Miről vallanak a Gorilla-iratok?

Tipikus kelet-közép-európai pályafutás Marián Kočneré; a szlovák nagyvállalkozó – a vád szerint – Ján Kuciak oknyomozó újságíró és kedvese, Martina Kušnírová meggyilkolására adott utasítást. A milliomos vagyonát főleg a vadprivatizációs időszaknak és széles körű politikusi kapcsolatainak köszönheti. Mellesleg néhai Welsz Tamás által kiállított guineai diplomata-útlevele is volt, valamint politikusokkal folytatott korrupciógyanús beszélgetések hangfelvétele is lapult a trezorjában a szlovák titkosszolgálat kitüntető plakettja mellett.

Marián Kočner, a Kuciak-gyilkosság feltételezett megrendelője Fotó: Martin Baumann

A vádlottak közül kétségtelenül Marián Kočner emelkedik ki mind a társadalmi ranglétrán elfoglalt helye, mind a pályafutása szempontjából. A nagyvállalkozó a Meciar-éra alatt gyűjtötte vagyona többségét, amelyet aztán a további kormányok alatt csak tovább növelt. Politikai kapcsolatai közismertek voltak Szlovákiában, mint ahogy az is, hogy politikusok, jogászok, közgazdászok hada segítette gyarapodását. Érdekes kapcsolatai lehettek a szürke zónával, illetve az alvilág egyes tagjaival akár úgy is, hogy nem tudott róla, hogy maffiózóval üzletel.

Az 1963-ban Rózsahegyen született nagyvállalkozó elsősorban a kockázatitőke-befektetések, a pénzügyi fejlesztés és az ingatlanügyek területén jeleskedett. Szlovákiai oknyomozó források szerint neve szerepelt az úgynevezett maffialistákon, egy olyan dokumentumban, amelyet állítólag a rendőrség 2005-ben kiszivárogtatott, s amely tartalmazza a szervezett bűnözésben valószínűleg részt vevő személyek és az általuk használt járművek listáját; a maffialista a rendőrjárőrök számára egyfajta szamárvezetőként szolgált.

Fenyegető telefonhívás

Néhány hónappal Kuciak halála előtt Kočner telefonon megfenyegette az újságírót, hogy úgymond minden sarát feltárja és nyilvánosságra hozza, ha nem száll le róla. „Különösen rád, anyádra, apádra és testvéreitekre fogok összpontosítani” – ígérte az újságírónak. Kuciak feljelentést tett, ám a rendőrség arra jutott, hogy Kočner állítólagos fenyegetőzése nem minősül bűncselekménynek. Kuciak megölése után elrendelték a nyomozás újbóli megnyitását, ám a rendőrség ismét megszüntette azt, mondván: Kočner mondandója nem bűncselekmény. Az Aktuality.sk hírportál ezt követően közzétette a Kuciak és Kočner közötti telefonhívás átiratát, amely vélhetően a szlovák titkosszolgálattól került elő.

A nagyvállalkozó először azzal vált közismertté Szlovákiában még 1998-ban, hogy megpróbálta átvenni az első szlovák magántelevíziót, a Markíza Tv-t. 2018 szeptemberében pedig éppen a Markízával kapcsolatos váltóhamisítási ügy miatt fogták el és helyezték vizsgálati fogságba. A házkutatás során egy sor érdekesség is előbukkant. Például a Meciar-féle titkosszolgálat, a SIS emlékplakettje, amelyről kiderült, hogy az újságíróból titkosszolgálati középvezetővé emelkedő Peter Tóth tüntette ki a vállalkozót.

Marián Kočner, a Kuciak-gyilkosság feltételezett megrendelője

Marián Kočnert és a Markíza korábbi tulajdonosát, Pavol Ruskót azzal vádolják, hogy Štefan Agh-gal közösen négy hamis váltót készítettek 69 millió euró értékben, melyeket aztán a fizetési meghagyásokhoz mellékeltek. Ugyancsak megvádolták őket az igazságszolgáltatás akadályozásával. A perben novemberben a nagyvállalkozó lánya hozta szóba Peter Tóthot, felolvasva a Signal alkalmazáson keresztül folytatott kommunikációjukat. Karolína Kočnerová azt vallotta, az apja őrizetbe vétele után Tóth felajánlotta a családnak, hogy „kitakarít” náluk. Kočner volt felesége azt válaszolta, semmit nem kell eltakarítani. Tóthot a takarítónő engedte be a házba, és a férfi azt akarta, töröljék a biztonsági kamerák felvételeit, amelyeken ő látszik. „Amikor még járt hozzánk, gyakran kérdezgette, hogy vannak-e a házban rejtekhelyek. Tőlem azt kérdezte, nem tudom-e, hol vannak a váltók” – mondta Kočnerová. A nő állítása szerint egyebek között azt is mondta neki, hogy „baj van a fejével, gyógyszert is szed rá”. „Akkor változtak meg a dolgok, amikor gyilkosnak nevezte az apámat” – mondta Kočnerová az apja és Tóth viszonyáról. Azt állította, Tóth azt tanácsolta a családnak, „fütyüljenek” az apjukra, és adják el mindenüket, mert „a pokol vár rájuk”. Ezután nem találkoztak többet.

Visszatérve az újságíró és kedvese meggyilkolásához, Kočnert már a vizsgálati fogság alatt meggyanúsították, majd megvádolták mint a kettős gyilkosság megbízóját.

