Mintapárok

Sokan állítják, hogy Ausztriában, Németországban ugyanaz a termék jobb minőségű, mint itthon. Mindez csupán képzelgés? Vagy van alapja az élelmiszeripari kettős mércének? A kérdést eldöntendő az Európai Unió vizsgálatot rendelt el, amelynek nemrég született meg az eredménye.

UKRAINE-BUSINESS/ Fotó: REUTERS/Valentyn Ogirenko

Ugyanennél a gyártónál a Kerti zöldfűszeres salátaöntetpor viszont különböző összetételt mutatott. A külföldi fokhagymát és élesztőkivonatot is tartalmaz. A hazai több zöldfűszerrel készült, a petrezselyem és a metélőhagyma mellett turbolya, kapor és lestyán is van benne, csakúgy mint aroma, amely a külföldiből hiányzik, vagy nem jelzik. A kinti jódozott sóval, a magyar anélkül kapható. A Cornetto Classico Vanilla jégkrémből szintén más jut hozzánk, mint a többi tagállamba, a külföldi napraforgóolajat, a magyar pedig pálmaolajat tartalmaz. A kinti hatvan-, a magyar hetven­grammos, és nekünk a „habosítottabb” változat jár, 19 százalékkal több levegővel.

A sörök között is akadnak eltérések. A Gösser citromos dobozos söritalnál jelentős különbség mutatkozik az alapanyagoknál. A magyar gumiarábikumot, glicerinésztert, antioxidánst is tartalmaz, viszont nincs benne almalé-koncentrátum, szemben a külföldivel. Szintén különböző összetételű volt a Zipfer Limetten Radler. A magyaroknak szánt változat csupán vizet, árpamalátát, komlót, lime-limonádét tartalmaz, szemben a külföldivel, amelyben víz, árpamaláta, fruktóz, citromlé (citromlé-koncentrátumból), lime-lé (lime-lé-koncentrátumból), komló, szénsav, természetes aroma, citromsav van.

A gyümölcsök kedvelői sem mindig járnak jól Magyarországon. A sárgadinnyénél például megállapították, hogy a külföldön árult termés édesebb, lédúsabb, jobb ízű, az őszibarack pedig érettebb, finomabb, ám keményebb és gumiszerűbb.

A hazai nektarin, illetve dinnye viszont kedvezőbb minőségű, a kajszi pedig érettebb, ám nincs leve.

A Milka tejcsokoládé állítólag országonként eltérő minőségére ellenben rácáfolt a Nébih-vizsgálat. A hivatal csupán érzékszervi különbséget talált. Mondván a magyar boltokban kapható színe világosabb, de más eltérés nem mutatható ki.

Különbség mutatkozott a Raffaello kókuszreszelékkel borított ropogós ostyakülönlegességnél. A hozzánk kerülőnél a töltelék krémesebb és lágyabb, viszont a külföldön értékesített több kókuszreszeléket tartalmaz. A Kinder Bueno tejcsokoládéval bevont ostya tejes-mogyorós krémmel töltve ára itthon 91 százalékkal volt magasabb a vizsgálat időpontjában. A jelentős árkülönbség több más termék esetében is fennáll, és nem mi vagyunk az olcsóbbak.

A vásárlók a csomagoláson olvasható feliratok alapján próbálnak tájékozódni. A fogyasztói szokások országonként eltérnek
Fotó: REUTERS/Valentyn Ogirenko

A Nesquik Instant cukrozott kakaó italpor vitaminokkal és ásványi anyagokkal szintén eltérést mutat, a nálunk kaphatóból kevésbé intenzív ízű és illatú kakaó készíthető. A Tchibo Espresso Milano Style Elegant roast,­ 100 százalék Arabicák közül a külföldön kaphatót ítélték jobb minőségűnek, ugyanis abban a kávészem felülete olajosabb, sötétebbre pörkölt, intenzívebb illatú, a főzet pedig harmonikusabb ízű. Még az olaj sem ugyanaz: a Bertolli extraszűz olívaolajból mi csupán keveréket kapunk, míg az exportra szánt üvegek esetében a szüretelési időt és a csomagolás napját feltüntetik, ami azt igazolja, hogy egyféle bogyóból préselték.

A magyar pizzaimádók is rosszul járnak. Már ránézésre is szegényes feltétet tartalmazott a Dr. Oetker Ristorante Pizza Hawaii gyorsfagyasztott termék: kevesebb sajt, ananász, sonka és paradicsom borítja, mint a külföldit. Rosszul szerepeltek a Spar S Budget 18 fish-sticks, gyorsfagyasztott elősütött, panírozott, formázott halrudak is. Az ígért alaszkai lazacfilé helyett az itthon kapható változó alapanyagból, tőkehal- és hekkdarabokból állt.

