Belégzés

A stresszes, túlhajszolt életforma és a különféle mentális betegségek leküzdését segítheti a séta a természetben, a kedélyjavító kiszakadás a mindennapokból. Környezetünk valami ehhez hasonlót élhet át most mesterséges „emberdetoxra” fogva.

Szabadon kószáló kecskék a walesi Llandudnóban, amelyet lezártak a koronavírus miatt Fotó: Carl Recine Forrás: Reuters

Napról napra egyre több nyomasztó, pánikkeltő hír jön szembe velünk az interneten a világjárvány terjedésével, ebben a dömpingben néhány pozitív történetet elcsípni olyan, mint parányi szigetet találni a végeláthatatlan óceánon.

Olvashattuk például, hogy olyan helyekre is visszatértek az állatok Olaszországban, ahol eddig nem fordultak elő: hattyúk és delfinek úszkálnak a velencei csatornákban, melyek vize a turisták tömegeinek felszívódása óta azúrkékké változott.

Vicces részeg elefántok

A hírek egy része viszont egyszerűen nem igaz: a pár hete felkapott velencei sikersztorik is sajnos hamisak, mivel a hattyúk egyébként is rendszeres látogatói a város közelében fekvő Burano csatornáinak, a delfineket viszont már egy szardíniai­ kikötőben filmezték le, több száz kilométerrel messzebb. Ekkortájt terjedt a közösségi médiában az a rendkívül szórakoztató, ám sajnos szintén valótlan hír is, amelyben az emberek távolléte miatt elefántok törtek be egy faluba Jünnan tartományban, leitták magukat kukoricaborral, majd részegen kiterültek a teaültetvényeken.

Válságos, bizonytalan időkben az ilyen derültséget és némi reményt keltő történetek futótűzként terjednek: a hattyús Twitter-posztot már több mint egymillióan lájkolták, és rengeteg újság is átvette, különösebb utánajárás nélkül. A National Geographic viszont megkereste a szerzőt, aki egyébként nem Olaszországban, hanem az indiai Újdelhiben él, és kiderült, hogy ő is egy közösségi oldalon látta a képeket, de megosztotta őket, mivel nem tudta, hogy ezek a madarak amúgy is előfordulnak a környéken. Noha egy boldogan lubickoló delfin a gondolán ringó, kövér amerikai turisták helyett szívderítő látványt nyújt, mégsem érdemes ilyesmivel hazudni, mert nem vesszük észre a valódi előrelépéseket. A velencei csatornák vize tényleg rengeteget tisztult, a halak is elszaporodtak benne, de a globális koronavírus-járvány kevés pozitív mellékhatása között még fontosabb szerepet kap a károsanyag-kibocsátás csökkenése is.

A legsúlyosabban érintett, kéthetes időszakban Kínában ez a visszaesés 25 százalékos lehetett, a gyárak, erőművek és a közlekedés leállása miatt a levegő elsődleges szennyezőjének számító nitrogén-dioxid-koncentráció pedig 40 százalékkal is visszaesett az ország nagyvárosaiban. Szakértők szerint ennek következtében valószínűleg egy egész százalékkal fog visszaesni az ázsiai ország egész éves szén-dioxid-emissziója. Európában is hasonló a helyzet: a kijárási korlátozások és a gazdasági tevékenység visszaesése következtében jelentősen csökkent például Spanyolország és Párizs légszennyezettségének mértéke. A spanyol nagyvárosokban átlagosan 64 százalékkal, a francia fővárosban pedig több mint 60 százalékkal kisebb a levegő nitrogén-dioxid-tartalma, ami 20-30 százalékos levegőminőség-javulásnak felel meg.

Az első mérések mutatják, hogy Budapesten is sokkal jobb lett a levegő minősége.

Durva ébresztő?

A Columbia Egyetem kutatóinak előzetes eredményei szerint az elsősorban autókból származó szén-monoxid-kibocsátás tavalyhoz képest közel 50 százalékkal csökkent New Yorkban mindössze néhány nap alatt. A szakemberek szerint májusban, amikor általában tetőzik a szén-monoxid-kibocsátás, még az is előfordulhat, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta tapasztalt legalacsonyabb szintet fogják mérni. A nitrogén-oxidok, mint a dinitrogén-oxid, egyébként főként a motoros járművek magas hőmérsékleten lezajló égési reak­ciója révén kerülnek a városok légkörébe.

Szabadon kószáló kecskék a walesi Llandudnóban, amelyet lezártak a koronavírus miatt
Fotó: Reuters

Az autóhasználat, az ipari tevékenységek és a légi közlekedés korlátozása és az otthonról való munkavégzés miatt feltehetően a legtöbb országban hasonló tendenciákat figyelhetünk majd meg. A kijárási korlátozások, önkéntes karantén és otthoni munka miatt ugyan a háztartások energiafogyasztása megnő, a közlekedés csökkenése és a gazdaság lelassulása így is pozitív hatással lesz az összkibocsájtásra, a levegő minősége biztosan javulni fog a világon mindenütt a karanténos időkben. Félő viszont, hogy amikor újraindulnak a gyárak vagy a légitársaságok, minden profitkiesést egyszerre akarnak majd behozni. Kínában a termelés visszaállásával március elejétől máris újra romlanak a levegőminőségi értékek.

