pártolók, mondván, hogy Tarynt már 2004-ben, az American Idol idején is tehetséges énekesnek tartották, de mindenki tudta róla, hogy minimális zenei képzettséggel rendelkezik. Az énekes youtuber azonban ahelyett, hogy beleásta volna magát a zeneelméletbe, ma sikert sikerre halmoz a MI komponálta dalokkal.

A francia Berenson robot képes múzeumlátogatók reakcióit mérni
Fotó: Reuters

„Igen, csalunk”

De magyar példát is találni. Egy szombathelyi tanár néhány évvel ezelőtt alapított „zenekart”. Valójában a barátjával ketten ülnek a számítógép előtt, és komponálnak. Egyikük sem játszik semmilyen hangszeren, a neten viszont sokezres rajongóbázisuk van, és rendszeresen kapnak olyan kommenteket, hogy Glastonburytől kezdve a nagy német fesztiválokon át a VOLT-ig hány helyen látták őket fellépni. Az igazság az, hogy egyikük sem állt még színpadon. Taryn úgy fogalmaz, hogy „igen, csalunk. Ha a zenét egyféle folyamatnak tekintjük, amelyhez mindenkinek ragaszkodnia kell, akkor csalok. A csalók új generációját vezetem, mert a zenét nem lehet szűken meghatározni.”

Pierre Barreau, az Aiva Technologies vezetője egy tavalyi, TED-konferencián elmondott előadásában a személyességet emelte ki, hogy milyen jó lenne, ha mindenkinek lenne egy házi Beethovenje, amely a Für Elise mintájára „az egyéniségünkre szabott zenét komponálna az élettörténetünkről”. Gyakorlati haszna a fejlesztésnek pedig az, hogy a jövőben a hosszúra nyúlt videójátékoknak – ahol általában egy kétórás zenei alap forog körbe – már nem lesz unalmas zenei aláfestésük, hanem a játék állásához képest a gép élőben tud zenét gyártani. Ráadásul a gépi komponálás jóval olcsóbb és gyorsabb, mint az emberi. Így a lifteket üzemeltető épülettulajdonosok, youtuberek vagy bárki számára, akiknek nagy mennyiségű hallgatható zenére van szükségük, az Aiva és a hasonló mesterséges intelligenciák aranybányát jelentenek. Számos startup fejlesztette MI online elérhető, és a felhasználónak mindössze annyit kell tennie, hogy kiválaszt egy műfajt és egy hangulatot, illetve opcionálisan hozzáad egy katarzispontot, majd indulhat is a zeneszerzés.

Az öntanuló algoritmusok a beléjük táplált zenékben felfedezett mintázatok alapján dolgoznak. A hatalmas adatmennyiségnek köszönhetően elemzik és tárolják a stílusoknak megfelelő akkordokat, ritmusképleteket, dalhosszúságokat, hogyan kapcsolódnak össze a szomszédos hangok, és ezen információk alapján írják meg saját művüket.

A felhasználói vélemények szerint legkönnyebben használható Amper némileg másképp működik. A rendszernek a fejlesztők igyekeztek zeneelméletet tanítani, illetve hogy a különféle zenék hogyan hatnak az emberi érzelmekre, mely tónusok milyen érzéseket váltanak ki.

A módszert több fejlesztés vegyíti az egyszerű mintakereséssel. A David Cope fejlesztette EMI (Experiments in Musical Intelligence) például olyan ügyesen, hogy egy, az Oregoni Egyetemen megrendezett kísérletben bebizonyosodott: az embereknek tetszik a mesterséges zene. A résztvevőknek arra kellett választ adniuk, hogy a meghallgatott három zenemű közül melyik Bach, melyik az EMI és melyik a kutatást vezető Steve Larson, az egyetem zeneprofesszorának alkotása. A közönség meglepetést okozott: az EMI művét Bachnak tulajdonította, mivel érzésük szerint az volt a „legszebb”, Bachét Larsonnak, Larsonét pedig az algoritmusnak, mondván az a „leggépiesebb”.

Közkincsnek számít-e?

