Tudatos felszámolás

Előkerült egy késő római kori mauzóleum, amely köré a XI. század elején Pécs első székesegyházát építették, mely hamarosan leégett, hogy a helyén a ma is látható hatalmas, négytornyú dóm magasodjon. És előkerült egy sírgödör, amely akár Orseolo Péter király nyughelye is lehetett – a feltételezés nehezen bizonyítható és cáfolható.

A háttérben Dulánszky Nándor püspök díszes síremléke. Kegyeleti okokból megbonthatatlan Fotó: Éberling András

A székesegyházi altemplom feltárásában a földradaros kutatás egyik hazai szakembere, a szintén pécsi régész Bertók Gábor, illetve Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum régésze segítette Tóth Zsoltot. Az altemplom keleti harmadára és középső részére kiterjedő tervásatás célja a pécsi székesegyház építéstörténetének pontosítása, az első középkori építésű székesegyház helyének meghatározása, Orseolo Péter király sírhelyének lokalizálása és a feltételezett késő római temetői épület megtalálása volt. De miért éppen most?

– Nézzen szét. A falak itt-ott feláznak, a vakolat mállik. Hamarosan nagyszabású felújítás kezdődik, amely előtt logikusnak tűnt az altemplom egy részének a feltárása. A Dóm tér és környezete Pécs legértékesebb és legösszetettebb régészeti területe, 2000 óta UNESCO világörökségi helyszín. Országos viszonylatban is az egyik legjelentősebb régészeti örökség rejtőzik a föld alatt – foglalja össze a feltárás mellett szóló érveket Tóth Zsolt, aki szerint a székesegyház körüli területről már relatíve sokat tudnak, ellenben nagyon keveset a székesegyház alattiról. Új információkhoz kizárólag ásatással juthatnak.

A háttérben Dulánszky Nándor püspök díszes síremléke. Kegyeleti okokból megbonthatatlan
Fotó: Éberling András

A jól ismert négytornyú katedrálist az 1064-es nagy tűzvész után kezdték el építeni, az egyházmegye második püspöke, Szent Mór kezdeményezésére. De hol állt 1009–64 között az a templom, amelyben a püspök kathedrája (trónszéke) volt? Tóth Zsolt szerint az első középkori építésű székesegyházat a mai katedrális alatt vagy esetleg közvetlen környezetében kell keresni. Földradaros méréssel Bertók Gábor az altemplomnál öregebb építményt az altemplom középső része alatt mutatott ki, amely helyzete alapján római kori temetői épület lehetett. Ha ez igaz, akkor ez az épület a székesegyház „őse”. Már csak engedély kellett a feltáráshoz, amelyet a püspökség megadott.

A földradarral jelzett területen, az altemplom közepén került elő a IV. század utolsó harmadában épült, az V. század elején felújított ókeresztény temetői épület. Vastag falmaradványokról van szó, de ami igazán meglepő, hogy néhány tenyérnyi felületen az egykori vakolat is megmaradt. Legalább másfél ezer éves festett kőművesremek látható a gödör mélyén. A legtöbb ismert római kori temetői épületnek volt földbe ásott helyisége, amelyben sírt vagy sírokat helyeztek el. Az altemplom alatt talált épületnek egyetlen szintje volt, de azt részlegesen besüllyesztették a meredeken emelkedő hegyoldalba, azaz az épület nagyobb része a földben volt, csak a felmenő falak felső része és a déli bejárat állt szabadon. Pontosan az altemplom közepe alatt sírláda aljának körvonalai figyelhetők meg. Ki lehetett a sírban?

– Feltehetően egy ismeretlen helyi(?) mártír csontjait helyezték el itt. A nagy méretű temetői épület mérete alapján mauzóleumnak nevezhető. Ehhez a késő római mauzóleumhoz igazították az első egyhajós középkori székesegyházat – ismerteti Tóth Zsolt. A temetkezésre használt római épületet a Karoling-korban (IX. század) felújították, kifestették, keleti fala előtt oltárt alakítottak ki a sírláda felett. Erre a szakrális szempontból fontos épületre, annak kiterjedéséhez igazítva építtette fel Péter király a saját katedrálisát. Az épületmaradványokon túl néhány érme is előkerült a XI. század végéből, amelyet értékes szenteltvíztartó medence darabja, illetve rengeteg koporsószög egészít ki. Fontosak, de kevésbé érdekesek az előbukkant késő középkori sírok.

