időjárás 5°C Barbara , Borbála 2022. december 4.
logo

Cápák a buborék alatt

Ötvös Zoltán
2019.11.24. 18:30
Cápák a buborék alatt

Mi ez a különös forma? – szólított meg két, vélhetően brit turista az Állatkerti körúton. Tényleg különös a négy szappanbuborékhoz hasonló formát öltő biodóm kupolája. A hatvan körüli nők elismerően bólogattak, amikor arról hallottak, hogy a magyar főváros látványos építkezése az átadás után hiper-szuper természeti bemutatóhely lesz.

Állatok és növények átgondolt kavalkádja várja a vendégeket. Láthatóan elbűvölte őket a koncepció, mert azt is megkérdezték, mi volt itt korábban, illetve ha visszajönnek, vehetnek-e itt állatokat. Az utóbbi kérdésre nem a válasz.

Az előbbire a következő: miután az állatkert átvette a 2013-ban megszűnt Vidám Park területét, a 2014-es és a 2015-ös szezonban – átmeneti jelleggel – a Holnemvolt Park működött ott. 2016-ban a Pannon Park megkapta a jogerős építési engedélyt, megkezdődtek a bontások, illetve az egykori Vidám Park területének nagy részét elfoglaló beton-, aszfalt- és viacolor-burkolatok felszedése. Emellett 2017 nyarára a szükséges közműáthelyezések is megtörténtek. 2017 augusztusában pedig már a kivitelezési munkák is megkezdődhettek.

A biodóm látványtervei. A közönség többek között fürdőző varánuszokban, lótuszvirággal teli tóban, vízesésben és mangrovemocsárban is gyönyörködhet majd
Fotó: Fővárosi Állat és Növénykert

A Pannon Park bemutatókomplexumát mintegy öthektárnyi területen alakítják ki. Ez nagyjából feleakkora, mint az állatkert klasszikus területének egésze. Alapvető változás, hogy itt nem szabad területek és pavilonszerűen elszórt, kisebb-nagyobb állatházak rendszerére kell számítani: a tágas külső terek egyetlen központi építményhez, az 1,7 hektáros biodómhoz kapcsolódnak. A Pannon Park külső, szabad ég alatti területeit parkrészek, sétányok, valamint az állatok kültéri szabad kifutói alkotják. Az ide átköltöző elefántok férőhelye például két és félszer akkora lesz, mint a mostani, és a jelenlegi harminc négyzetméternyi egyetlen medence helyett négy fürdőhelyük is lesz (kint és bent) összesen 570 négyzetméteren. De lesznek törpecsimpánzok, azaz bonobók, orrszarvúak és trópusi medvék is, természetesen egyaránt tágas külső és belső férőhelyekkel.

A Pannon Park koncepciója a földtörténeti múltba tekint. Az egykori pannon ősvadon élővilágát szeretnék feleleveníteni. A Kárpát-medence vízrajza, éghajlata, növényzete és állatvilága a földtörténeti múltban egészen más volt, mint a mai. A földtörténet harmadidőszakának miocén korában például, amely 23 millió évvel ezelőttől ötmillió évvel ezelőttig tartott, a mai Magyarország területét részben tenger (Pannon-tenger), majd tó, illetve tóvidék (Pannon-tó) borította – kisebb-nagyobb szárazulatokkal, szigetekkel tarkítva. A területen több aktív vulkán is volt ekkoriban, a klíma pedig valamelyest melegebb volt a mostaninál. A szárazulatokon sokféle állat, köztük ősi orrszarvúfélék, ormányosok, emberszabásúak, a vizekben pedig többek között ősi tengeri tehenek, cápák és sok más érdekes állat élt. Ezeknek a maradványait szerte az országban megtalálták az őslénykutatók, gondoljunk csak például az ipolytarnóci leletekre!

A miocén vagy – ha úgy tetszik – pannon ősvadon fajait persze nemigen lehet elevenen bemutatni, hiszen ezek mind évmilliókkal ezelőtt élt ősállatok, amelyekről csak ősmaradványok nyomán van tudomásunk. Ugyanakkor ezeknek a régen itt élt állatoknak ma is élnek leszármazottaik, hozzájuk hasonlító rokonaik. Csak éppen szinte mind távoli tájakon, hiszen a mai Kárpát-medence területén sem orrszarvúak, sem elefántok, sem tengeri tehenek, sem cápák nem élnek vadon. A leendő Pannon Parkban az egykor itt élt állatok mai rokonai, leszármazottai segítségével igyekeznek felidézni az egykori pannon ősvadont. Vagyis ez lesz a fő rendezőelv. Ez a tematika érdekes és újszerű, eddig ilyesmivel nemigen próbálkoztak.

A Pannon Park része lesz az elefántok új bemutatókomplexuma, de természetesen a műemléki oltalom alatt álló régi elefántház is megmarad. És eleve nem lesz üres, hiszen már most sem csak az elefántok laknak itt, hanem itt van a vízilovak helye is. Az elefántok jelenlegi helye sem marad üresen, hiszen ilyen nagy látogatottságú intézménynél alapelv, hogy állattartó hely nem maradhat az állatkerti bemutatás szempontjából kihasználatlanul (maximum addig, amíg a férőhelyet az új lakók igényeihez nem igazítják).