Számos zeneszerző nem ok nélkül aggódik, hogy ahogy a digitális generáció egyre több mesterséges zenét hall, ízlése oly mértékben változik, hogy nem lesz szüksége a valódi zeneszerzőkre. Elon Musk néhány éve egy tweetjében már figyelmeztetett, hogy ha minden emberre veszélyes eszközt (például kocsikat, repülőket, ennivalót és drogokat) szabályozunk, a mesterséges intelligenciával is ezt kellene tennünk. Szabályozásra már csak a jogi anomáliák elkerülése érdekében is szükség lenne. Amerikában például nem szerepel a vonatkozó szabályok között az „ember” szó, nem határozzák meg, kit milyen jogok illetnek meg, ha a MI is részt vesz az alkotásban. Horváth Katalin adatvédelemmel foglalkozó szenior ügyvéd szerint az Egyesült Államok azért küzd a problémával, mert náluk nincsen szomszédos vagy kapcsolódó jogi oltalom, és a mesterséges intelligencia nehezen illeszthető be a szerzői jogi keretekbe.

Európában és az angolszász országokban is a szerző hagyományosan csak ember lehet. Bár a megközelítés jó ideje vitatott, néhány évvel ezelőtt egy amerikai bíróság mégis úgy döntött, hogy egy majom által készített szelfi nem okozhat szerzői jogi vitát, mivel a képen senkinek nem keletkezik joga, hiszen szerző csak ember lehet. Az uniós jog alapján szerzői oltalmat eredeti művek kaphatnak, amelyek megmutatják a szerzői kreativitást, és kifejezik a szerző személyes érintettségét. Ennek alapján a mesterségesintelligencia-alapú, de ember által létrehozott művek védettnek minősülnek. Ahol a MI komponál, és az emberre csak a válogatás hárul, már nehezebb a kérdés. Alapesetben ezek a művek nem esnek szerzői védelem alá, de az Európai Bíróság egyik ítéletében kimondta, hogy „a gép által alkotott elemek kiválasztása, sorba rendezése és kombinálása eredeti módon is kifejezheti a szerző kreativitását, és szellemi alkotást hozhat létre”, tehát nem kizárt a szerzői jogi oltalom. Ilyenkor a szerzői jogosult a válogatást végző „szerkesztő”. Az unió tavaly év végén fogadta el a Mesterséges intelligencia koordinált tervét, azonban a szakértők jelenleg nem értenek egyet, hogy a MI-művek közkincsnek számítanak-e.

Ez utóbbi igen messzire vezet: felmerül a robotok emberiesítésének kérdése. Ám onnan látszik, hogy az elképzelés nem újdonság, hogy Isaac Asimov már 1976-ban A kétszáz éves emberrel feltette a kérdést, a háztartási robot Andrew tulajdonosa-e az általa készített tárgyaknak. A jelenlegi szabályok szerint Andrew-t csak a halála pillanatában – amely előtt emberré vált – illetnék meg a szerzői jogok. És a kérdésre, hogy vajon egy szoftver képes-e eredeti jellegű alkotást létrehozni, nincs válasz. Szakértők szerint azonban erre azért is nagy szükség lenne, mivel jelenleg a Beyoncé- vagy Adele-jellegű számon az előadóknak nem keletkezhet semmilyen követelésük, pedig számos művész jelezte már, hogy az ő zenéjükhöz megtévesztően közel álló mesterséges kreációkat lehet hallani a YouTube-on, és a koppintás komoly anyagi károkat okozhat.

Taryn és társai azonban igyekeznek meggyőzni a zenei világot, hogy a MI kreálta számok a sci-fi írók régi utópiáját testesítik meg, miszerint az öntanuló algoritmussal létrehozott zenék a hallgató, a zenész és a gép soha nem látott együttműködését teszik lehetővé. Ez persze a kialakult paradigmák áthágására kényszerít, amely miatt sokan Tarynt inkább visszaültetnék az iskolapadba, és vállalnák az időről időre fellépő művészi blokkot ahelyett, hogy egy géphez forduljanak problémáik megoldása végett.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.