Magyarországon a jelentés szerint a gazdasági fehérítés növelése érdekében végrehajtott reformoknak köszönhetően 2018-hoz képest tavaly hét százalékkal csökkent a globális pénzügyi átláthatatlanság, azaz ennyivel csökkent a tér a pénzmosásra, adóelkerülésre és a jogtalanul megszerzett jövedelem mozgatására. Javult az állami cégek helyzete is, viszont erősíteni kellene az adóügyeket érintő bírósági ítéletek átláthatóságán. Mindez a 75. helyre elég.
Ami régiónkat illeti, Kelet-Közép-Európa világviszonylatban a vagyonelrejtési harc ellen jól védekezik. Csak Szlovénia és Szlovákia helyez nálunk nagyobb hangsúlyt a térségben a pénzügyi átláthatóságra. Ez azért is figyelemre méltó, mert Ausztria például kétszer, Németország pedig háromszor rosszabb eredményt ért el nálunk. Ez nem csoda, e két helyen egyáltalán nem létezik transzparenciatörvény, sokkal kevesebb adat érhető el szinte bármilyen gazdasági tevékenységről, mint Európa keleti felében. Mindez azért kellemetlen, mert csak az adóelkerülés miatt az európai uniós tagállamok, immár a britek nélkül, 205 ezer milliárd forinttól, azaz hazánk éves gazdasági bővülésének majdnem ötszörösétől esnek el évente a „bujkáló” országok miatt.
Elszomorító, hogy pont a legnagyobb gazdasági hatalmak titkolják legjobban a pénzügyi adataikat, eredményeiket, illetve adnak teret az adómentességnek egy olyan helyzetben, amikor még nem tudni, hogy a koronavírus mekkora pofont ad a világgazdaságnak. Azaz minden fillért vissza kellene forgatni – akár adóbevétel formájában – a rendszer talpra állításához, az átláthatóság növelése érdekében. Ehhez pedig további uniós, illetve globális szigorra lenne szükség.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!