Elsősorban segíteni, és a lehető legkevésbé bántani – bár a Kossuth rádió hétköznapi, családi műsorának ez a filozófiája, a Vendég a háznál mégsem kerüli azokat a kényes témákat, amelyekről érdemes társadalmi szinten is gondolkodni. Főként tematikus összeállításokat készít Keresztes Ilona főszerkesztő a csapatával, szűk fél órában, és ráadásul a gyermeknevelésről, tudván tudva, hogy ahol szoros családi kapcsolatok, emberi viszonyok kerülnek terítékre, ott természetes módon keverednek a tudományos eredmények a hagyománnyal, a hitek, tévhitek megváltoztatásához pedig gyakran évtizedek kellenek. A műsoridő kiválasztása kézenfekvő, hiszen a déli harangszó előtt a célcsoport tagjai minden bizonnyal a konyhában sürgölődnek, közben persze gyereket nevelnek – vagy legalábbis életkornak megfelelően kanalat, krumplipucolót és zöldséget nyomnak a kicsik kezébe –, fél füllel pedig még a műsort is hallgatják. A célcsoport természetesen: anyák, nagymamák és dédik, de egyre inkább az apák is, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az Apamítoszok című, múlt heti adás témaválasztása.
Az anya-gyerek kapcsolat kitüntetett helyen szerepel minden fórumon, de már az apaságra mintha felemásan tekintene a média, sőt a szakirodalom is egyre inkább „anyásítani” akarja az erősebbik nemet. Ez persze demotiválja és elkedvetleníti az apákat, akik talán ösztönösen is érzik: a gyereknek nem erre van szüksége. A kisfiúknak és kislányoknak pont az a jó, hogy apa másként csinálja ugyanazokat a dolgokat, mint anya. Léder László, a Csendes apaforradalom című könyv szerzője szerint általános hiedelem, hogy az apaság érzése lassan alakul ki az évek során. Tanácstalan férjek mondogatják is a feleségüknek: neked könnyű, nálad „jönnek” a hormonok!
A pszichológus viszont állítja, a férfiakat sem hagyják cserben a hormonok, és apának lenni ugyancsak ösztönös érzés. Egy friss kanadai kutatás szerint már az elkötelezett kapcsolatba lépő fiatalembereknél is kimutathatók hormonális változások, majd a párválasztást követően – ha a férfi nyitott a gyermekáldásra – a természet is komoly erőkkel támogatja őt. Ami praktikusan azt jelenti, hogy azok az apák, akik érzelmileg bevonódnak, és a várandósság idején aktívan jelen vannak a család életében, türelmesebb édesapák lesznek.
