Muzulmán kóla

Mivel Iránban az USA továbbra is népszerű, és ennek szimbóluma az amerikai életérzés, a farmernadrág és a Coca-Cola, az országban megjelent a muzulmán kóla.

2020. 02. 25. 16:24
Iraqi people gather at the scene where Iran's Quds Force top commander Qassem Soleimani and Iraqi militia commander Abu Mahdi al-Muhandis were killed in a U.S. airstrike at Baghdad airport
A Szulejmáni elleni támadás helyszíne mint az „amerikai bűnök” mementója Fotó: Wissm Al-Okili Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Brexit után néhány nappal már a legfontosabb tanulságok levonhatók Nagy-Britannia Európai Unió­ból történő kilépéséről. Johnson brit miniszterelnök tartotta ígéretét, és január 31-én 24 órakor kiléptette az országot az unióból. Az keveseknek tűnt fel, hogy a felsőház módosításait az alsóház leszavazta. Az is kevésbé foglalkoztatta az embereket, hogy az ígéretek szerint hasonló megállapodás várható London és az unió között, mint amilyet Kanada kötött Brüsszellel. Csakhogy a megállapodás megkötése Kanadával két évig tartott, és jelenleg erre elméletileg 11 hónap áll rendelkezésre. A kilépéssel az Európai Unió Tanácsában a nagy államok szerepe növekedni fog. Brüsszelben a képviselők száma 751-ről 704-re csökkent. A Brexittel az európai néppártok súlya gyengül. Folytatódik a francia–német rivalizálás az unión belüli vezető szerepért. A Brexit az Európai Unió politikájának gyengeségét és hiányosságait is jelzi.

Johnson miniszterelnök jelenleg azt hirdeti, hogy Nagy-Britannia a jövőben csak a NATO-­val és nem az Európai Unióval akar közös kül- és biztonságpolitikát. Mindez azt jelenti, hogy ha ígéretét betartja, akkor a jövőben megszakad az unió titkosszolgálati együttműködése a britekkel. Az 1956-os szuezi háború idején – amikor a britek, a franciák és Izrael megtámadták Egyiptomot, és a Szovjetunió rakétacsapás lehetőségét említette Londonnal és Párizzsal kapcsolatban – az USA semleges maradt, és ő lett az erkölcsi győztes. A francia politika azt a tanulságot vonta le ebből, hogy a jövőben csak Európával együtt, míg a britek, hogy csak az USA-val közösen szabad cselekedniük. A hidegháború végével még megmaradt az angol–francia együttműködés, ilyen volt a 2011-es közös beavatkozás Líbiában, de napjainkra a szembenállás láthatóvá vált. Johnson fő célja az USA-val kialakítandó biztonságpolitikai együttműködés, és ezzel London megnöveli az USA mozgásterét Európában.

Ettől kezdve az egyik fő kérdés az lesz, hogy az amerikaiak és a britek kikkel akarnak különleges kapcsolatokat kialakítani az unión belül. Szóba jöhetnek a skandináv államok, a három balti állam és Lengyelország is. London úgy értékel, hogy számára a brit nemzetközösség 47 tagja kárpótlást fog jelenteni az uniós tagság elveszítése után.

A francia politikában új elem, hogy ettől kezdve a missziókhoz nem kell megnyerni Nagy-Britanniát. A briteké volt az unión belül a legnagyobb katonai költségvetés, és London továbbra is atomhatalom. Párizs ki akarja használni a német kormány meggyengült helyzetét, és Berlinnel szemben szorosabb kapcsolatokat akar kiépíteni a visegrádi államokkal. Mindez jól látszik a weimari együttműködésben: a német–francia–lengyel háromszögben Párizs át akarja csábítani Varsót, ezzel biztosítani a vezető szerepet Berlinnel szemben.

