Mi ez a különös forma? – szólított meg két, vélhetően brit turista az Állatkerti körúton. Tényleg különös a négy szappanbuborékhoz hasonló formát öltő biodóm kupolája. A hatvan körüli nők elismerően bólogattak, amikor arról hallottak, hogy a magyar főváros látványos építkezése az átadás után hiper-szuper természeti bemutatóhely lesz.
Állatok és növények átgondolt kavalkádja várja a vendégeket. Láthatóan elbűvölte őket a koncepció, mert azt is megkérdezték, mi volt itt korábban, illetve ha visszajönnek, vehetnek-e itt állatokat. Az utóbbi kérdésre nem a válasz.
Az előbbire a következő: miután az állatkert átvette a 2013-ban megszűnt Vidám Park területét, a 2014-es és a 2015-ös szezonban – átmeneti jelleggel – a Holnemvolt Park működött ott. 2016-ban a Pannon Park megkapta a jogerős építési engedélyt, megkezdődtek a bontások, illetve az egykori Vidám Park területének nagy részét elfoglaló beton-, aszfalt- és viacolor-burkolatok felszedése. Emellett 2017 nyarára a szükséges közműáthelyezések is megtörténtek. 2017 augusztusában pedig már a kivitelezési munkák is megkezdődhettek.

Fotó: Fővárosi Állat és Növénykert
A Pannon Park bemutatókomplexumát mintegy öthektárnyi területen alakítják ki. Ez nagyjából feleakkora, mint az állatkert klasszikus területének egésze. Alapvető változás, hogy itt nem szabad területek és pavilonszerűen elszórt, kisebb-nagyobb állatházak rendszerére kell számítani: a tágas külső terek egyetlen központi építményhez, az 1,7 hektáros biodómhoz kapcsolódnak. A Pannon Park külső, szabad ég alatti területeit parkrészek, sétányok, valamint az állatok kültéri szabad kifutói alkotják. Az ide átköltöző elefántok férőhelye például két és félszer akkora lesz, mint a mostani, és a jelenlegi harminc négyzetméternyi egyetlen medence helyett négy fürdőhelyük is lesz (kint és bent) összesen 570 négyzetméteren. De lesznek törpecsimpánzok, azaz bonobók, orrszarvúak és trópusi medvék is, természetesen egyaránt tágas külső és belső férőhelyekkel.
A Pannon Park koncepciója a földtörténeti múltba tekint. Az egykori pannon ősvadon élővilágát szeretnék feleleveníteni. A Kárpát-medence vízrajza, éghajlata, növényzete és állatvilága a földtörténeti múltban egészen más volt, mint a mai. A földtörténet harmadidőszakának miocén korában például, amely 23 millió évvel ezelőttől ötmillió évvel ezelőttig tartott, a mai Magyarország területét részben tenger (Pannon-tenger), majd tó, illetve tóvidék (Pannon-tó) borította – kisebb-nagyobb szárazulatokkal, szigetekkel tarkítva. A területen több aktív vulkán is volt ekkoriban, a klíma pedig valamelyest melegebb volt a mostaninál. A szárazulatokon sokféle állat, köztük ősi orrszarvúfélék, ormányosok, emberszabásúak, a vizekben pedig többek között ősi tengeri tehenek, cápák és sok más érdekes állat élt. Ezeknek a maradványait szerte az országban megtalálták az őslénykutatók, gondoljunk csak például az ipolytarnóci leletekre!