Cikkfogantatás

A Közgazdaság- és Regio­nális Tudományi Kutatóközpont rendezvényén azt taglalják, hogy a klímaváltozás és a hőmérsékleti sokkok hogyan hatnak a fogantatási rátára.

Amikor a szomszéd szobában, laboratóriumban dolgozó kutató sem érti, hogy min munkálkodik pár méterre tőle a szakmabéli – de a tudományág másik aspektusával foglalkozó biológus, vegyész, fizikus és a többi – kolléga, minden közérthetően, izgalmasan megfogalmazott, tudományos eredményt felmutató közleménynek, híradásnak hatalmas a jelentősége. Amikor a molekulák különös, egymásra gyakorolt hatásáról beszélnek kék fényben, vagy a lézer miként gerjeszt valamit igen speciális körülmények között a másodperc milliárdod része alatt hóviharban, a tudománnyal foglalkozó újságíró lilul, zöldül, a haját tépi, hogy ezt most hogyan fordítsa le, hogy igaz és közérthető legyen.

Maradjon a szakma, és az újdonság se tűnjön el. Egyáltalán foglalkozzon vele? Ne kapja meg azt, hogy jó-jó, hogy felfedezték a Higgs-bozont, de mégis mi fán terem ez, és miért fontos nekünk?

És akkor beesik a Közgazdaság- és Regio­nális Tudományi Kutatóközpont rendezvénye, amelyen azt taglalják, hogy a klímaváltozás és a hőmérsékleti sokkok hogyan hatnak a fogantatási rátára. Helyszínnel, időponttal, kit keressen az ember, ha kérdése van. Tudva, hogy a szerkesztőségen belül más is kapja az értesítőket, arra is volt gond, hogy más ne menjen el. Pezseg a vér, beindul az agy, hogy mit lehet kihozni ebből a meglepő és érdekes témából. Egész oldalas anyag gyúrható belőle, vagy kevesebb?

A meghívóban nemcsak a cím olvasható, hanem további magyarázat. A vélhetően kommunikációs tréningen edződött szövegíró külön kitért arra, hogy a kutatók tanulmányukban a hőmérséklet és a fogantatások közti kapcsolatot vizsgálják. A kutatáshoz az egészségügyi rendszer által 1980 és 2016 között regisztrált magyarországi élve születések, magzati halálozások és terhességmegszakítások adatait használják fel, kiegészítve a European Climate Assessment & Dataset projekt időjárási megfigyeléseivel és a NASA NEX-GDDP adatbázisának klíma-előrejelzéseivel.

Elemzésükben két kérdésre keresik a választ. 1) Hogyan hatnak a hőmérsékleti sokkok az 1980 és 2015 közötti magyarországi fogantatási rátára? 2) A megfigyelt kapcsolat alapján mi várható a klímaváltozás hatására a 21. század közepére? Eredményeik azt mutatják, hogy a meleg időjárás csökkenti a fogantatási rátát a sokkot követő néhány héten. Ugyanakkor a fogantatások száma az ezt követő hetekben részlegesen „pótlódik”. Azt jósolják, hogy a klímaváltozás hatására a fogantatási ráta szezonalitásának növekedése és szintjének kismértékű csökkenése várható. Ilyen felkonferálás emelt pulzussal sodor a budapesti Humán Tudományok Kutatóházába.

Az arcra esés a helyszínen ér. Munkaanyagról van szó, nem idézhető, nem írhat róla senki, majd hónapok múltán, ha megjelenik valamelyik szakmai folyóiratban. Az első gondolat, hogy a tollammal hasfelmetszést követek el. Hallgatom a hihetetlenül érdekes előadást, de nem írhatok róla, mert még nem jelent meg. Ez olyan, mintha a kőműves nem malterozhatna, a rendőr nem traffipaxozhatna, a tanár nem írathatna dolgozatot. Minden adott, hogy szakmáját művelje, mégsem teheti.

Lerogyva a székre felfogom a meghökkentő eredményeket, következtetéseket. A gutaütés beköszönte előtt kisomfordálok a teremből. Ha tovább maradok, ott pusztulok el, mert mi ilyenek vagyunk: ha valami érdekeset hallunk, elmondjuk.

Ha elmondhatjuk.