Erőd a múzeumban

Az utolsó szakaszába fordult a Nagy Egyiptomi Múzeum építése, amelynek átadása két éven belül megtörténik. Számos más kulturális létesítmény is készül az országban, így a sarm-es-sejki vagy a gurdakai műcsarnok. A kairói vezetőség nem sajnálja a pénzt, hogy ismét elérje a 2010-ben rögzített 15 milliós turistaszámot, ami számára létkérdés.

Szennedzsem fáraó múmiája a sajtó kereszttüzében. Felcsigázni a közvéleményt Fotó: Amr Abdallah Dalsh Forrás: Reuters

Szennedzsem fáraó múmiája a sajtó kereszttüzében. Felcsigázni a közvéleményt
Fotó: Reuters

A GEM következő átadási időpontja 2018-ra módosult, de ezt sem tudták tartani, mert egyszerűen nem volt rá pénz, olyan gazdasági válságot hagytak Egyiptomra a Muzulmán Testvérek közgazdászai. Ehhez társult az idegenforgalom mélyrepülése is, ráadásul Egyiptomra ráégett a kevésbé biztonságos országok minősítése. Ért­hetően, ugyanis véres merényletek követték egymást – amelyekért az Iszlám Állam katonái vállalták a felelősséget –, különösen a turisták által látogatott helyeken. A 2010-es rekordév után, amikor 15 millió külföldi turista kereste fel Egyiptomot, 2016-ban ennek a számnak a harmada, ötmillió fő látogatott ide. Ez sok milliárd dollár veszteséget jelentett Kairónak: amikor jó időszakot könyvelt el, akkor az idegenforgalom bevétele tízmilliárd dollár fölött volt, amikor nem ment annyira a szekér, ez három-négymilliárdra csökkent.

A számok 2017 óta fokozatosan javulnak, így már van pénz a nagy múzeumra is. Amelynek a költségei viszont fáraói magasságokba emelkedtek: a kezdeti összeghez képest kétszeresébe fog kerülni, meghaladja az egymilliárd eurót. Most viszont úgy látszik, hogy 2021-ben az első látogatók valóban megtekinthetik a GEM-et. Amely nemcsak méreteiben impozáns, hanem biztonságában is: úgy kell működnie, mint valami hatalmas széfnek. A készítők ígérik, ez lesz Egyiptom legbiztonságosabb helye. Először is ellenáll a földrengésnek. Az egyiptomiak ezt nem szeretik hangsúlyozni, de még a hagyományos fegyverekkel elkövetett támadásokat is eredményesen kivédi, nem beszélve egy esetleges felkelés során alkalmazott erőszakról. A biztonságon nem lehet spórolni, hiszen itt lesz felhalmozva Egyiptom civilizációs és művészeti örökségének jelentős része. A biztonságra felügyelő személyzetet már képzik.

Az ország legjobb restaurátorai évek óta dolgoznak a kiállítandó tárgyakon. Tutanhamon egyik szekerét 38 ezer darabra szedték szét. Minden egyes elemét be kellett aranyozni, hogy eredeti csillogásában láthassa a betérő. A szarkofágoknak vissza kellett adni az eredeti színüket, a rajtuk lévő hieroglifákat olvashatóvá kellett tenni.

Mintha előzetesen felcsigáznák a közvéleményt, az utóbbi egy évben szinte havonta érkeztek a hírek jelentős egyiptomi feltárásokról. A közelmúltban a Lukszor melletti Királyok völgyében, Aszaszif környékén fedeztek fel egy sírkamrát, amely ­harminc érintetlen szarkofágot tartalmazott.

A több mint háromezer évesnek ítélt leletekben – talán egy pap népes családjának nyughelyére bukkantak – az a különleges, hogy a szarkofágok szinte teljesen épek, alig látszik rajtuk az eltelt három évezred. Ez is, mint több más, a közelmúltban előkerült lelet, a GEM-ben lesz majd kiállítva.

Még két nagy kiállítócsarnok fogja megnyitni kapuit majdnem egy időben a központival, a sarm-es-sejki és a gurkadai múzeum. Van-e ennyi ókori emlék Egyiptomban? – merül fel a kérdés. Van, megnyugodhatunk, ugyanis ezt neves szakemberek állítják. A nagy üdülőhelyek környékére vitt múzeumoknak abban lehet szerepük, hogy azokkal a turistákkal is megismertessék a fáraók Egyiptomát, akik inkább a napfürdőzésre szavaznak, és nem szívesen mennek többnapos kirándulásra. Oda kell vinni a strand kapujához a modern múzeumokat, akkor talán ők is kedvet kapnak a meglátogatásukra.