Mit lehet tudni az Orseolo Péter király alapította székesegyházról? Azon túl, hogy létezett, alig valamit. A templom helyét a feltárás előtt teljes bizonytalanság övezte. Voltak épületmaradványok a Dóm tér északnyugati részén, amely alapján akár ott is lehetett az egykori templom, de nem győzte meg a szakembereket a felvetés. Tóth Zsolt szerint a templomokat nem szokás költöztetni. Az a logikus fejlődési folyamat, hogy a nagyobb templomot a kisebb templom helyére építik. Meggyőződése, hogy Pécsen is ez történt.

A leégett kisebb székesegyházra, köré építették a nagyobbat. Analógiának Kalocsa adta magát. Az ottani székesegyház is a korábbira épült rá – az alapítót, az első kalocsai érseket, Asztrikot a főoltár előtt temették el. Ha ott ez volt a helyzet, miért lenne másként Baranya székhelyén?

– Az a kiugró, habarcsos rész az első székesegyház alapja, rajta faragott mészkövekkel – mutatja a nem szakértői szemnek nehezen érzékelhető maradványt a régész. Az első székesegyháznak több faldarabja is előkerült. A május–júniusi feltárásnak köszönhetően már tudjuk, hogy a pécsi püspökség első középkori építésű székesegyháza a mai altemplom középső részén, az északi és a déli pillérsor között emelkedő, ahhoz nagyon hasonló hosszméretű, egyhajós, nagyjából háromszáz négyzetméteres templom lehetett. Építését Szent István uralkodása alatt kezdték el, Orseolo Péter uralkodása alatt fejezték be. A hívek nem sokáig használhatták, hiszen 1064-ben leégett. A megmaradt falakat a század utolsó harmadában, a Szent Mór püspök által elkezdett székesegyház építésekor bontották vissza a padlószintig, hogy megindulhasson a ma ismert impozáns épület kialakítása.

Az Árpád-kori temetkezési helyek így néznek ki

Tehát előkerült az első székesegyház, amelyben eltemették Orseolo Pétert. Ha már előkerült a templom, vajon előkerült a királysír is? A régész nem ad egyértelmű választ: igen is, meg nem is. Az altemplom középső sávjának keleti részén, a főoltár előtt 2,78 méter hosszú és 0,93 méter széles sávban két sírhelyet rejtett a föld. A formája alapján, illetve a falazás miatt vélik sírnak, hiszen az Árpád-kori temetkezési helyek így néznek ki. (Hasonló kettős sír Visegrádon is előkerült, tehát nem példa nélküli a pécsi lelet.)

Azonban innen egyetlen darab embercsont sem került elő, ami arra utal, hogy nem kirabolták, hanem tudatosan felszámolták azokat. Ha valóban az első középkori székesegyház maradványait találták meg, akkor annak központi helyén az alapító maradványait helyezték el. Az 1,64 méter belső hosszúságú királysír nyugati oldalához egy 1,15 × 0,93 méteres sírláda csatlakozik. Ennek kis mérete felnőtt férfi eltemetésére alkalmatlan volt. Itt arról lehet szó, hogy egy korábban máshol eltemetett személy csontjait eredeti temetkezőhelyéről felszedték, és új helyre, a templomalapító sírja mögé, azzal összeépítve helyezték el.

Ki lehetett ez a személy? Logikus a felvetés, hogy a római kori építmény közepe alatt lévő sírládából helyezhették át az ismeretlen, szentkultusszal övezett személy csontjait. Logikus, de nem bizonyítható, mint ahogy az sem, hogy a másik sírhely Orseolo Péter nyughelye. A másik koncepció a király mellett Mór püspök sírhelyét feltételezi. A szakemberek az első verziót látják valószínűbbnek.

– A feltárás eredményei alapján logikus következtetés, hogy a sírgödör egykor Péter király nyughelye lehetett, de mivel üres sírt találtunk, ezt kétségbe is lehet vonni.

Többet tudnának, ha megbonthatnák az 1896-ban elhunyt, a székesegyházat átépíttető Dulánszky Nándor püspök díszes síremlékét az altemplomban. Annak helyén ugyanis középkori sírkamra volt, valószínűleg Mór püspököt temették oda, amit kiegészítettek Péter király és a szent maradványaival. De mindez feltételezés, csupán a logika diktálja ezt, amit kegyeleti okokból sem igazolhatnak vagy cáfolhatnak meg. A pécsi feltárás tehát jelentős eredményei mellett nyitott kérdéseket is hátrahagyott.

Mi történik a feltárt római és középkori romokkal? Szakszerűen visszatemetik, az ásatás eredményeiről információs tábla és alaprajz tudósít majd a helyszínen. Az előkerült maradványok ugyanis nem olyan látványosak, hogy azokat üvegfelületen keresztül kellene láthatóvá tenni.