– Most az EU a munkaadója, mióta is?
Karácsony a pokol közepén
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész ember maradt a pokol közepén is.
– Most az EU a munkaadója, mióta is?
– Nyolc hónapja dolgozom az EU egyik projektjében mint személyvédő operátor. Bagdadban a Red Zone-ban, a vörös zónában vagyunk elszállásolva egy ötcsillagos hotelben, ami elég közel van a Green Zone-hoz, a zöld zónához, ahol az USA nagykövetsége is található. A követségtől mindössze a Tigris folyó választ el bennünket.
– Operatív, bizalmi, esetleg titkos feladat is akad?
– Az EU munkájával kapcsolatos a feladat, személyeket kell eljuttatni A-ból B-be. Diplomáciai személyvédelem. Legyen ennyi elég.
– Az iráni Forradalmi Gárda Kodsz Erők nevű különleges egységének parancsnoka, Kászim Szulejmáni tábornok likvidálásának majdhogynem szemtanúja volt január 3-án. Mit mondhat el erről?
– Szulejmáni kilövésekor a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében voltam. Számítottunk rá, hogy az amerikaiak előbb-utóbb csapást mérnek az irániakkal szimpatizáló milíciák vezetőire, ám azt, hogy Szulejmánit magát likvidálják, nem sejthettük. Fontosak az előzmények. Október 1-jén elkezdődtek a zavargások Bagdad utcáin a kormány leváltását követelve. A kormány nagy részben Irán befolyása alatt áll, és 2018-ban már volt egy tüntetéshullám, de az nem volt ennyire nagy és ennyire véres, mint most. Az emberek tüntetnek azért, mert nincs munkájuk, nincs áram, nincs vizük, szeretnék leváltani a kormányt. November 29-én le is mondott a miniszterelnök, Ádil Abdel Mahdi. A zavargások következménye a jelenlegi helyzet szerint: 600 halottja van az eseményeknek 24 500 sérült mellett, 8000 letartóztatásra került sor október óta Irak-szerte. A tüntetések folyamatosak, amelyek mára már Bászrában erősebbek, mint Bagdadban.
– Csak ámulok, egy srác, aki 15 éve még lehúzásokban volt részese a budapesti éjszakai életnek, arabokkal, oroszokkal-ukránokkal közösen pénzbehajtással, szerencsejáték-csalással foglalkozott, most úgy beszél az iraki helyzetről, mint egy külpolitikus vagy éppen egy jól képzett politikai elemző. Mielőtt tovább értékelné az iraki helyzetet, árulja már el, kicsoda is Hódosi Zoltán.
– Egy srác a XVII. kerületből, aki elment Irakba, hogy kipróbálja, mire képes éles helyzetben.
– Mi visz rá egy magyar fiatalt, hogy elmenjen zsoldosnak Irakba?
– Amikor kimentem 2005-ben legelőször Irakba, akkor kezdtem ezzel a szakmával foglalkozni. Nem mondanám, hogy zsoldos lettem volna, akkor is az volt a feladat, hogy valakit A-ból B-be el kellett juttatni feltétlenül élve, épségben. Eleinte azt szerettem volna, hogy legyen egy jó referenciám, és fél év volt a terv, ebből lett aztán egy év, aztán lett belőle kettő-három. Elkapott a gépszíj, meg aztán nehéz volt onnan kiszakadni. Előfordult, hogy haza akartam jönni, ám nem éreztem jól magam utána itthon. Visszamentem.
– Adrenalinfüggő lett?
– Lehet. Talán az is. Irak, Bagdad egy másik világ. Amikor kinézek a hotelszobám balkonjáról az utcára, és ott van három imám mondjuk kétszáz emberrel, és azt hallod, „Le Amerikával!”, meg „Le Izraellel!”, tüntetnek és kiabálnak, de ők nem tudják, hogy tőlük ötven méterre egy
– ahogy kint hívnak bennünket – exped van, egy külföldi fegyveres, ám civil biztonsági ember, aki pont azért van, hogy a biztonságot szavatolja, éppen miattuk, akik ott tüntetnek… Ezek Bagdadban napi dolgok, addig itthon a legnagyobb sztori, hogy Schobert Norbi beszólt a teltkarcsú nőknek.
– Amikor kiment, kapott katonai kiképzést?
– Még itthon egy kommandós ismerősöm ajánlott be az FBI Akadémia egy speciális kiképzésére. Nagy volt a csodálkozás, az éjszakából egy bevállalós srác a profik között. Megálltam a helyem, kiválóval végeztem egyedül civilként, a többiek mind hivatásosak voltak, rendőrök, katonák. Aztán irány Irak. Olajcégeknek dolgoztam, majd egy év Afganisztánban, aztán megint az iraki olajmezők, onnan Izrael, ahol újabb kiképzést kaptam, ezúttal már speciálisan a személyi védelem területén.
– Az uniós misszió előtt civil cégek alkalmazták.
