Bezárva az irodába

A koronavírus miatt az irodai dolgozók többsége otthonról dolgozik. A start­up­­-szférában nem ismeretlen a helyzet, de sokaknak megterhelő a home ­office. Egyre több kutatás bizonyítja: egészségtelenebb életmódot élünk otthon, mint ha munkába járnánk.

Néhány hét után kiderül, a home office nem való mindenkinek Fotó: Bach Máté

Számos elemzés jelent meg arról a járvány kitörésekor, hogy íme a katalizátor, amely végre Magyar­országot is rávezeti a XXI. századi munkavállalás formájára. Shoshana ­Deutsch­kron, az Upwork kommunikációs alelnöke évek óta vallja, hogy a nyolctól négyig tartó munkarend az ipari forradalom maradványa, hiszen a futószalag mellett csak meghatározott időben lehetett állni. Azonban a modern technológiai eszközöknek és kommunikációs formáknak köszönhetően a munkavállalók kezében olyan szabadság van, amellyel egyre inkább mernek élni.

Magyarországon a nyugati cégeknél kevésbé jellemző a távfoglalkoztatás, mivel sok hazai cégvezető nem látja a garanciát arra, hogy munkavállalói akkor is dolgoznak, amikor nem ülnek az íróasztaluknál. Számos munkahatékonysági és időbeosztást vizsgáló tanulmány mutatta már ki, hogy az irodai dolgozók minden munkaórából átlagosan 40-45 percet dolgoznak, a többit dohányzással, kávézással, irodai hírek beszerzésével töltik, vagy éppen a neten szörfölnek, és barátaik Facebook-frissítéseit szemlélik. Sok cég ezért is tiltja le az irodákban a közösségi médiumokat, de azt nem tudják megakadályozni, hogy a munkavállalók saját telefonjukról böngésszenek.

A kávé és a cigaretta a dolgozók egészségére is kihat, és ha még az irodai munkakörnyezet sem tökéletes, akkor egy 2013-as európai kutatás szerint átlagosan 22,3 nap kieséssel lehet számolni dolgozónként.

A home office bevezetését a munkavállalók többsége először ujjongva fogadta, egy orvostechnikai eszközöket fejlesztő cég programozója például nemrég közölte, hogy ő a vírusveszély elmúltával sem hajlandó megint beülni az irodába. Néhány hét után azonban kezd kiderülni, hogy a home office nem való mindenkinek. Egy budapesti PR-cég munkatársai például valósággal megőrülnek a bezártságtól, már egy hét után vissza akartak menni dolgozni. Pólay István üzletfejlesztési tanácsadó szerint a home office gyorsan elvesztheti izgalmas jellegét, az ingerszegényebb környezet, esetenként az antiszociális viselkedés depresszió jellegű tüneteket produkálhat. Ha valaki nem tudja beosztani idejét, illetve kell neki, hogy körülvegyék kollégái, akkor egy idő után valóban rosszul viselheti az otthon és a munkahely elválasztásának hiányát.

Mivel a sportolás is csak komoly megkötésekkel opció, sokan egyáltalán nem mozognak, így nincs, ami csökkentené a bezártság és a vírus miatt megnövekedett stressz-szintet. Enni viszont annál többet eszünk. Elvileg az otthonlét lehetőséget adna az egészségesebb táplálkozásra, ehelyett több csokoládé és csipsz fogy, és az élelmiszerüzletek kimutatása szerint nem a friss alapanyagok a legkelendőbbek, hanem az elősütött, előfőzött termékek, amelyeket csak be kell dobni a serpenyőbe vagy a mikróba, és kész az ebéd. Szakértők szerint mindez az időhiányra vezethető vissza, a családok jelenleg egyszerre dolgoznak, illetve látják el a gyerekmegőrzési és tanítási feladatokat, így rendes főzésre már nem marad idejük. A brit munkavállalási intézet kimutatta, hogy a dolgozók harmada étkezik kevésbé egészségesen, fele pedig annyira keveset mozog, hogy legfeljebb heti egyszer végez gyakorlatokat. Mindennek köszönhetően több mint ötven százalékuk tapasztal hát-, váll- és nyakfájást. Túlnyomó többségük rosszabbul alszik, ezért minden ötödik munkavállaló többet iszik otthon, mint a rendes munkába járás idején.

Néhány hét után kiderül, a home office nem való mindenkinek
Fotó: Bach Máté

A londoni King’s College egyetem kutatása is hasonló eredményekre jutott: 35 százaléka a munkavállalóknak egészségtelenebbül és rendszertelenebbül étkezik, mint a munkahelyen, 19 százalékuk iszik többet, és 38 százalékuk alszik kevesebbet, mint normálisan tenné. Mindez arra vezet, hogy 19 százalékuk veszekszik többet a családtagjaival, és hat százalékuk kért már telefonon pszichológiai segítséget.

A bezártság nyomán a világ minden tájáról egyre több a hír, hogy nő a családon belüli erőszak, a lelki vagy fizikai bántalmazások száma. Hasonló folyamatok a 2008-as gazdasági világválság és a Katrina hurrikán idején is megfigyelhetők voltak. Olaszországban és Spanyolországban körülbelül tíz nappal a kijárási tilalom bevezetése után jelentek meg tömegével a bántalmazásokról szóló hírek. Franciaországban több mint 30 százalékkal nőtt a bejelentések száma, Párizsban 36-tal. Az Egyesült Királyságban később kezdődött a bezártság, de két hét alatt 25 százalékkal többen kértek telefonos segítséget, tanácsadást.

Szakértők most már világszerte azt számolják, mikor térhet vissza a rendes kerékvágásba az élet. Nemcsak a gazdasági problémák enyhítése miatt kulcsfontosságú a kérdés, hanem az emberek testi és lelki egészsége miatt is, hiszen a normál munkavégzés csak egészséges emberekkel lehetséges, akik közül sokan azonban kezdenek bele­betegedni az otthonlétbe. Szugyiczki Anett, a Szent Margit Rendelőintézet klinikai szakpszichológusa szerint a hosszan fennálló stressz könnyen vezethet kiégéshez, akár depresszióhoz is, rövid távon pedig teljesítmény- és motivációcsökkenést okozhat. Erre a jelenlegi kényes gazdasági helyzetben egyetlen cégnek sincs szüksége.

Ezért egyre több Facebook-csoport, YouTube-­csatorna áll át az önsegítő foglalkozásokra: hogyan lehet tíz perc alatt egészségeset főzni, milyenek a kényelmes munkakörülmények, és hogyan teremtsük meg azokat egy gyerekekkel teli háztartásban, milyen hatékony tornagyakorlatokat végezhetünk a négy fal között otthoni eszközökkel, és még sorolhatnánk. A britek fitneszguruja, Joe Wicks odáig merészkedett, hogy nemrég azt nyilatkozta: „Mindannyiunknak hiányozni fognak ezek a napok. Most minden este van idő mesére és hosszú fürdőzésre. Annyi pozitívuma van az itthon maradásnak. Ez mindenkinek hiá­nyozni fog, higgyék el nekem!”