Nem tudja, tanítja

Amikor a Bravo magazin Szex, szerelem, gyengédség című tanácsadó rovatát gyerekként becsempésztük az iskolai mosdóba, hogy a szünetben együtt kuncogjunk a szaftos vagy éppen mókás sztorikon. Amikor a rém kellemetlen felvilágosító órán végig kellett szenvedni a banán és a gumi által szemléltetett megfelelő védekezést. Szülői és társadalmi elvárások, első szerelem, a szüzesség elvesztése, maszturbáció: erről az időszakról nem lehet eleget beszélni. Az iskolai felvilágosítás ma sincs a helyzet magaslatán, a Szexoktatás című sorozat viszont ledönt néhány tabut: szenzációs humorral és némi vulgaritással tolja a képünkbe, hogy a szexnek bizony nem csak fizikai oldala van, és hogy a tizenhét évesek zöme már bizony él szexuális életet. A Netflix saját gyártású szériája a lelki szexuális felvilágosítás fontosságára épül brit fiatalok botladozásain keresztül.

Otis (Asa Butterfield) nem túl menő srác. Egyedül él híres szexterapeuta édesanyjával (Gillian Anderson), ami komoly frusztrációkat okoz neki, viszont azáltal, hogy másról sem hall otthon szakbarbár anyjától, jóra tudja használni abnormális mértékű szexuális tájékozottságát. Összeáll hát az iskola különc csajával (Emma Mackey), és nyitnak egy alternatív szexklinikát azok számára, akik még náluk is jobban el vannak veszve. Otis adja a tanácsokat, Maeve pedig begyűjti a pácienseket. Az epizódok elején általában egy hálószobai problémát ismerhetünk meg valamelyik diák, majd később tanár vagy szülő életéből, a beszélgetések során pedig kiderül, hogy a legtöbb fizikai probléma lelki válságból vagy ki nem mondott, buta félreértésből adódik.

Laurie Nunn ötletgazdát dicséri a tipikus brit szarkasztikus humor, a forgatókönyv kifejezetten erős, nincsenek üresjáratok. Nem tipikus amerikai gimiben járunk, hanem egy nagyon is XXI. századi brit kisváros középiskolájában. Klikkek és kasztok ugyan itt is léteznek, ám az első ránézésre klisébe hajló, kétdimenziós figurákat, a gonosz jó csajt, az iskola tökéletes aranyifját, a kívülálló lúzereket és a veszélyes rossz fiút komplex háttérsztorikkal rajzolták meg. A sorozat készítői elérik, hogy miután jobban megismeri és felfedezi az emberi arcát, a néző még a legunszimpatikusabb karakternek is drukkoljon.

Otis (Asa Butterfield, jobbra) rögtönzött szexklinikáján bárki meggyónhat
Fotó: Netflix

A sorozat szerethetősége ezért leginkább a színészeken múlt, a srácok és lányok pedig olyan természetesek, mintha saját magukat adnák.

A nagy visszatérő Gillian Anderson valósággal lubickol a szabad szellemű szexterapeuta szerepében: ki gondolta volna, hogy ilyen jó komika az X-akták egykori hűvös Scully ügynöke? Az elsőre keménynek tűnő, de nagyon is sebezhető Maeve szerepében Emma Mackey is remek, Asa Butterfield (Otis) szerencsétlenkedésénél pedig talán még egy fokkal szeretni valóbb Ncuti­ Gatwa a főhős homoszexuális legjobb barátjának szerepében, aki saját útját keresi mélyen istenhívő, afrikai családja támogatása mellett.

A paletta etnikailag, szexuálisan és családi-társadalmi szempontokból egyaránt olyan sokszínű, mint maga az élet, és nagy bátorság volt a készítők részéről a második évad egyik új karakterét, Isaacet egy valóban mozgássérült színészre, George Robinsonra bízni. A fiú egy baleset után került tolószékbe, érzelmi szükségletei pedig ugyanolyan reálisak, mint egészséges társaié. Nem sok tinifilmben mertek eddig beszélni a mozgássérültek esetleges szexuális frusztrációiról és vágyairól, az egész biztos.

A Szexoktatás legnagyobb erőssége a karaktervezetés. Az első évad szépen megágyazott a szereplőknek, kaptunk háttérsztorikat, megszerettük őket, megismertük a motivációikat és lelki problémáikat, amelyeket már csak árnyalni kell, és egyre mélyebbre vinni. Nunn jó arányérzékkel adagolja a drámát: a humor és a fiatalok eszközként szolgálnak, hogy a sorozat olyan kemény témákhoz nyúljon fogyasztható, mégis elgondolkodtató módon, mint a szexuális zaklatás és annak feldolgozási folyamata, a nem kívánt tiniterhesség, a drogfüggőség, a szülők által gyerekekre gyakorolt irreális nyomás vagy akár az apa-fiú viszony hatása a felnőtté válásra.

A Szexoktatásban végtére van valami bájos realizmus, az a fajta hitelesség, ami a holly­woodi produkciókban ritkán felfedezhető. Nyersebb és autentikusabb, emiatt pedig közelebb érezzük magunkhoz. A végső üzenet pedig minden történet végén az, hogy tűnjön bármennyire is megoldhatatlannak egy szituáció, nem kell ráfeszülni – csak merjünk róla nyíltan beszélni.

(Szexoktatás. Kreátor: Laurie Nunn. Brit tini­vígjáték, dráma, 2019. Forgalmazó: Netflix)