– Ez is civil cég, csak az EU megbízásából dolgozunk. Előtte évekig az olajmezőkön voltam, dolgoztam az oroszoknak, a Gazpromnak két és fél évet. Előtte az amerikai olajcégnek, a Weatherfordnak. Voltam az ENI-nél, az olaszoknál, a Baker Hughesnál, a Petronasnál, sok olajcégnek dolgoztam.
– Szóval Szulejmáni kilövését látta…
– Azt csak utólag tudtuk meg, hogy őt lőtték ki a repülőtérnél. Egy drón likvidálta őt és Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Hezbollah-zászlóaljak parancsnokát. Ez visszavágás volt, mivel az USA szerint 2019. december 27-én az iraki milíciák közül a két Irán-barát milícia lőtte Kirkuknál a K1-es bázist, ahol egy amerikai kontraktor (kapcsolat) az életét vesztette. Rá két napra, december 29-én Ambhar tartományban az USA tucatnyi milicistát megölt rakétatámadással. Január 1-jén tízezernyi Irán-szimpatizáns tüntető vonult Bagdadban az amerikai nagykövetségnél, a zöld zónába. A Tigris hídján, az ellenőrzőponton rendőrök és milicisták teljesítenek szolgálatot, mindketten katonai egyenruhában, a rendőrök M4-essel, a milicisták AK-val, Kalasnyikovval. Míg a rendőrök félrefordultak, a milicisták átengedték a tüntető tömeget a nagykövetséghez, tudták, hogy jön a több tízezres tömeg. Le is váltották a rendőrfőnököt emiatt. Két-három napos demonstráció alatt felgyújtották a követség bejáratát. Apache helikopterek köröztek végig a zöld zóna felett. A hotelünk felett fordultak. Aztán visszavonultak a tüntetők. Január 3-án pedig kilőtték Szulejmánit. Trump elnök meg üzent: itt az ideje, hogy kiharcolja az iraki nép a szabadságát. Amerikának érdeke volt abban, hogy zavargásokat gerjesszen és feszültséget okozzon az iráni és az iraki nép között. Az iraki nép pedig a mai napig is tüntet, hogy leváltsák az iráni érdekeltségű kormányukat.
– Honnan ilyen jól értesült?
– Mivel nonstop dolgozunk, folyamatosan ismernünk kell a környezet változásait, pontosan tudni kell, merre vihetjük a védett személyt, merre nem, alapos felderítés kell ahhoz, hogy mindenki épségben célba érjen.
– Mi van az Iszlám Állammal, vagy ahogy Irakban hívják, a DAESH (Islamic State of Iraq and ash-Sham)-sel?
– Azzal, hogy a koalíciós erők és az USA abbahagyta a harcot a DAESH ellen, majd most Szulejmáni kilövését követően, hogy a parlament Irán-barát része megszavazta (nem kötelező érvénnyel), hogy vonják ki a katonáikat, az Iszlám Állam erőre kapott. Ismét erőteljesen nyomul előre Irak északi területein, és Moszulban és Tikritben, ahol 2016 végén elvileg legyőzték az ISIS-t, a napokban több merényletet hajtott végre. Közben Muktada asz-Szadr reaktiválta a Magdi hadsereget az USA és a koalíciós erők ellen. A Magdi hadsereg új neve Saray Salam, akiket elneveztek kék sapkásoknak, akik az iraki tüntetők ellen fordultak, azok ellen, akik Irak függetlenségéért, az Irántól való leválásért tüntetnek. A kék sapkások a tüntetők sátrait gyújtották fel, Nadzsaf városban éles lőszerrel a tömegbe lőttek, az eredmény nyolc halálos áldozat, több száz sebesült. Karbalában is a tüntetőket támadják.
– Szulejmáni likvidálását a milíciák rakétázással akarták megbosszulni. Napokon át lőtték Katyusa rakétákkal a zöld zónát, próbálták eltalálni az amerikai nagykövetséget. Ott röpködtek a rakéták a szállodájuk, a maguk feje felett. Van félelem önben ilyenkor?
– Már nincs, mert 15 év alatt jó néhány rakétázáson átestem. Kávézgatunk, beszélgetünk. Megszólal a sziréna. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem mi vagyunk a célpont, hanem a követség. Oda fog becsapódni. Oké, lehet véletlen találat, oda is csapódhat hozzánk, de nem reagáljuk túl. Persze akad olyan kolléga, aki amikor megszólalt a sziréna, egyből beszaladt a vécébe, és magára zárta az ajtót, mondván: ott a legbiztonságosabb. A balkonja neki is a követségre néz. A rakéták most tőlünk leggyakrabban 70–200 méterre csapódtak be. Az egyik eltalálta a követség kantinját, az épületegyüttesben hétszáz zöld sapkás elit katona van jelenleg is, nem volt áldozat mégsem.
– A 15 év alatt hányszor volt életveszélyben?
