Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A terrorizmus gyakorlatilag egyidős az emberiség történelmével. A modern korban a terror végigkísérte a francia forradalmat. A XIX. század második felében rendszeressé váltak a terrortámadások. Ezekben az évtizedekben négy hullámuk volt: az anarchista, a nemzeti felszabadító, az újbaloldali és a vallási indíttatású terrorizmus.
Az első, az anarchista hullámban több ismert vezetőt gyilkoltak meg. Így II. Sándor orosz cárt, Erzsébet királynét, a portugál királyt és az amerikai elnököt is. A szarajevói merénylet 1914-ben alapvetően hozzájárult az első világháború kitöréséhez.
A két világháború között megszaporodtak a terrorista merényletek. Az egyik legismertebb 1934-ben történt, amikor Franciaországban meggyilkolták a jugoszláv királyt és a francia külügyminisztert. A második világháború után egyre több lett a repülőgép-eltérítés, az öngyilkos merénylet és a túszejtés is. Nemzetközileg a legnagyobb figyelmet a müncheni olimpián elkövetett túszszedés és talán Aldo Moro olasz miniszterelnök meggyilkolása érte el.
A vallási típusú terrorra számos példa volt. Ilyen az iráni iszlám forradalom győzelme 1979-ben, az arab–izraeli háborúk, Afganisztán 1979-es szovjet megszállása. Az afgán felkelők amerikai támogatása a szovjet csapatok veresége és kivonulása után kontraproduktívvá vált, és a felkelők az új helyzetben az amerikai kiképzéssel és támogatással a hátuk mögött a nyugati szövetségesek ellen vették fel a harcot. A háborúk, amelyek 1979 óta folynak, az USA történelmének legdrágább és leghosszabb harcaivá váltak, és a végeredmény megjósolhatatlan. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásra adott amerikai katonai válasz – az USA céljai és akarata ellenére – hozzájárult ahhoz, hogy a terroristák Afganisztánt elhagyva megjelentek a világ számos pontján. Ezek után külön elemzést érdemelne, hogy az al-Kaida, majd az Iszlám Állam hogyan válhatott népszerűvé olyan arab és más muzulmán államokban, ahol elvileg „minden rendben volt”. Ilyen ország többek között Tunézia és Jordánia is.
Az USA válasza 9.11-re: a globális háború és az ennek részeként bevezetett katonai intézkedés jó esetben is csak félsikert eredményezett. Katonai eszközökkel sikerült felszámolni a terrorszervezetek hét százalékát, míg a rendőrségi, titkosszolgálati és politikai eszközök sokkal hatékonyabbaknak bizonyultak.
Érdekes következménye volt 9.11-nek, hogy elsőként azonnal Oroszország biztosította támogatásáról az USA-t, és váltak rövid időre sokkal jobbá a kétoldalú kapcsolatok. Először alkalmazták a NATO 5. cikkelyét, vagyis hogy az egyik tagállamot, az USA-t katonai támadás érte.
E helyzetet rendkívül ügyesen kihasználta Kína arra, hogy elítélve az USA elleni támadást, támogatva az USA akcióit Afganisztánban és a térség egyéb államaiban elérje, hogy a Kína északnyugati részén fellobbanó muzulmán, ujgur lázadásokat a Nyugat terrormozgalomként és terrorcselekményként ítélje el. Ezt a kínai politikát megkönnyítette, hogy valóban több száz ujgur csatlakozott a terrorista mozgalmakhoz. Kína számol azzal, hogy ezek a szeparatista csoportok komoly támogatást kapnak a határ túloldalán lévő volt szovjet, muzulmán utódállamoktól. Ugyanakkor a kínai stratégiában e térségnek kiemelkedő szerepe van, hiszen a szárazföldi selyemút ezen a vidéken halad keresztül. Ez többek között autópályát, vasútvonalat és kőolajvezetékeket is jelent.
Az orosz politika ebben a kérdésben, a terrorizmus elleni harcban – részint a saját területén lévő muzulmán kisebbség megmozdulásai miatt – teljes mellszélességgel támogatja Pekinget. Ugyanezt a támogatást várta el saját irányában is. Ezt Pekingtől megkapta, de a washingtoni támogatás csak időleges volt.
Tibet kérdése alapvetően más jellegű. Ebben a térségben már meghatározó a kínai többség, és a legutóbbi nagyobb szabású felkelést, amely a pekingi olimpiára volt előkészítve, Kína viszonylag gyorsan leverte. Azóta több mint 150 tibeti szerzetes követett el öngyilkosságot, felgyújtotta magát, de ez az alapvető politikai folyamatokat érdemben nem volt képes befolyásolni. A nyugati közhangulatot igen, de ez a „nagypolitikát” kevéssé érdekelte.
A dalai láma indiai száműzetésben, megöregedve mérsékelt tanokat hirdet. Célja a tibeti autonómia elérése. Ez Pekingnek túl sok, a radikális fiataloknak túl kevés.