Meglepő módon keveredett a történetbe a magyar politikai kalandor, a néhai Welsz Tamás, aki 2014. március 20-án Budapesten egy rendőrautó hátsó ülésén vett be halálos kígyómérget, majd egy mentőállomáson kiszenvedett. Marián Kočner páncélszekrényéből ugyanis több útlevél társaságában előkerült a nagyvállalkozó nevére és személyes adataival kitöltött guineai diplomata-útlevél. A Budapesten 1999-ben kiállított irat szerint Kočner guineai állampolgár és egyben az afrikai állam budapesti tiszteletbeli konzulja. Ennek azonban nincs nyoma sem a magyar, sem a szlovák külügyminisztériumban. Welsz Tamás környezetéből tudjuk, akkoriban a kalandor látta el a térségben afrikai országok diplomata-útleveleivel azokat, akik tudtak fizetni. A szlovák milliomos természetesen az utóbbiak közé tartozott. A portfólióban Bissau-Guinea mellett Szenegál, Gambia és Guinea hivatalos, azaz az adott állam nyilvántartásában szereplő iratai is ott voltak. Azt nem lehet tudni, hogy Kočnernek minek kellett a diplomata-útlevél, amelynek érvényességét elsőre 2002-ig állították ki, majd újabb három évvel meghosszabbították.

Szabó Tamás, az egyik feltételezett elkövető

Welsz egyébként is jó szlovák kapcsolatokkal rendelkezett.

A Bamako Rally fedőnéven bonyolított, látszólag humanitárius expedíciók másról sem szóltak, mint a szlovák hadseregtől így-úgy beszerzett járművek Afrikába juttatásáról; Bamakóba érve a gépjárművek ott maradtak, és egyesek szerint helyi hadurak hadseregét erősítették. Welsz Tamás üzlettársa volt Dömény Zoltán nagymegyeri vállalkozó is, aki egy nappal azután tűnt el, hogy kiderült, Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese 240 millió forintnyi devizát tart egy osztrák bankszámlán. Döményt eltűnése után három nappal a komáromi járásbeli Izsán látták, szemtanúk szerint a Duna töltésén leparkolt, és azt mondta, a Dunába ugrik. Az autóban búcsúlevelet is hagyott. Dömény Zoltánnak és Welsz másik szlovák kapcsolatának, az áfacsalások miatt őrizetbe vett B. Gyula vállalkozónak köze lehetett a cukorkereskedelemmel kapcsolatos magyarországi adócsalási botrányhoz is. B. Gyula a vizsgálati fogságban elhunyt. Dömény és negyvenoldalas naplója azonban előkerült. A lapunk birtokában lévő naplóban egyebek mellett arról ír a szlovákiai vállalkozó, hogy milyen kapcsolatban állt az MSZP egyes vezetőivel.

Politikai szálak

Mi ehhez képest az, hogy Welsz a magyar és a szlovák törvények szerint is hamisnak minősülő guineai diplomata-útlevelet állított ki Marián Kočner nevére? Kočner azonban nem kispályás. A felvidéki Paraméter nevű hírportál beszámolója szerint még 2011 decemberében máig ismeretlenek feltöltötték az internetre az úgynevezett Gorilla-iratokat, melyek a Penta pénzügyi csoport és a politikai szféra vezető képviselőinek a pozsonyi Vazovova utca egyik lakásában történt egyeztetéseit dokumentálták. Az anyagot minden jel szerint a szlovák titkosszolgálat (SIS) készítette.

A Gorilla-iratok szerint Jaroslav Haščák, a Penta vezére találkozott az akkori politikai vezetés több képviselőjével, például a második Dzurinda-kormány gazdasági miniszterével, Jirko Malchárekkel, de járt ott az iratok szerint Robert Fico is, ekkor még „csak” a Smer elnökeként. Ő mind a mai napig kitérő választ ad erre vonatkozóan. Haščák és tárgyalópartnerei az iratokban szereplő információk szerint az akkori politikai pártok, az SDKÚ, az MKP, a KDH, illetve a Pavol Rusko vezette ANO vagy épp az akkor ellenzéki Smer-SD számára előnyös ügyletekről, privatizációról, állami cégekbe ültetendő személyekről tárgyaltak.

Miroslav Marček, a másik feltételezett elkövető

A Denník N nevű lap szerint, amikor az iratok nyilvánosságra kerültek, Daniel Lipšic akkori KDH-s belügyminiszter nyomozócsoportot állított fel a tartalmuk kivizsgálására, ez a vizsgálat azonban a mai napig nem zárult le. A nyomozócsoport akkori vezetője, Marek Gajdoš azt állította, hogy az iratok eredetisége fokozatosan beigazolódott, azonban a Penta és a politikai elit képviselői ezt elutasítják, leginkább éppen azért, mert hiányzott a hangfelvétel, csak a leiratok voltak meg. Egészen Marián Kočner elfogásáig és vizsgálati fogságba helyezéséig. A házkutatás során ugyanis az egyik páncélszekrényében találtak a nyomozók egy USB-kulcsot, melyen hangfelvételek voltak, és a tartalmukon a rendőrök is meglepődhettek, ugyanis megegyeztek a Gorilla-iratokban leírtakkal.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma Magnyitszkij-listára, az emberi jogok megsértőinek globális listájára tette tavaly novemberben Marián Kočnert és hat hozzá köthető céget. Egyben zárolták a hozzáférhető vagyonát, és kitiltották a nagyvállalkozót és hozzátartozóit, üzlettársait az USA-ból.

Alena Zsuzsová, a feltételezett közvetítő