A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia március 5-én hasonló intézkedéseket hozott. A rendelet utáni első vasárnapi misén számos esetben még nem sok jele volt a templomlátogató hívek viselkedése megváltozásának. A kézfogás például el-elmaradt, a miatyánkot viszont sok helyen kézen fogva imádkozták. A szenteltvíztartókat mindenütt kiürítették, és ez a rendelkezés talán csakugyan hatékonyan csökkentheti a fertőzésveszélyt. Nem okvetlenül a szenteltvizes keresztvetés miatt, hanem mert a szentelményt olykor nem rendeltetésszerűen használják a hívek. A víz tisztító erejébe vetett hit hosszú hagyománya miatt a mai napig előfordul egyes híveknél, hogy szájukhoz érintik a szenteltvizet, mások olykor egyenesen beleisznak a szenteltvíztartóba. Ennek a gyakorlatnak a megfékezésére a sekrestyések néha alaposan megsózzák a szentelményt.
A katolikus liturgiában ezeken kívül csupán a nagypénteki kereszthódolat okozhatna komolyabb fertőzésveszélyt. Ám a jelek szerint erre kevés az esély. Nagyböjt negyedik vasárnapjától Magyarországon szünetel a nyilvános liturgia. A püspöki kar körlevele szerint: „A híveket pedig arra bátorítjuk, hogy otthonról kapcsolódjanak be a szent cselekménybe, ezzel is kifejezve, hogy minden szentmisében az egész Egyház egyesül Krisztus áldozatával.”
Ezt a lépést valamennyi történelmi egyház meghozta.
A körlevél szerint a járvány időszaka rámutat törékenységünkre, és arra, hogy a saját és mások életére is vigyáznunk kell. A püspöki kar így fogalmaz: „Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban. Gyakoroljuk a nagylelkűség erényét, és ebben a helyzetben különösen is figyeljünk egymásra, főleg beteg és idős embertársainkra. Idős pap testvéreinket tisztelettel kérjük, hogy ebben a helyzetben különösen vigyázzanak egészségükre.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!