Bezárva az irodába

A koronavírus miatt az irodai dolgozók többsége otthonról dolgozik. A start­up­­-szférában nem ismeretlen a helyzet, de sokaknak megterhelő a home ­office. Egyre több kutatás bizonyítja: egészségtelenebb életmódot élünk otthon, mint ha munkába járnánk.

Néhány hét után kiderül, a home office nem való mindenkinek Fotó: Bach Máté

Mivel a sportolás is csak komoly megkötésekkel opció, sokan egyáltalán nem mozognak, így nincs, ami csökkentené a bezártság és a vírus miatt megnövekedett stressz-szintet. Enni viszont annál többet eszünk. Elvileg az otthonlét lehetőséget adna az egészségesebb táplálkozásra, ehelyett több csokoládé és csipsz fogy, és az élelmiszerüzletek kimutatása szerint nem a friss alapanyagok a legkelendőbbek, hanem az elősütött, előfőzött termékek, amelyeket csak be kell dobni a serpenyőbe vagy a mikróba, és kész az ebéd. Szakértők szerint mindez az időhiányra vezethető vissza, a családok jelenleg egyszerre dolgoznak, illetve látják el a gyerekmegőrzési és tanítási feladatokat, így rendes főzésre már nem marad idejük. A brit munkavállalási intézet kimutatta, hogy a dolgozók harmada étkezik kevésbé egészségesen, fele pedig annyira keveset mozog, hogy legfeljebb heti egyszer végez gyakorlatokat. Mindennek köszönhetően több mint ötven százalékuk tapasztal hát-, váll- és nyakfájást. Túlnyomó többségük rosszabbul alszik, ezért minden ötödik munkavállaló többet iszik otthon, mint a rendes munkába járás idején.

Néhány hét után kiderül, a home office nem való mindenkinek
Fotó: Bach Máté

A londoni King’s College egyetem kutatása is hasonló eredményekre jutott: 35 százaléka a munkavállalóknak egészségtelenebbül és rendszertelenebbül étkezik, mint a munkahelyen, 19 százalékuk iszik többet, és 38 százalékuk alszik kevesebbet, mint normálisan tenné. Mindez arra vezet, hogy 19 százalékuk veszekszik többet a családtagjaival, és hat százalékuk kért már telefonon pszichológiai segítséget.

A bezártság nyomán a világ minden tájáról egyre több a hír, hogy nő a családon belüli erőszak, a lelki vagy fizikai bántalmazások száma. Hasonló folyamatok a 2008-as gazdasági világválság és a Katrina hurrikán idején is megfigyelhetők voltak. Olaszországban és Spanyolországban körülbelül tíz nappal a kijárási tilalom bevezetése után jelentek meg tömegével a bántalmazásokról szóló hírek. Franciaországban több mint 30 százalékkal nőtt a bejelentések száma, Párizsban 36-tal. Az Egyesült Királyságban később kezdődött a bezártság, de két hét alatt 25 százalékkal többen kértek telefonos segítséget, tanácsadást.

Szakértők most már világszerte azt számolják, mikor térhet vissza a rendes kerékvágásba az élet. Nemcsak a gazdasági problémák enyhítése miatt kulcsfontosságú a kérdés, hanem az emberek testi és lelki egészsége miatt is, hiszen a normál munkavégzés csak egészséges emberekkel lehetséges, akik közül sokan azonban kezdenek bele­betegedni az otthonlétbe. Szugyiczki Anett, a Szent Margit Rendelőintézet klinikai szakpszichológusa szerint a hosszan fennálló stressz könnyen vezethet kiégéshez, akár depresszióhoz is, rövid távon pedig teljesítmény- és motivációcsökkenést okozhat. Erre a jelenlegi kényes gazdasági helyzetben egyetlen cégnek sincs szüksége.

Ezért egyre több Facebook-csoport, YouTube-­csatorna áll át az önsegítő foglalkozásokra: hogyan lehet tíz perc alatt egészségeset főzni, milyenek a kényelmes munkakörülmények, és hogyan teremtsük meg azokat egy gyerekekkel teli háztartásban, milyen hatékony tornagyakorlatokat végezhetünk a négy fal között otthoni eszközökkel, és még sorolhatnánk. A britek fitneszguruja, Joe Wicks odáig merészkedett, hogy nemrég azt nyilatkozta: „Mindannyiunknak hiányozni fognak ezek a napok. Most minden este van idő mesére és hosszú fürdőzésre. Annyi pozitívuma van az itthon maradásnak. Ez mindenkinek hiá­nyozni fog, higgyék el nekem!”