Fiume az alámerült magyar álmok egyike. Legalábbis azoknak, akik szeretett Balatonukat képtelenek magyar tengernek nevezni. Nekik az Adria sós illata, a Kvarner-öböl ciprusai, a zsalugáteres ablakok előtti kertecskék rózsaszirmai tengeri múltunkat is idézik. 1779-től, majd a Jellasics-cezúra után 1868-tól 1918-ig Fiume és a tengermellék a magyar Szent Korona országai közé tartozott. Fiumében a kiegyezés utáni évtizedek hozták meg az igazi áttörést: vasutat Pestig, városi palotákat, villamosvonalat, kikötőfejlesztést, gyárakat. A Magyar-Horvát Tengeri Gőzhajózási Rt. gőzösei Velencébe, Nápolyba, az Örök Városba vagy az Adria keletebbi gyöngyszemei felé, Ragusába (Dubrovnik) és Kotorba (Cattaro) szállították az utasokat.

Bonhoeffer útja a szabadság felé
Isten akarata iránti teljes alázatosság és feltétlen engedelmesség – ez volt Bonhoeffer hitének, magatartásának, egész életének vezérlőelve.