Európa határterületein is több lényeges változás következett be. Iránban a meggyilkolt tábornok, Szulejmáni temetésére tömegeket vezényeltek ki. Mivel az országban az USA továbbra is népszerű, és ennek szimbóluma az amerikai életérzés, a farmernadrág és a Coca-Cola, az országban megjelent a muzulmán kóla.

Jelenleg sem az USA, sem Irán nem akar háborút. Az atomalku, amelyet 11 év egyeztetés előzött meg, megbukott azzal, hogy az USA felmondta azt, és kilépett a szerződésből. Egyértelművé vált, hogy a Biztonsági Tanács maradék négy tagja, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Németország nem képes a folyamatok érdemi befolyásolására. Mivel az amerikai hivatalos vélemény is az, hogy Irán a megállapodást betartotta, a térségben Washington mozgástere csökkent, és csak Izrael vezetése támogatja fenntartások nélkül. Teherán meg akarja várni az ez évi amerikai választások eredményét. 2021-ben Iránban elnökválasztás lesz, és az ország vezetése bejelentette, hogy háború esetén Európa nem lesz célpont, de a külföldön élő irániak, akkor is, ha kettős állampolgárok, célszemélyek.

Szulejmáni tábornok autóját általában több gépkocsi követte, amelyek feladata volt védelmet nyújtani egy esetleges dróncsapással szemben. Amikor Irakban a tábornokot támadás érte, ezek a kocsik nem voltak vele. A főtiszt szerepelt az USA halállistáján. Az amerikai csapás egyik célja az volt, hogy meggyengítsék Irán szíriai jelenlétét, másrészt választ adjanak a pár hónappal ezelőtti, Szaúd-Arábia elleni iráni rakétacsapásra.

A Szulejmáni elleni támadás helyszíne mint az „amerikai bűnök” mementója
Fotó: Reuters

A térség szakértői szerint a két középhatalom, Törökország és Irán politikája kiszámíthatatlan. Az izraeli politika érdekes módon elfogadja az orosz jelenlétet Szíriában, de mindenáron gyengíteni akarja az iráni pozíciókat az Izraellel határos Szíriában és Libanonban, valamint alapvető célja, hogy Irán ne rendelkezzen atomfegyverrel.

Szíriában Aszad célja az ország teljes területének vezetése orosz és iráni részvétellel. Irakban a jövőben az USA jelenléte állandósul. Izrael már a XXI. században jár fejlettségét tekintve, de a Netanjáhú-korszaknak még akkor is vége van, ha belőle esetleg újra miniszterelnök lesz. A Líbia jövőjéről szóló berlini konferencia látványosan megbukott, határozatait egyik fél sem tartja be. Mindkét fél továbbra is nagy mennyiségű fegyvert, lőszert és embert kap támogatásul. Törökország a központi kormányt, míg Egyiptom Haftár tábornokot támogatja minden létező eszközzel. Az olasz kormány bejelentette, hogy nincs líbiai nemzettudat, és az ország szét fog esni.

Oroszországban kormányváltásra került sor. Medvegyev volt a leghosszabb ideig regnáló orosz miniszterelnök, és senki sem tudta előre, hogy kormányváltás lesz. Kudrin volt pénzügyminiszter tárta Putyin elé a korrupció valós nagyságát és azt, hogy a 2015-ben meghirdetett nemzeti projektek nem működnek. 2018-ban, Putyin elnöki beiktatásakor úgy nyilatkozott, hogy 2019 végére az embereknek érzékelniük kell a javulást. Ez nem következett be, és az orosz közhangulat folyamatosan romlott.

Parlamenti választások lesznek Oroszországban 2021-ben, 2024-ben pedig államfőválasztás. Az új kormány politikájában prioritást kap az egészségügy, az oktatás, a digitalizáció és a demográfiai kihívás. Ugyanakkor a kormány struktúrájában nem következett be változás. 2021-re az új orosz kormányzat eredményeket akar felmutatni. Putyin eddig sikeres külpolitikai szereplő volt – de most foglalkoznia kell országa gazdaságpolitikájával.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.