Szerelmek és bűnügyek

A teniszbajnok című kötetet nem elég egyszer átolvasni. Többször kell lapozgatni, hol a dokumentumokban, hol a fotókban elmélyülve.

Az egyik legszövevényesebb, mégis legmegejtőbb családi történet fűződik Pétery Jenő első világháborús tüzértiszthez, aki civilben takarékpénztári igazgató volt, nem mellesleg bridzs- és háromszoros magyar teniszbajnok, később pedig a Magyar Tenisz Szövetség elnöke. Ő a főszereplője A teniszbajnok című könyvnek, rajta keresztül ismerhetjük meg fogadott testvére, Pétery János életét, aki tartalékos katona volt a háborúban, majd a jegybank tőzsdebizományosaként dolgozott, végül 1944-ben soktucatnyi életet mentett meg, amikor menedéket adott a rászorulóknak az otthonában.

Persze hölgyek is szép számmal jelen vannak a két Pétery életében: Jenő első felesége Kállay Angéla színésznő volt, aki kalandos bűnügyi történetével okozott álmatlan éjszakákat férjének. A férfi később újra megnősült, de ez a házassága sem tartott soká, második neje, Juhász Katalin ugyanis beleszeretett báró Jeszenszky József felsőházi politikusba, gazdálkodóba.

Eközben János sem unatkozott arája, Várady Lili mellett, aki 1910 után ünnepelt operettprimadonna, később kétszeres magyar teniszbajnok lett. Az ő életútjukon keresztül nyílik ablak egy olyan könnyel, mosollyal, küzdelemmel, sikerrel teli világra, amely a fiatalabb korosztály számára lassan csak a fennmaradt fényképekből, dokumentumokból ismert. Ugyanis ezt a polgári családot sem kerülték el az 1945-öt követő leszámolások, megtorlások – olvasható a Nemzeti Emlékezet Bizottság visszaemlékezé­sében a könyv születésével kapcsolatban. Internálás, kitelepítés, koholt vádak alapján történt bebörtönzés, a vagyon elvesztése mind-mind előfordult a jobb sorsra érdemes család mindkét ágának történetében. Mindez így szomorú, a XX. századi Magyarországra igencsak jellemző história, de az odáig vezető út annyi színes, elfeledett, ugyanakkor felfedezésre méltó epizódot tartalmaz, hogy a szerzők érdemesnek tartották az olvasó elé tárni.

Már e könyv létrejötte is a véletlennek köszönhető. A kutatás ugyanis egymástól független szálakon indult el, amelyek csak később találkoztak. A kötet egyik szerzője, Sz. Kovács Éva az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársaként a Magyar Nemzeti Bank iratanyagában vizsgálódott, ahol rábukkant egy Pétery Jánossal kapcsolatos vizsgálati dossziéra. Így került kapcsolatba a családtagokkal, akiktől számos tippet kapott, majd megtalálta a kitelepítési iratokat is, amelyekből kiderült, hogy János hatalmas karitatív munkát végzett a háború alatt az emberek megmentésében.

A másik szerző, Sándor Ákos családi indíttatásból kezdett a Jeszenszky család történetével foglalkozni. Így sok fényképalbum és egyéb irat került hozzá, amely közül több tucat kapott helyet a kötetben. A könyv megalkotásában a harmadik közreműködő Markó György történészprofesszor, aki a több száz fotóhoz tartozó esemény felgöngyölítésében, ennek összefogásában és a korrajz megalkotásában segédkezett.

A teniszbajnokot nem elég egyszer átolvasni. Többször kell lapozgatni, hol a dokumentumokban, hol a fotókban elmélyülve. A szerzők anyaggyűjtésének köszönhetően a kötet méltó emléket állít annak a második világháborút követő rémuralomnak is, amelyet sosem szabad sem elfelejteni, sem pedig megbocsátani.

(Markó György–Sándor Ákos–Sz. Kovács Éva: A teniszbajnok – Pétery Jenő és egy polgári család élete és viszontagságai a XX. században. Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala, Budapest, 2019, 202 oldal. Ára: 3000 forint)