Jászol a Twitteren

Az Esquilinus-dombon épült bazilika a legenda szerint két római álmának és egy csodálatos természeti jelenségnek a következménye.

Róma hét zarándoktemploma között a Santa Maria Maggiore különleges helyet foglal el. Az Esquilinus-dombon épült bazilika a legenda szerint két római álmának és egy csodálatos természeti jelenségnek a következménye. Libériusz pápa és Giovanni ugyanazt a látomást látta: a Boldogságos Szűz azt kérte tőlük, hogy azon a helyen, ahol másnap hó fog esni, emeljenek templomot. Mindez 365-ben történt, de Róma legforróbb időszakában, augusztus 5-én. Az Esquilinus-dombot reggelre hó borította. Legalábbis a legenda szerint.

A valóságban azonban csaknem száz évvel később épült a templom, amint az a diadalív feliratából is látszik: Sixtus püspök az Isten népének. A bazilikát III. Szixtusz pápa emeltette a 431-es efezusi zsinat emlékére, ahol Máriát Theotokosznak, Istenanyának nyilvánították, szemben Nesztoriosz tanításával, aki szerint csak Krisztotokosz a Szent Szűz.

Ennek megfelelően a nagyobbik Szűz Mária-templom díszei és ereklyéi közül nem egy emlékeztet Jézus édesanyjára. A diadalíven egy ismeretlen V. századi mozaikművész Mária egész életét megörökítette, többek között azt a jelenetet is, amikor Szent Józsefnek az angyal álmában megparancsolja: vedd a gyermeket és anyját, és fuss velük Egyiptomba! Az ereklyék közül kiemelkedően fontos a szentély mellett baloldalt lévő Borghese-kápolna kegyképe, a Salus Populi Romani, a római nép üdvössége. A képen rendkívül előkelő, kissé tartózkodó, bizánci viseletben lévő Szűzanyát látunk, karján a Kisjézussal.

Az írásos formában a VI. századig nyúló hagyomány szerint ez az a kép, amelyet a görög származású orvos és festő, Szent Lukács evangélista készített a Szűzanyáról. Az ikon az V. század közepén került Jeruzsálemből Konstantinápolyba, de a VI. században már a római Santa Maria Antiquában, a város legrégebbi Szűz Mária-templomában tisztelték. Innen vitte 590-ben, a pestis idején Nagy Szent Gergely pápa engesztelő körmenetben a Szent Péter-bazilikába, s az út során Hadrianus mauzóleuma tetején Szent Mihály arkangyal jelent meg, kardját hüvelyébe lökvén jelezte: a járványnak vége. Az Odigitria a római szenátus rendeletére került a Santa Maria Maggiore-bazilikába.

A templom másik különlegessége a jászolereklye, amelyet a főoltár alatti kriptában, kristály ereklyetartóban őriznek. Valószínűleg az öt léc azonos lehet azokkal a fákkal, amelyeket már a II. században nagy tisztelet övezett Betlehemben, s amelyeket Szent Ilona ezüstpántokkal díszíttetett a születés barlangjában. I. Teodor pápa uralkodása alatt, a VII. század első felében kerültek Rómába a perzsa és szaracén támadások elől, Szent Szofroniosz ajándékozta a relikviákat. Amikor a Santa Maria Maggiore-bazilikába szállították a faereklyéket, egy időre még a templom neve is megváltozott Jászolos Mária-templomra. A kételkedők persze csupán jámbor hagyománynak gondolják a jászol eredetiségét, és valóban nehéz elképzelni, hogy az egyiptomi menekülés közepette figyelmet tudtak volna fordítani a tárgy mentésére. Jászolereklyét egyébként Charroux-ban is őriztek, állítólag azt más relikviákkal együtt Nagy Károly kapta a jeruzsálemi pátriárkától.

Ettől függetlenül a római jászolereklyét évszázadok óta mind a mai napig nagy tisztelet övezi, ami abból is látszik, hogy amikor egy évvel ezelőtt Mahmúd Abbász, a Palesztin Autonómia Hatóság elnöke találkozott Ferenc pápával, a megbeszélésen személyesen kérte, a relikvia egy része kerüljön vissza Betlehembe. 2008-ig a Santa Maria Maggiore-bazilikában karácsonykor évről évre látható volt az öt juharágból álló bölcső, ekkor azonban a fa rossz állapota miatt nem vették elő az ereklyetartóból, és tudományos vizsgálat kezdődött. 2019 novemberé­ben Stanisław Ryłko lengyel bíboros, a Santa Maria Maggiore főpapja és Piero Marini érsek, a Szent Jászol őre a pápa utasítására felnyitották a kristály ereklyetartót, hogy a relikvia egyik darabját előkészítsék a szállításra.

Ezt a képet a Twitteren tették közzé, érdekes kontrasztot mutatva a történelmi korok szelleme között. November 30-án a Szentföldre szállították az aranyozott ezüst ereklyetartóban elhelyezett fragmentumot, és először tiszteletadásra a jeruzsálemi Notre-Dame Központban helyezték el. Majd az „Ex cunis Iesu infantis” – A gyermek Jézus jászlából feliratú ereklyét körmenetben szállították Betlehembe, ahol a közelmúltban hazánkban járt szentföldi custos, Francesco Patton ferences szerzetes a Születés Temploma melletti Szent Katalin-templomban helyezte el.