A terrorakciók mögött az esetek többségében nem az Európába frissen bevándorolt migránsokat, hanem a több generáció óta itt élő muzulmán családok beilleszkedni nem tudó és nem akaró fiatal tagjait találjuk. Az Európában elkövetett terrorista merényletek halálos áldozatainak a száma 2014-ről 2015-re négy főről 151 főre növekedett. 2016-ra a meggyilkoltak száma Európában valamelyest csökkent: 135 főre. 2017-re a terrortámadások földrajzi kiterjedése növekedett. Elérte Svédországot, az angol nagyvárosokat és Barcelonát is.
Érdekes elem a terrorszervezetek pénzügyi forrásainak a vizsgálata is. Itt komoly szerepet kap az önkéntes adományozás, a zsarolás, az Iszlám Állam esetében az elfoglalt területeken élők megadóztatása, a természeti kincsek megszerzése, a műkincsrablás és sok egyéb lehetőség. Jelenlegi tudásunk szerint a mai európai terrorszervezetek 90 százaléka képes önmagát finanszírozni. Az Iszlám Állam amikor a „csúcson” volt, évi mintegy kétmilliárd dolláros bevétellel rendelkezett.
A nyugati országok alapvető céljává vált, hogy az imámok képzését önmaguk végezzék, ne hagyják meg ezt a tevékenységet szélsőséges szervezeteknek és államoknak. Ez különösen Németországban jelent komoly problémát, és éleződtek ki emiatt az ellentétek Törökországgal. Cél az is, hogy bármi áron akadályozzák meg a börtönben lévő iszlám elítéltek radikalizálódását. Az eddigi tapasztalat az, hogy a terrorcselekményeket elkövető volt terroristák átképzése nem volt eredményes. Az esetek döntő részében a volt terrorista nézetei nem változtak meg. Ugyanakkor a terrorista szervezetekben tevékenykedő és Európába visszatérő volt terroristák esetében szinte lehetetlen a több ezer kilométerre elkövetett bűncselekmények bizonyítása.
Mindezen tényezők hatására, főleg a puha célpontok esetében a terrorcselekmények száma drasztikusan megnövekedett. Az OECD-tagállamokban 2014-ről 2015-re a merényletek száma 17-ről 64-re növekedett. Európában a legtöbb áldozattal járó merényletek voltak: 1985-ben szikh szeparatisták repülőgép-robbantása 329 halottal, az 1988-as, líbiaiak által elkövetett hasonló robbantás 270 áldozattal, a 2004-es madridi vasúti robbantás 192 halottal. Napjainkig legalábbis ez a helyzet…
Folytatjuk
Hazánk egyik legrégebbi sportegyesülete az újpesti, amely számos bajnokkal büszkélkedhet.
Kulisszatitkokat ígér, de csak propagandát ad az Amerikai hajtóvadászat: Oszama bin Laden. Filmkritikánk.
Magyar szerző tollából jelent meg könyv az új pápáról. Recenziónk.
A The New York Times az ott tárgyalásokat folytató báró Madarassy-Beck Gyulával interjút közöl, amelyben a bankár lerántja a leplet a kisantant és Károlyi Mihály ellenséges propagandájáról.
Hazánk egyik legrégebbi sportegyesülete az újpesti, amely számos bajnokkal büszkélkedhet.
Kulisszatitkokat ígér, de csak propagandát ad az Amerikai hajtóvadászat: Oszama bin Laden. Filmkritikánk.
Magyar szerző tollából jelent meg könyv az új pápáról. Recenziónk.
A The New York Times az ott tárgyalásokat folytató báró Madarassy-Beck Gyulával interjút közöl, amelyben a bankár lerántja a leplet a kisantant és Károlyi Mihály ellenséges propagandájáról.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Kulisszatitkokat ígér, de csak propagandát ad az Amerikai hajtóvadászat: Oszama bin Laden. Filmkritikánk.
Magyar szerző tollából jelent meg könyv az új pápáról. Recenziónk.
A The New York Times az ott tárgyalásokat folytató báró Madarassy-Beck Gyulával interjút közöl, amelyben a bankár lerántja a leplet a kisantant és Károlyi Mihály ellenséges propagandájáról.
Guillaume Faye archeofuturizmusáról, avagy konzervatív forradalom 2.0.
Hogyan kerülhetett Kaján Tibor karikaturista könyve még nyomdamelegen, 1963-ban a hivatalosan feltételezett merénylő hagyatékába anélkül, hogy a családnak magyar kapcsolata lett volna?
A kétévados Andor-sorozat politikai intrikákról, morális határátlépésekről és a Lázadás árnyékos kezdetéről mesél, fénykardozó jedik és látványos űrcsaták nélkül.
Életútja nem tipikus XX. századi életpálya, jóval kalandosabb és különösebb annál.
A fiatal kézilabdázó elmondta, szerinte az előző idény végén mit rontottak el az FTC-vel.
KERESZTES HADJÁRAT – A közhelyes, vulgáris, hibáktól hemzsegő popprodukciók értéktelenek, de népszerűek.
2024-ben történelmi fordulat zajlott le a brit politikában: a Munkáspárt fölényes győzelmet aratott, míg a konzervatívok példátlan vereséget szenvedtek. A hatalomváltás hátterében a migrációs válság, a gazdasági elégedetlenség és a jobboldal megosztottsága áll.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
