Ha Steinberg dirigál

Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia 1875. november 14-én nyílt meg, és másnap öt tanárral és 38 növendékkel kezdődött meg az oktatás.

Devich Márton
2019. 11. 27. 13:16
Pinchas Steinberget már harmadik alkalommal hívták meg vezényelni. A Zeneakadémiának lelke van Fotó: Zeneakadémia/Felvégi Andrea
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megadták a módját. Miután Erkel Ferenc igazgató úr megtartotta ünnepi megnyitó beszédét (az elnöknek kinevezett Liszt Ferenc ekkor még Itáliában maradt), a zongorához ült, és kíséretével Maleczky-Ellinger Jozefa két dalt énekelt. Ezután Johann Dubez két Liszt-művet adott elő hárfán, majd ismét énekszó következett, Ódry Lehel Ábrányi egy költeményét szólaltatta meg. Végül Volkmann Róbert Romanze című kompozícióját játszotta gordonkán Hermann Rudolf. A műsort kórusművek színesítették. Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia 1875. november 14-én nyílt meg ezzel a hangversennyel, és másnap öt tanárral és 38 növendékkel kezdődött meg az oktatás a Hal tér 4. számú ház 2. emeletén. Egy félév tíz forintba került a diákok számára.

A Zeneakadémia (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) ma is ünnepelt, a 144. születésnapon. Nem is akárhogyan! S bár nem kerek az évforduló, vagy tán éppen ezért, jó volt átélni, érezni a Liszt Ferenc téri szecessziós palota falai között, hogy mindenkinek – tanároknak, hallgatóknak, közönségnek – mennyire fontos az emlékezés, a gyökerek ápolása, a főhajtás a tiszteletre méltó elődök előtt, a beléjük való kapaszkodás, a megtett út Liszttől és Erkeltől Dohnányin át Bartókig és Kodályig, vagy akár Kocsis Zoltánig. Az értékek és a sajátos hagyományok képviselete, továbbvitele.

A Zeneakadémiának lelke van, aki belép a kapuján, találkozik vele, a különleges atmoszférával, amely rabul ejti. Hajdan hamar Európa egyik legjelentősebb zeneoktatási intézményévé vált, és ma is őrzi tekintélyét, a magyar kultúra messzire fénylő csillaga. Kettős egységben, rendkívül gazdag, színes, világsztárokat felvonultató hangversenyélettel és magas színvonalú oktatással, rangos zenei versenyekkel. Olyan páratlan nemzeti kincs, amelyet minden körülmények között őriznünk és fejlesztenünk kell. Törekvéseit, önállóságát, szellemi és művészi építkezéseit, mindennapi életét támogatni. Erős vár. Nem csupán egy a sok hazai művészeti-oktatási intézmény között, hanem „a” Zeneakadémia, ha tetszik, csupa nagybetűvel. Rajongunk érte, szeretjük, mert méltó a szeretetre és az elismerésre.

Pinchas Steinberget már harmadik alkalommal hívták meg vezényelni. A Zeneakadémiának lelke van
Fotó: Zeneakadémia/Felvégi Andrea

Bőven van mire büszkének lenni a jelenben is. Arra például, hogy a Zeneakadémia diákjaiból verbuvált szimfonikus zenekar miként tud megszólalni, ha egy igazi maestro kezébe kerül, ahogy ezt a november 14-i koncerten is megtapasztalhattuk. A 73 éves Pinchas Steinberget már harmadik alkalommal hívták meg dirigálni, és slágerdarabok szerepeltek az ünnepi műsoron: Liszt Les préludes szimfonikus költeménye, Chopin f-moll zongoraversenye, Dvořák IX. (Az Újvilágból) szimfóniája. Csodálatos este volt!

Kell néha ilyen népszerű program, és azért is volt jó választás, mert a muzsikus hallgatók nemcsak a megtisztelő alkalomtól vagy attól voltak lelkesek, hogy Steinberggel dolgozhattak, hanem valósággal „fürödtek” a zenében, óriási élmény játszani ezeket a műveket. Steinberg nem mellesleg a legjobbat hozta ki belőlük, és megkövetelte a maximális koncentrációt. Szigorú karmester hírében áll, féltek is tőle a fiatalok, de remek hangulatú műhelymunka született, és Steinbergnek, ha valamiért éppen elégedetlen volt a próbán, elég volt egy szemöldök-összerántás meg egy erősebb pillantás… A koncert után pedig nem győzte hangsúlyozni, hogy mennyit fejlődött az együttes a próbák alatt.

A Chopin-mű szólistája Balázs János volt, immár a Zeneakadémia ifjú tanáraként, aki finom, érzékeny zongorajátékával könnyedén elvarázsolta a közönséget, és hogy a születésnapi hangulatot is feldobja, ráadásként a Happy birthday dallamára improvizált variációkkal lepett meg mindenkit Mozart, Beethoven, Liszt és Gershwin stílusában (!). Csoda, hogy alig akarták hazaengedni? A Zeneakadémia születésnapján megint mi kaptunk ajándékot. Jönnek, jöjjenek a tehetséges fiatal muzsikusok újabb nemzedékei. Isten éltesse az alma matert!

(Liszt: Les Préludes, Chopin: f-moll zongoraverseny, Dvořák: Újvilág-szimfónia. A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara, szólista: Balázs János, karmester: Pinchas Steinberg. Zeneakadémia, november 14.)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.