Magyar volt-e Al Capone?

A Kondor-könyvek érdeme a cselekményen, a krimi rejtélyén túl a miliő, a szépen, nagy alapossággal felrajzolt háttér és hangulat, ezt is szeretik az olvasók.

Két állítást is találtunk: 1. Kondor Vilmos nem létező személy. Ezen a néven valószínűleg két, ha nem három író publikál, hol önállóan, hol egy regényen belül akár együtt is. 2. Kondort csak annyira engedték be a kánonba, hogy ne váljon veszélyessé. A krimi feliratú ajtón beléphetett, az irodalom feliratún már nem.

Az első állításra nincs bizonyíték, aligha akad textológus, aki megvizsgálná a szövegeket. Ez azonban következik a második állításból. Mivel a szerző nem része a kánonnak, nem érdemes vele fáradozni. A magyar irodalmi kánon bejárata keskeny, és szigorúan őrzik, ami persze nem hazai specialitás, csak nagyobb országokban szélesebb az ajtó, és az ajtónállóknak is többféle az ízlésük. De ott is megy az „én neked, te nekem”. Az olvasó pedig mindenhol követi a sorvezetőt. Csak az a könyv létezik, amelyikről beszélnek.

A titokzatos Kondor Vilmos (Vilmosok) erős belépőt produkált(ak) 2008-ban a magyar könyvpiacon. A Budapest noir 2008-ban jelent meg, majd évente következtek az újabb krimik. Ha Kondor egyetlen szerző, és tényleg az, akinek mondja magát, vagy mondják, akkor igaza van, ha rejtőzködik. Az irodalmi életben mozogva az interjúk, fellépések, felolvasások, író-olvasó találkozók és rendhagyó irodalomórák mellett nem maradt volna ideje e mennyiség megtermelésére.

A Kondor-könyvek érdeme a cselekményen, a krimi rejtélyén túl a miliő, a szépen, nagy alapossággal felrajzolt háttér és hangulat, ezt is szeretik az olvasók. (Van egyébként nekünk egy másik kortárs írónk, a kánonból szintén kifelejtett Csabai László. Ő is vidéki, nyíregyházi, de ő bizonyíthatóan igazi. Szindbád-regényei míves irodalmi művek, miközben nyomozások is, a főhős, Szindbád történelmi időkben és helyszíneken működő hivatásos nyomozó. Aki még nem hallott Csabairól, nézzen utána!)

Kondor állandó főhőse újságíró, a Pethő Sándor-féle Magyar Nemzet bűnügyi tudósítója, ebben a minőségében keveredik bele ügyekbe, persze csak azzal a vehemenciával, ahogy újságírók szoktak. Nem egy Bruce Willis, bár remekül és szívesen bokszol, amint az a legújabb Kondor-krimiből, A budapesti gengszterből is kiderül. Annyiban más az új könyv, hogy Amerikában játszódik a szesztilalom idején, szerepel benne Al Capone és Nucky Johnson meg jó néhány egykori igazi maffiózó – aki látta a Boardwalk Empire (Gengszterkorzó) című HBO-sorozatot, ezeket a figurákat „személyesen” is ismeri. Amúgy pedig a könyv a Budapest noir előzménytörténete. A már tíz esztendeje az apjával a tengerentúlon élő Gordon Zsigmond 1929 tavaszán megbízást kap a szerkesztőjétől: épüljön be a maffiába, leplezze le a bűnözők és a politika közötti kapcsolatot, majd írjon Pulitzer-díjas sorozatot.

A beépülés sikeres, Gordon hibátlanul működik, míg magyarságának köszönhetően vagy épp nem köszönhetően összeesküvésre nem bukkan – véletlenül magyarul beszélő gengsztereket hallgat ki –, ettől kezdve az életéért és nem az újságcikkért küzd.

Leírhatjuk, hogy A budapesti gengszter szórakoztató olvasmány, meg azt is, hogy kicsit papírízű. Talán inkább ez utóbbi. Mintha az amerikai szesztilalom meg Al Capone megtanulása kevésbé ment volna, mint a Magyar Nemzet és Budapest történetéé. Hogy miért kellett elkalandozni Amerikába? Talán azért, mert érdekesnek ígérkezett a történetben a magyar szál, amelyből kiderül, hogy a tengerentúli gengszterek között is akadnak magyarok. Felmerül, hogy Al Caponénak is lehettek magyar gyökerei. Nélkülünk talán fel sem épült volna Amerika?

A budapesti gengszter nem a legsikerültebb Kondor-regény, de ettől még a szerzőnek lehetne helye a kánonban, hiszen igényes irodalmat művel. Ez a mű is tisztességes, szórakoztató és korrekt olvasmány.

(Kondor Vilmos: A budapesti gengszter. Libri Kiadó, Budapest, 2019, 433 oldal. Ára: 3699 forint)