A negatív kamat korában boldog-boldogtalan szalad a kasszához, és veszi fel csőstül a kölcsönöket. Az államok, a vállalatok és a magánszemélyek is. Általános vélekedés szerint szellemileg visszamaradottnak kell lenni ahhoz, hogy valaki ne lássa be: ennél kiválóbb alkalom aligha lesz arra, hogy ilyen alacsony kamatok mellett megvalósítsa álmait. Ám az a mértéktelenség, amelyet tapasztalunk az adósság felvételekor, ugyancsak aggodalmakat kelt jó néhány hozzáértőben.
Könnyen felejtve
Az angol nyelvben létezik az ezermilliárdra egy szó, a trillió. Valljuk be, sokkal elegánsabb így kifejezni, hogy a világ összadóssága előtte sohasem látott szintet ért el: jelenleg 250 trillió dollár. Magyarul – és más nyelveken – ez 250 ezer milliárd dollár, ami már tényleg nem annyira szép. Ha kiírnánk számmal, akkor nullák garmadáját – összesen tizenhármat – kellene a 25 után tennünk, hogy dollárban megkapjuk az eredményt. Tavaly csupán az év első felében 7500 milliárd dollárral nőtt a világ adóssága. Egyszerű halandónak ezek az összegek felfoghatatlanok.
Próbáljuk meg másként! A világ tartozása 320 százaléka az évente a Földön megtermelt javaknak, a nemzeti össztermék halmazának. Vegyünk egy nem is olyan régi példát: 2011-ben a Görögország által felhalmozott külföldi adósság szintje 130-140 százalékon állt a nemzeti össztermékhez képest, ekkor erőteljesen meglegyintette az államcsőd szele a görögöket. Athén ma már vehet fel kölcsönöket a nemzetközi piacról, a gazdasága „átstrukturálása” után a jelenlegi adóssága is meghaladja a GDP 180 százalékát.
Görögország eladta szinte minden mozgatható vagyonát, és immár jó fiúnak számít. Az 1929-30-as nagy gazdasági világválságot követően a 2008-as másodlagos jelzálogpiaci összeomlás nagyban összefüggött az eladósodottsággal. Ennyire könnyen felejt az emberiség, hiszen 12 évvel a válság kirobbanása után úgy tesz, mintha azok a kemény évek mással történtek volna meg – hívták fel a figyelmet azok a közgazdászok, akik az egész folyamatot fenntartással szemlélik.