Az életstílus, amit rendeltél, átmenetileg nincs készleten – olvasható egy falfirkán. A koronavírus hatása még az űrből is jól látszik: ez a szabad szemmel láthatatlan, 0,0002 milliméternél is kisebb kórokozó több milliárd ember életére van hatással. Egyesek szerint nem tragédia, ami most történik a világunkkal, hanem egy kelleténél talán durvább ébresztő. Magunktól nem tettük meg, ezért most rá lettünk kényszerítve arra, hogy visszafogjuk a mértéktelen fogyasztást, a természet kizsákmányolását, és újradefiniáljuk, átfogalmazzuk pazarló hozzáállásunkat. Magunktól nem fogjuk visszautasítani az olcsó repülőjegyeket, nem tudjuk megváltoztatni az egyre silányabb minőségű és folyamatos cserére-újravásárlásra ösztönző termékeket, nem fogunk lassabban, tudatosabban élni, kevesebb hulladékot termelni, és csak akkor autóba ülni, ha nem tudjuk megoldani az utazást másképp. Ezért most büntetés gyanánt sarokba lettünk állítva, és nem moccanhatunk ki addig, amíg bele nem gondolunk kicsit, hogy mit és miért teszünk.

A dél-kínai Sencsenben megindult valami: május elsejétől tilos kutyák és macskák húsát enni vagy árulni, de a vadállatok fogyasztását és kereskedelmét is betiltanák – nem csupán átmenetileg. Egyes egészségügyi szakemberek szerint a Covid–19 eredeti hordozói denevérek lehettek, és a vírus feltehetőleg a Kínában előszeretettel, babonából fogyasztott és egyébként nagyon veszélyeztetett tobzoskákról került át az emberre. Az elmélet nem bizonyított, de az új típusú koronavírus génszek­venciája 99 százalékban megegyezik a tobzoskákban található vírus genomjával.

A sencseni vadhús-kereskedelem pedig lehet, hogy elenyészőnek számít az egész országhoz képest, de egy ilyen korlátozás mégis dominóhatást indíthat el a térségben, és hatással lehet a Kínában virágzó illegális állatkereskedelemre és az orvvadászatra is. Sőt akár a brutális állatkínzásról hírhedt, Julin városában tartott éves kutyahúsfesztivált is be lehetne tiltani…

Thaiföldön eközben szabadon engedték a munkanélkülivé vált elefántokat. Az ázsiai országban is valósággal lefejezte a járvány a turizmust, ami miatt sokan el fogják veszteni vagy már el is veszítették a munkájukat. A Chiang Mai melletti Maesa elefántparkban dolgozó 78 állat most ahelyett, hogy hátán ide-oda cipelné a turistákat, szabadon lófrálhat. A park vezetői azt tervezik, hogy a majdan visszatérő vendégektől inkább azért kérnek pénzt, hogy a látogatók a természetes környezetükben bóklászó állatokat nézegethessék.

Nem minden cukiság kacsa, mondjuk a következő éppen az: március 15-től valamennyi fürdő zárva tart ugyan határozatlan ideig, ám a szigorú tiltás ellenére az üres budapesti Lukács gyógyfürdőben hívatlan vendégek jelentek meg az elmúlt napokban, egy kacsacsalád lubickol a medencében. A chicagói Shedd Akvárium népszerű látványosságai az aranytollú pingvinek. Miután a koronavírus miatt bezárt az intézmény, kiengedték a madarakat, akik kitotyoghattak a kifutójukból, és körbesétálhattak az akvárium látogatóterében.

Társak a bezártságban

A Wellington nevű pingvin például a halakat nézte megbabonázva: a róla készült fotó szintén nagyot futott a közösségi oldalakon. Az akvárium dolgozói szerint nem puszta népszerűség-vadászat volt a cél az akcióval, hiszen fontos az is, hogy lefoglalják az állatokat, amelyek aztán új tapasztalatokkal gazdagodva aktívabbak lesznek, és még a problémamegoldó készségeik is fejlődnek.

Amerika-szerte a menhelyek jelentései szerint rengetegen fogadnak be most kutyákat és macskákat, hogy társuk legyen a bezártságban. A kötelező lakhelyelhagyási tilalom és az önkéntes karantén legnagyobb nyertesei kétségkívül a házi kedvencek, akikre jóval több idő és törődés jut. Egy Emma Smith nevű nő Twitteren osztotta meg Rolo nevű tacskójának történetét: a kutya annyit és olyan vadul csóválta a farkát örömében, amiért az egész család otthon van, hogy az „elromlott”. Érthető az olvasó esetleges cinizmusa, ám egy gyors netes keresés komoly angol nyelvű szakirodalmat listáz a létező, Happy Dog Syndrome (boldogkutya-szindróma) nevű jelenségről.

Vannak még történetek, amelyek happy enddel végződnek: az állatorvos fájdalomcsillapítóval enyhítette a sérülést – Rolo pedig már jól van, néhány nappal később újra ki tudta fejezni örömét.