Az építkezés a finiséhez ért. A biodóm fényát­eresztő tetejének acél tartószerkezete 1505 acélrúdból és 539 csomópontból áll, az utolsó ilyen elemet tavaly karácsony előtt emelték a helyére. A rudak és csomópontok összesen 964 darab, egyenként 18-20 négyzetméteres, háromszögletű mezőt alkotnak: ezekbe a mezőkbe kerültek a fényáteresztő héjazatot alkotó fóliapárnák. Ez a megoldás lényegesen jobb, mint az üveg, mert a szerkezet súlya kisebb, így az acél tartószerkezetet is sokkal légiesebbre lehetett tervezni.

De még fontosabb, hogy a fény bizonyos hullámhosszú részét, amely a növényi élet számára fontos lenne, az üveg nem engedi át, az itt alkalmazott fólia viszont igen. A fóliapárnák három fóliarétegből állnak, a párnák belsejében szabályozott nyomású levegő van, amely jó hő- és hangszigetelő.

A szabálytalan alakú, maximálisan 225 méter hosszú, illetve 117 méter széles biodóm belsejében összetett tájat, többféle élőhelyet alkotó, változatos domborzat készül. A látnivalókon végigvezető sétány teljes hossza két kilométer lesz, amely a földszint felett további három szinten fog kanyarogni, úgyhogy az épületben hét felvonó is működik majd. A közönség többek között fürdőző varánuszokban, lótuszvirággal teli tóban, vízesésben és mangrovemocsárban, dzsungelben és pálmaligetben, sőt két zegzugos barlangrendszerben is gyönyörködhet majd. Természetesen az élőhelyek mindegyike számos állattal és növénnyel lesz benépesítve. A fényáteresztő tető alatti tér, amelynek átlagos magassága 17 méter, legnagyobb magassága pedig 36 méter, elegendő nagyságú lesz ahhoz is, hogy a beültetéskor akár 10-12 méteres fák is kedvükre növekedjenek.

Nem csalódnak azok a látogatók sem, akik a tengeri élővilág iránt érdeklődnek. Közép-Európa legnagyobb tengeri akváriumának leghatalmasabb medencéje 2,5 millió literes lesz, több ezer hallal, cápák és ráják sokaságával. A medencén átvezető akril alagút kialakításának köszönhetően a közönséget a szó szoros értelmében körülveszi majd a tenger élővilága: nemcsak kétoldalt, hanem a fejük felett és a talpuk alatt is.

A hatalmas cápamedence lakóit egy nem kevésbé óriási betekintőablakon át is meg lehet majd csodálni: a gigantikus akrilablak 10,35 méter széles, 4,35 méter magas, 23 centiméter vastag, és csaknem 13 tonnát nyom. Ugyancsak a helyén van már a három méter átmérőjű, 3,75 méter magasságú, három centiméter falvastagságú és összesen 1278 kilogramm tömegű akrilhenger, amely különleges akváriumi medence vizét fogadja be. Külön medencéjük lesz a manátusz, illetve lamantin néven is ismert tengeri teheneknek: ezeket a különleges tengeri emlősöket eddig még soha nem mutatták be Magyarországon.

A Pannon Parkban közel másfél száz állatfaj bemutatásával számolnak, amelyek közül mintegy száz lesz azon fajok száma, amelyek jelenleg hiányoznak a gyűjteményből, sőt egy részüket korábban sem tartották. Egyébként azon fajok közül is, amelyek jelenleg is megvannak, nagyjából harminc azoknak a száma, amelyek az utóbbi egy éven belül érkeztek: ezek nagyrészt cápák, ráják és rajhalak, amelyek a 2018 decemberében megnyílt cápasuli lakói. A cápasuli mostani nebulói ugyanis a majdani Pannon-tenger-akváriumot fogják lakni, persze úgy, hogy a cápasuli funkciója a Pannon Park elkészülte után is megmarad.

A beruházásra a kormány 43,73 milliárd forintot irányzott elő a központi költségvetésből. A jelenleg folyó munkák befejezésére a keret biztonságosan elegendő. Az építést követő feladatok (dekorációs és belsőépítészeti munkák, növényesítés, parképítés, állatgyűjtemény beszerzése, betelepítése stb.) szinte mindegyike külön közbeszerzés tárgya. Ezen eljárások előkészítése folyamatban van, némelyiket rövidesen meghirdetik. Csak az eljárások lefolytatása után tudnak arról nyilatkozni, hogy mennyi a végleges forrásigény, és az évekkel ezelőtti becslések alapján jóváhagyott kereteket mennyiben kell változtatni.

A Fővárosi Állat- és Növénykert az ország leglátogatottabb kulturális közintézménye, amelyet évente egymillió látogató keres fel. Egyrészt ennek a sok embernek szeretnének még több élményt kínálni, másrészt elérni azt, hogy az intézmény kedvezőtlen időjárás esetén is kívánatos szabadidős programot nyújtson (a fedett parkként funkcionáló biodóm kialakításának ez az egyik fő oka), ami az előrejelzések szerint a főszezonon kívüli időszakban jelentős látogatószám-bővüléssel járhat. A létesítményeket úgy tervezték, hogy alkalmasak legyenek a jelenleginél akár több százezer fővel magasabb látogatószám fogadására.

A közösségi közlekedés meg tud birkózni a jelenlegi, sőt a jelenleginél nagyobb látogatottsággal is. Az alapelv az, hogy az állatkert klasszikus területén ugyanazért az árért többet adjanak, de aki az új létesítményeket is felkeresné, ott a még sokkal több élmény és szolgáltatás már megjelenne az árakban. Olyan jegykonstrukciót szeretnének, amelyik a különféle látogatási igények szerint testre szabható.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.