Magas vegyértékkel

Idén június 13. és 23. között kétszer is előadták Wagner tetralógiáját, mindkétszer egymás utáni négy napon, a szerzői „utasításnak” megfelelően.

Devich Márton
2019. 07. 04. 10:54
Johan Reuter (Wotan), Catherine Foster (Brünnhilde) és a walkürök; a rádiózenekar élén Fischer Ádám Fotó: Csibi Szilvia/Müpa
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Működik a kémia” – szokták mondani szép magyarsággal a muzsikusok, ha jó kamarazenei produkcióról van szó, és a Wagner-napokon ez a zenei-művészi egymásra hatás operai-összművészeti léptékben is minden szinten megvalósul a lehető legmagasabb vegyértékekkel. Zenekar és karmester, zenekar és énekesek, szólisták és karmester és nem utolsósorban a zenészek és a közönség között. Hozzáteszem, mindennek köszönhetően Wagner és a mai közönség között.

Johan Reuter (Wotan), Catherine Foster (Brünnhilde) és a walkürök; a rádiózenekar élén Fischer Ádám
Fotó: Csibi Szilvia/Müpa

A walkür június 21-i előadása is ezt bizonyította.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara aznap is csúcsformában, érzékenyen, gyönyörűen és hallhatóan élvezettel játszott, együtt lélegezve az énekesekkel. (Jegyezzük meg, hogy Oláh Vilmos hegedűművész új Stradivarija szólt a koncertmesteri székben!) Nagy együttesként szinte kamarazenekari finomsággal tudott muzsikálni a rádiózenekar, minden apróságra figyelve, hiba nélkül, olyan zenei árnyalatokkal, színekkel, pianissimókkal, amelyeket ritkán hallani operaházakban.

Fischer pedig most is különleges lelkesedéssel és kisugárzással tudta átadni a tüzet, amely képes volt „begyújtani” a folyamatokat. Magával ragadó élmény volt ismét hallgatni Johan Reuter elképesztő baritonját, egyszerre szigorú és esendő Wotanja szinte a székhez szögezte a hallgatót. Nagy öröm, hogy újra eljött Budapestre. Rendkívül szuggesztív és árnyalt alakítás volt Catherine Fosteré (Brünn-hilde, Bayreuthban is ünnepelt sztár ebben a szerepben) és Stuart Skeltoné (Sieg­mund). Camilla Nylund (Sieglinde) és Schöck Atala (Fricka) is remek és hiteles alakítást nyújtott a két különböző női karakterben. Mindkettőjükkel együtt lehetett érezni, egyikük a szerelemért küzd, a másik a becsületért, de hol az igazság?

Nincs igazság. Az égben viszály dúl. A Ringben mitológiai sorsok elevenednek meg rossz példaként. Schörghofer szerint a tetralógia végén Az istenek alkonya egyben valaminek a kezdete: most mi következünk, hogy „tanuljunk az istenek hibájából”.

(Richard Wagner: A walkür. Müpa, június 21. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, karmester: Fischer Ádám)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.