Ahogy egykor Brod, úgy Hoffe sem teljesítette a kérést. Évtizedeken át a lakásában, tel-avivi és svájci bankokban helyezte el a kéziratokat. Az irodalomkutatók legnagyobb meglepetésére 1988-ban Londonban árverésre kínálta A per egyik kéziratát, amelyet végül a marbachi Német Irodalmi Archívum képviselője vett meg egymillió fontért. Esther Hoffe végrendeletében két lányára hagyta az értékes kéziratokat, amelyekért ezután megindult a küzdelem. Németország és Izrael is magának akarta Kafkát. Izrael azzal érvelt, hogy Kafka zsidó volt, és a náci Németország pusztította el a családját. Németország pedig azzal, hogy a Német Irodalmi Archívum szakmailag sokkal felkészültebb Kafka hagyatékénak feldolgozására, mint az Izraeli Nemzeti Könyvtár. Köztük ott állt Esther lánya, a már idős Eva Hoffe, aki úgy gondolta, hogy a kéziratok őt és testvérét illetik meg. Azt állította, hogy nem érdekli a pénz, a kéziratokat ingyen is felajánlaná a marbachi archívumnak, csak ne kerüljenek Izrael birtokába.
Nyolc évig harcoltak, a per 2016-ban ért véget. Az izraeli Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a hagyaték az Izraeli Nemzeti Könyvtárat illeti meg, és Eva Hoffénak semmilyen kárpótlás nem jár. A nő még két évig élt azzal a tudattal, hogy kisemmizték az örökségéből. Ezt az izgalmas folyamatot, a több nemzeten és nemzedéken átívelő jogi harcot követi nyomon és mutatja be lépésről lépésre Benjamin Balint könyve. Igazi kafkai történet.
(Benjamin Balint: Kafka utolsó pere – Botrány egy világirodalmi hagyaték körül. Európa Könyvkiadó, 2019. Fordította: Lelik Krisztina, 304 oldal. Ára: 4299 forint)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!