Tengerek urai

Egyre rettenetesebb hadieszközökbe fektet be az Amerikai Egyesült Államok, így nem csoda, hogy jelenleg az USA áll a legerősebb hadseregek listájának élén.

Egyre rettenetesebb hadieszközökbe fektet be az Amerikai Egyesült Államok, így nem csoda, hogy jelenleg az USA áll a legerősebb hadseregek listájának élén. A jövő évi költségvetés szerint a teljes fegyverkezési összeg 718 milliárd dollárra rúg. Ebből több mint 140 milliárdot szánnak az új fegyverek beszerzésére.

A legjobban a haditengerészetet turbózták fel, például 370 millió dollárért vennének két felszíni robothadihajót, ami tulajdonképpen spórolásnak is tekinthető, ugyanis egy hagyományos, háromszáz tengerész által üzemeltetett romboló is kétmilliárd dollártól indul. Ehhez hozzájön a monstrum éves üzemeltetési költsége, amely szintén dollármilliárdokban mérhető.

Szó van arról is, hogy közel 200 millióért beszereznek több 12 ezer kilométer hatótávolságú robot-tengeralattjárót is. Erre azért van szükség, mert a rivális kínaiak és oroszok is egyre inkább tengeralattjáró-nagyhatalommá válnak, ugyanis az amerikai haditengerészet e téren áll a leggyengébben.

Keith Patton amerikai haditengerészeti szakértő a Nemzetközi Tengeri Biztonsági Központ egyik tanulmányában nem kevesebb, mint 360 darab dollármilliárdokat érő orosz hadihajóról számol be, míg Kína 624 úszó hadikomplexumot birtokol. Az amerikai hadiflotta hajóinak össz-vízkiszorítása 4,6 millió tonna, Kínáé 1,8, Oroszországé pedig 1,2 millió.

Az USA haditengerészetének hajói 12 ezer támadórakétát hordoznak, a kínaiaké 5200-at, az oroszoké 3300-at – derülnek ki a döbbenetes számok az Euronews összehasonlító statisztikájából.

Az USA haditengerészete csupán egyetlen anyahajójára annyit költ, mint amennyi egy közepes ország teljes fegyverkezéséhez elegendő. Az úszókomponens magját 11 atommeghajtású repülőgép-hordozó alkotja – felkészülve a nukleáris támadásokra. Egy-egy ilyen erőd köré több hadihajóból, tengeralattjáróból álló kíséretet szerveznek, amely adott esetben megvédi a hordozót, vagy átalakul csapásmérő erővé. Ebből tíz az Egyesült Államokban lévő báziskikötőkből indul, a 11. pedig erőfitogtatás céljából állandóan Japánban állomásozik.

A többi hajó folyamatosan mozog, legutóbb májusban indult cirkálni a Földközi-tengerről a Szuezi-csatornán, a Vörös-tengeren, az Arab-tengeren át a Perzsa-öbölbe az Abraham Lincoln hordozó, hogy az iráni partok térségében hajózva elrettentse Teheránt az amerikaiak vagy szövetségeseik elleni bármiféle katonai akciótól.

Ez az olajozottan működő gépezet sem mentes a hibáktól: „betegeskedik” a 13 milliárd dollárból megépített Gerald R. Ford repülőgép-hordozó. Az átadásnál egy sem működött a bevetéseken nélkülözhetetlen fegyverliftek közül, a hibát pedig máig sem sikerült orvosolni. Ezek a szerkezetek továbbítják a rakétákat és bombákat az alsóbb szinteken lévő raktárakból a fedélzetre, hogy ott a repülőgépekre rögzíthessék őket.

Két, szintén kritikus fontosságú rendszer problémája eddig is ismert volt: az egyik a repülőgépeket indító elektromágneses rendszer, a másik pedig a visszatérő gépeket lefékező berendezés, amely hol működik, hol nem. A haditengerészet ezt a Bloombergnek is megerősítette, hozzátéve, hogy az eszközök olykor parancs nélkül is mozgásba lendültek. Így egészen biztos, hogy egy ideig a 2500 darabos szuperszonikus vadászgépflottából nem szállhat egy sem le ezen a hajón.

Az USA haditengerészetének nyomában „liheg” a fő konkurencia. A Kínai Népfelszabadító Hadsereg Haditengerészete idén ünnepeli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Az elmúlt három évtizedben szerény partvédő erőből a világtengereken, óceánokon jelen lévő globális erővé fejlődött. Hetvenéves történelme kezdeti évtizedeiben a Szovjetuniótól, illetve Oroszországtól vásárolt hadihajókat, tengeralattjárókat. Érdemben viszont csak ebben az évezredben látott hozzá saját hadihajó-építő ipara kifejlesztéséhez, amelyet mára olyan szinten felfejlesztett, hogy a körülbelül 2,1 millió szolgálatot teljesítő katonája mellett még félmillió tartalékossal azonnal bővíteni tudja a személyzetet.

Több százmilliárd dollárt tesz ki a pekingi haditengerészeti büdzsé, rajtuk és az oroszokon kívül más államnak felzárkózási esélye sincs az Egyesült Államokhoz, hiába hivalkodik havonta látványos katonai kirakatparádén például Észak-Korea.