– Ilyen hasonló belövésből rengeteg volt még a háború idején. Emlékezetes eset, még 2008-ból: az egyik amerikai tábor mellett volt a szállásunk, és 11 Katyusa rakéta jött 8-10 perc alatt, körülöttünk 13 halálos áldozat… Na, az kemény volt.
– Lőtt emberre a 15 év alatt?
– Úgy pontos, ha azt mondom, lőttem autóra, amelyben ember volt, de nem öltem meg senkit. Tudtommal. A fickó az autójával fenyegette a konvojunkat, rálőttem, abbahagyta, elhúzott onnan.
– A kalandvágy tartja kint?
– Nem. Egyedül az üzlet. Már nincs kalandvágy. Nagyon szeretem a helyet, ahol vagyok, ez az egyik legjobb munkahelyem. Tervezem, hogy hazajövök. Ehhez fel kell magamat építeni, megvan a cégem, szeretnék tanácsadással foglalkozni. Csinálok egy weboldalt olyanoknak, akik a személyvédelemmel foglalkoznának. Hogy induljanak, hol induljanak el, mit kellene csinálni, milyen tanfolyamokat kell elvégezni.
– Meddig marad Irakban?
– Másfél-két évet még biztosan kint akarok maradni.
– Zsoldosok, gondolom, a világ minden részéből.
– Nem vagyunk zsoldosok. Civil ruhában diplomáciai személyvédelmet adunk. Ugyanaz a feladat, mint anno, csak a diplomáciai vonalon, nem az olajmezőkön. Diplomáciai védettséget is élvezünk. Csak uniós tagállamokból lehetnek csapattagok. Kettős állampolgárok is vannak, bosnyákok, szerbek, akiknek horvát vagy szlovén állampolgárságuk és útlevelük van. Kijövök mindegyikükkel. Például a románok nagyon jó srácok, még vannak britek közöttünk. Mind dolgoztunk már együtt korábban, ez egy zárt kör. Maximálisan megbízunk egymásban, az életünk múlhat ezen.
– Amerikai fegyvereket használnak?
– A testőrök amerikai M4-es gépkarabéllyal és Glock–19-es pisztollyal, a sofőrök helyiek, AK-val. Az olajmezőkön rendszeresen Kalasnyikov volt nekünk is. Hiába az M4-es nagyon jó, könnyű fegyver, de az AK az AK. Van, aki jobban lő nálam, de minden gyakorlás kérdése. Nem járunk lőtérre, mert itt az ügyfelek határozzák meg a mozgásunkat is, hogy hova mehetünk. Este öt-hat körül megkapjuk a másnapi beosztásunkat, hogy melyik csapat kit visz, mi a cél, nagykövetség, valami tárgyalás vagy belügyminisztérium.
– Hány magyar van kint Irakban hasonló szerepkörben?
– Még ketten.
– Halott volt a bajtársai között?
– Volt… Régen. Most ellenünk, civil fegyveresek ellen nincs támadás, hiszen munkát adunk a helyieknek.
– Családalapítás?
– Elváltam, három éve van egy új kapcsolatom, de addig nem akarok családot, amíg végleg haza nem jövök. Három éve nem voltam itthon karácsonykor, idén azonban úgy szervezem a beosztásomat, hogy Budapesten legyek a szüleimmel, a párommal.
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész ember maradt a pokol közepén is.
Advent jámbor lelkisége és Jézus-várása a népéletben is megjelent.
A vad teóriák előre viszik, ám a legvadabbak hátráltatják a tudományt – állítja Kiss László csillagász.
A szűrővizsgálatok sem tesznek csodát, a minőségi élet kulcsa a saját kezünkben van.
Buszmegállóba csapódott egy autó Debrecenben, több ember megsérült - videó
Néhány hónap múlva jogerős ítélet születhet az egyik legrejtélyesebb alvilági leszámolás ügyében
Kőkemény kvíz: a többség nem tudja pontosan, mit jelentenek valójában ezek a szavak
Radnai Márk nyílt levele Magyar Péternek – A végén
A tudósok feltárták a pontos dátumot, amikor a Föld népessége tömeges kihalás elé néz
Globál – Siralmas méretű adósság és katasztrofális állapotú államapparátus vár Trumpra + videó
Veszélyben a 13. havi nyugdíj! Rémes, Magyar Péter tényleg mindent elvenne az idős emberektől?
Fury-Uszik-bokszmeccs: óriási visszavágót hozott a gála
Zelenszkijnek felelnie kell az ukrán népirtásért
Putyin bejelentést tett a harmadik világháborúról
Küszöbön a hó! Ezeken a helyeken havazhat ma
Elon Musk durván bírálta Scholzot a magdeburgi brutális terrortámadás miatt
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész ember maradt a pokol közepén is.
Advent jámbor lelkisége és Jézus-várása a népéletben is megjelent.
A vad teóriák előre viszik, ám a legvadabbak hátráltatják a tudományt – állítja Kiss László csillagász.
A szűrővizsgálatok sem tesznek csodát, a minőségi élet kulcsa a saját kezünkben van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.