Nem volt alaptalan a gyanú, a vizsgálat az áruk egyharmadánál talált különbözőséget: kilencvenhat termékből harmincnál érzékszervit, nyolc esetben összetételbelit. Harminchárom esetben mindkettő előfordult. Kiderült, bizony vannak olyan – a fogyasztóknak azonosként kínált – áruk, amelyeket egyes országokban különböző hús- vagy halmennyiséggel, nem megegyező zsírtartalommal, édesítőszerrel, adalékanyagok garmadájával feldúsítva forgalmaznak. Olyan következtetéseket azonban nem lehetett levonni, hogy a volt szocialista blokk országaiba csak a rosszabb minőségűek kerülnének, szó nincs arról, hogy ezeket az államokat megkülönböztetnék – olvasható a testület közleményében.
A legtöbb országban a Danone gyümölcsjoghurt alapösszetevője a tej, míg valódi joghurtot csak Németországban, Ausztriában és Magyarországon tartalmaz a termék. A titkosan őrzött Coca-Cola-receptúra országonként eltérő minősége nem városi legenda, az üdítő tényleg különböző Magyarországon és Németországban, de Lengyelországban például a német változatot árulják.
A gyártók szerint a különbség az eltérő vízminőséggel magyarázható. Valóságos összeesküvés-elméleteket lehet hallani a legnépszerűbb mogyorókrémről, ám a vizsgálat az összes gyanút eloszlatta.
Az élelmiszerek minőségének kiegyenlítése érdekében az Európai Bizottság pályázatot írt ki.
A részletesebb és gyakoribb élelmiszer-biztonsági teszteket megalapozó projekt az „uniós szuperlabor” módszertanára épül. A vizsgálat most is tart, részletes eredmények 2020-ban várhatók. Részt vesz benne a magyarországi Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, azaz a Nébih is.
A vizsgálatok alapját a mintapárok külső tulajdonságainak és a jelölési elemeinek összevetése képezi, majd összehasonlítják az összetevőket, tápértékadatokat, valamint a csomagolást. Amennyiben különbséget észlelnek két azonos termék közt, a hivatal felveszi a kapcsolatot a gyártóval, illetve a forgalmazóval.
A Nébihnél az eddigi legnagyobb hazai vizsgálatot 2017-ben végezték, és már akkor hasonló eredményeket kaptak, mint az uniós szuperlabor szakemberei. Az egyes itthon és külföldön is forgalmazott élelmiszereket tavasszal, majd nyáron is bevizsgálták. Volt köztük például fűszer, tea, friss zöldség, édesség, csipsz, levespor és sör is. Olykor furcsa eredmények születtek. Kiderült például, hogy a Knorr fokhagymakrémleves zsemlekockával az egyes uniós országokban azonos összetételű, de eltérő érzékszervi minőségű. A külföldön árult több zöldfűszert tartalmaz, amelyek ökológiai gazdaságokból származnak (nálunk ezt nem jelölték), és intenzívebb illatú, mint a magyarországi. A hazánkban kapható viszont sűrűbb állagú.