Az igénytelen külsejű kötetnek akkor szinte semmi visszhangja nem volt, pedig az Erdélyi lakoma jóval több, mint szakácskönyv: egymásba csúszott korok gasztronómiai lenyomata, leletmentés, a sokvallású és soknemzetiségű Erdély ünnepi és hétköznapi, gazdag és szegény ételei, részben olyanok, amelyek addigra – a szokások, az életmód, a gazdálkodás változásai okán – megváltoztak, feledésbe merültek, vagy éppen divatba jöttek, mint például az erdélyi pacalleves vagy a miccs. Kövi munkája alapmű, úgy lehet olvasni, mint egy igaz mesegyűjteményt, némelyik recept címe is olyan: hütyü, szászvárosi tüdőtokány, fehér rokolyás pityókaleves, szatmári csólent… De a könyv azért a konyhában jól használható receptgyűjtemény, benne vannak a híres erdélyi fogások a kolozsvári káposztától a rostélyon sült flekkenig. Kövi egyébként azt vallotta, hogy Transsylvania a gasztronómiai csodák földje, legfeljebb a francia és a kínai konyha kelhet vele versenyre.
Az eredeti Kriterion-kötetben felkért szerzők anyagai is szerepeltek, többek mellett Bajor Andor, Sütő András és Bálint Tibor is adott írást bele. A most megjelent új kiadású Erdélyi lakomát a szerkesztő Cserna-Szabó András „újratöltötte”, tucatnyi szerzőt kért fel, hogy írjanak az erdélyi konyháról, maga a szerkesztő pedig Kövi Pál (vagy ahogy a világban ismerik: Paul Kovi) pályafutását foglalja össze.
(Kövi Pál: Erdélyi lakoma – újratöltve. Szerkesztette: Cserna-Szabó András. Helikon Kiadó, Budapest, 2019, 572 oldal. Ára: 4999 forint)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!