Világgazdasági „aki bújt, aki nem”

Érdekes listát közölt egy elemzőszervezet: rangsorolták a világ államait, milyen mértékben segítik elő azt, hogy egy másik ország állampolgárai náluk rejtsék el a vagyonukat.

Esküvői fotóhoz készülődik a násznép Hongkongban. Nekik nincs miért rejtőzködniük Fotó: REUTERS/Tyrone Siu

Érdekes listát közölt a Tax Justice Network brit elemzőszervezet: rangsorolták a világ államait, milyen mértékben segítik elő azt, hogy egy másik ország állampolgárai és vállalatai náluk rejtsék el a vagyonukat. Vizsgálták azt is, mennyire átláthatók a pénzügyi és a gazdasági folyamatok, beleértve az állami cégek működését is.

A pénzügyi átláthatatlansági index aranyérmese a Karibi-térségben található Kajmán-szigetek, ahol tavaly 2018-hoz képest még rosszabb eredmények születtek. A szigeteken soha és sehol nem látott mértékben titkolják a pénzügyi, gazdasági adatokat. Átláthatatlan a banki működés csakúgy, mint a legnagyobb magán- és állami cégek szervezeti struktúrája, könyvelése, adózása. Ez utóbbi miatt kedvelt adóparadicsom, a világ első öt offshore helyszínének éllovasa a Kajmán-csoport. Az itt bejegyzett, tisztességes fizetést hírből sem ismerő vállalatoknak nem kell a külföldön megszerzett jövedelmük alapján terhet fizetniük, leszámítva az éves működési engedély díját. A Kajmán-szigeteken ismeretlen fogalom a személyi-, a jövedelem-, a társasági adó, de a megvásárolt vagy örökölt, netán ajándékozott ingatlan után sem kell járulékot fizetni. Sőt a tőkéből szerzett jövedelem is tehermentes.

A felmérés második helyezettje az USA, ahol 15 százalékkal csökkent a pénzügyi átláthatóság, ezzel az Egyesült Államok megelőzte Svájcot. Ez utóbbi azért érdekes, mert az alpesi ország 2011 óta minden hasonló listán az első vagy a második helyen szerepelt, mostanra azonban tisztult a kép. Ennek oka, hogy egyre több országgal cserélnek gazdasági információt a közös jelentéstételi szabályrendszer keretén belül. A pénzüket menekítőknek ez nem tetszik, így kevesebb a vagyonok ottani tisztára mosása.

Esküvői fotóhoz készülődik a násznép Hongkongban. Nekik nincs miért rejtőzködniük
Fotó: REUTERS/Tyrone Siu

A lista előkelő helyezettjei között van a Brit Virgin-szigetek és Guernsey is, két olyan ország, ahol az Egyesült Királyság teljes körű jogokkal rendelkezik törvények bevezetését és megvétózását illetően. Előkelő helyen áll Hongkong, Szingapúr, de még a makulátlannak hitt Japán is, csakúgy mint néhány európai állam. Luxemburg és Hollandia ismert arról, hogy kényelmes feltételeket biztosít a nagy multinacionális cégeknek az adók elkerülésére, és nagy hangsúlyt helyez a vállalatokra vonatkozó adatok minél kisebb nyilvánosságára is. Ennek fényében az Egyesült Királyság a 10., Németország pedig a 12. helyen tartózkodik.

Magyarországon a jelentés szerint a gazdasági fehérítés növelése érdekében végrehajtott reformoknak köszönhetően 2018-hoz képest tavaly hét százalékkal csökkent a globális pénzügyi átláthatatlanság, azaz ennyivel csökkent a tér a pénzmosásra, adóelkerülésre és a jogtalanul megszerzett jövedelem mozgatására. Javult az állami cégek helyzete is, viszont erősíteni kellene az adóügyeket érintő bírósági ítéletek átláthatóságán. Mindez a 75. helyre elég.

Ami régiónkat illeti, Kelet-Közép-Európa világviszonylatban a vagyonelrejtési harc ellen jól védekezik. Csak Szlovénia és Szlovákia helyez nálunk nagyobb hangsúlyt a térségben a pénzügyi átláthatóságra. Ez azért is figyelemre méltó, mert Ausztria például kétszer, Németország pedig háromszor rosszabb eredményt ért el nálunk. Ez nem csoda, e két helyen egyáltalán nem létezik transzparenciatörvény, sokkal kevesebb adat érhető el szinte bármilyen gazdasági tevékenységről, mint Európa keleti felében. Mindez azért kellemetlen, mert csak az adóelkerülés miatt az európai uniós tagállamok, immár a britek nélkül, 205 ezer milliárd forinttól, azaz hazánk éves gazdasági bővülésének majdnem ötszörösétől esnek el évente a „bujkáló” országok miatt.

Elszomorító, hogy pont a legnagyobb gazdasági hatalmak titkolják legjobban a pénzügyi adataikat, eredményeiket, illetve adnak teret az adómentességnek egy olyan helyzetben, amikor még nem tudni, hogy a koronavírus mekkora pofont ad a világgazdaságnak. Azaz minden fillért vissza kellene forgatni – akár adóbevétel formájában – a rendszer talpra állításához, az átláthatóság növelése érdekében. Ehhez pedig további uniós, illetve globális szigorra lenne szükség.