Valószínűleg keveseknek jut eszébe, hogy a helyi hotelekbe menjenek reggeliért. Úgy, ahogy a budapestiek töredéke járhat a Marriottba reggelizni, Brüsszelben sem szokványos, ha az ember bejelenti: ő ma a főtérhez közeli Novotel hotelbe vagy az uniós berkekben közkedvelt Thon Hotelbe tér be a nap legfontosabb étkezéséért. Elsőre ezért is tűnt furcsának, amikor a húszas éveikben járó belga barátok egy része bemutatott a Ne hagyd, hogy kárba menjen (Too good to go) nevű applikációnak. Az eredetileg brit okostelefonos alkalmazás nem a narcisztikus embereknek készült, hanem azoknak, akik tenni szeretnének az élelmiszer-pazarlás ellen. Mindezt fiatalos, modern és meglehetősen élvezetes módon.
A Too good to go úgy működik, mint bármely más online ételfutár: kiválaszthatjuk, hogy honnan és mennyiért szeretnénk vásárolni.
A történetben az a csavar, hogy végül olyan ételeket és élelmiszereket kapunk kézhez, amelyeket a kiválasztott étterem, hotel vagy szupermarket nem adott el aznap. Természetesen nem lejárt szavatosságú termékekről vagy mások maradékáról van szó. Az alkalmazás készítői „csupán” azt szerették volna elkerülni, hogy még teljesen érintetlen ételek vesszenek kárba. Így történhet meg, hogy a brüsszeli árakhoz képest nevetségesen olcsón rendelhetünk a már említett, egyébként közepesen drága hotelekből vagy éttermekből. Pár szupermarketlánc szintén szerepel a helyszínek között, de talán nem tévedés, hogy az alkalmazás használóinak a zöme olyan helyekről rendel, ahova egyébként nem jár.
A Too good to go egy másik pozitívuma, hogy előcsalogatja a gyereket a felnőttekből: nem lehet ugyanis előre tudni, hogy a kézhez kapott csomagban pontosan mi van. A „Kinder-tojás” taktika nagyon is működőképes: a reggelit ajánló helyek esetében például kifejezetten élvezetes próbálgatni, hogy a brüsszeli Hilton Garden vagy a Thon tesz-e több gyümölcsöt vagy croissant-t az uzsicsomagunkba. A népszerűbb étel-újrahasznosítók ugyanis nem spórolnak a péksüteményekkel. Az alkalmazás pedig azt is jelzi, hogy az adott csomag tartalmát „újan” mennyi pénzért vásárolnánk meg. Az esetek többségében kijelenthetjük, hogy a teljes ár töredékéért – körülbelül ötödéért-hatodáért – jutunk a second hand ételekhez.