Vasile Goldișsal szinte mindenütt összetalálkozunk Aradon, pedig nem kis utat teszünk meg. A kérdés, amely ennek kapcsán bárkiben megfogalmazódhat: ki volt ő, hogy ekkora becsben tartják ebben a határ menti városban? A válasz 1918-hoz, az erdélyi románok nagy gyulafehérvári népgyűléséhez vezet vissza. Ebben az esztendőben Arad volt a román nemzeti mozgalom központja. Az év őszén, november 2-án, a Habsburg Birodalom felbomlásakor a Központi Román Nemzeti Tanács Budapestről Aradra költözött. Ennek vezetői között volt az aradi politikus is, Vasile Goldiș. Erdély kapujában, a Partiumban ma ő a fiatal román nemzet egyik példaképe.
Bejárjuk a várost. Az impozáns állomásépület előtt kábítószeresek keserítik a járókelők életét. Egyikük pénzt kér, a másik a pad alatt fetreng, a harmadik a sarok mögött árulja a szert. És a testét. Annyira hozzánőttek már a város mindennapjaihoz, hogy szinte észre sem veszi őket senki. Az egyik közeli késdobáló előtt verekedés tör ki az olcsó kenyérért. Klaus Johannis kormányfőjelölt óriásplakátja alatt szemrebbenés nélkül halad mindenki tovább, nyugodtan kerülgetve a vértócsát. Az egyik nagymama magyarul szólítja meg az unokáját.
Ő az első, akit magyarul hallunk beszélni a megyeszékhelyen.
Arad megváltozott. Főbb útvonalain kevesebb a szemét, több a virág. De kevesebb a magyar is, és több a román. A sofőrök udvariasan megállnak a frissen festett zebránál, hogy átengedjenek. Pedig sokan vannak, széles és tömött sorokban száguldoznak a korral. Hátuk mögül óvó intézményként magasodik föléjük a több mint egy évtizedig épült ortodox katedrális, amely ma is befejezetlennek tűnik. Vasárnap van, az óriástemplomot autók veszik körül.
Arad megváltozott. Lakói jobban élnek. Tisztázhatatlan, hogy miből: a külföldi munkából vagy a fejetlenül felvett hitelekből. Villamosok robognak el mellettünk, oldalukon a városba bevonuló győztes román hadsereg archív képeit hordozzák. Ezek a fotók is mindenütt ott vannak. A városháza előtt a Románia 100 című kiállítás vet árnyékot három migránsra. Be is állnak egy szelfire az I Love Arad felirat elé, hogy megpörgessék a világhálón, milyen az élet az új hazában. Ők még nem értik, mi a tét. A pannókról hamisított román történelem tolakodik bele a kamerájukba. A lefotózott hősök között ott vannak a mieink is, Hunyadival az élen, és ott vannak a városaink is a boldog békeidőbeli megvalósításaikkal. Most már ezek is mind a százéves ország tulajdonai, véd- és márkajegyei. Hat hónapja még a fél belvárost elfoglalta a hazugságáradat, mára, hála istennek, visszaszorult a közigazgatási palota elé.