A Nébih vizsgálata alapján tehát kijelenthető, hogy igenis alkalmaznak kettős mércét, léteznek összetételbeli eltérések az azonosnak tekinthető termékek között. A Nébihnél elmondták: „a teszteredmények alapján közigazgatási eljárás nem indult, mivel – bár hatóság által – nem hatósági vizsgálat történt”. Ez azt jelenti, hogy a hazai intézmény hatásköre csak Magyarország területére terjed ki. Egyébként az uniós szuperlaborban végzett összehasonlítás sem hatósági vizsgálat keretében történt.

Kíváncsiak voltunk az üzletláncok véleményére is. A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. esetében a nyáron jelent meg az interneten egy fotó az S Budget Chicken Nuggets csirkefalatkáiról. Az egyik Ausztriában, a másik itthon készült. A vásárlók szerint a kettő között hatalmas a különbség. Az Ausztriában gyártott étel fehér színű, vastag, százszázalékos hústartalmú, míg az itthon készült színe vöröses, pépesített, vékonyabb, hústartalma alacsonyabb. (A fényképek mind eltűntek a fórumozók Facebook-oldaláról.) A cég tájékoztatása szerint az egyik Ausztriában készül, míg a másik Magyarországon, de más receptúrával, továbbá a „nuggets” kifejezés fantázianév, amelyről a Magyar Élelmiszerkönyv nem rendelkezik. A kettős mércével kapcsolatban nem kereste őket az uniós központi laboratórium, ám véleményük szerint a fogyasztói szokások országonként eltérnek, vagyis olyan termékeket forgalmaznak a magyar piacon, amelyek leginkább megfelelnek a vevők ízlésének.

Ami az Aldit illeti, áruikat alapvetően két forrásból szerzik be: egy részük a magyarországi lánc osztrák anyavállalata, a Hofer vételezéseiből származik. Ezek saját márkásak, amelyeket az üzletlánc több országban – Ausztriában, Magyarországon, Szlovéniában, Svájcban, illetve Olaszországban – is értékesít. Ezek csoportos beszerzésből érkeznek, és a receptúra, így a minőség a forgalmazó országok mindegyikében megegyezik. Az Aldi másik beszerzési forrása a magyarországi termelők és gyártók; készítményeik receptúráját a fogyasztói szokások alapján fejlesztik, célzottan a hazai piacra. Más országban ezek nem kaphatók, vagyis nincs értelme az országhatáron túl eltérő minőségi különbségről beszélni. Az üzletlánc beszerzői és a szaklaboratóriumok évente több ezer bevizsgálást végeznek: az osztrák, illetve a magyar üzletből származó gyártmányok között sehol sem találtak minőségi különbséget.

A német Lidl, beszállítóival együttműködve, a nemzetközileg forgalmazott saját márkás termékeinél szigorú minőségi és biztonsági követelményeket ír elő, betartva az összetevőkre vonatkozó előírásokat. Függetlenül attól, hogy az adott élelmiszert egy vagy több gyártó készíti, és melyik országban kerülnek forgalomba, összetételük azonos. Különbségek legfeljebb az egyes országok eltérő hatósági előírásaiból adódhatnak. A Tesco azt közölte, hogy a saját márkásoknál, amennyiben azokat mindig ugyanabban az országban gyártják, akkor az íz és az állag vélhetően megegyezik a szlovák, lengyel, cseh vagy akár a magyar boltokban kapható változatok esetében, de ha az árut nemcsak az egyik országban készíttetik, ám többfelé terítik, akkor lehetnek eltérések ízben, állagban. Az Auchan esetében nem lettünk tájékozottabbak a kettős mércével kapcsolatban, kérdésünkre csupán annyit válaszoltak, a témában nem kívánnak állást foglalni.

Az élelmiszerek uniós piaca tehát ellentmondásos, nem ártana egyértelműbb szabályozás. Már készül az új brüsszeli javaslatcsomag, amely jövőre hatályba is léphet. A vevők érdekét szolgálja majd, ha az élelmiszerek és egyéb termékek országonként eltérő összetételéről a gyártó már a csomagoláson jó látható helyen tájékoztat. Az élelmiszerláncokkal, gyártókkal is megkezdődtek az egyeztetések. A végső cél a kettős mérce megszüntetése.