Kétszáz év béke

Svédországban úgy vélték, hogy a kecske és káposzta elv szerint változatlanul lehet üzemeltetni a gazdaságot.

Pósa Tibor
2020. 04. 19. 16:01
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szombattól – ha a svéd parlament is rábólint – a stockholmi kormány három hónapig rendelkezik rendkívüli jogokkal. Ez alapján bezárathat repülőtereket, vasútállomásokat, kikötőket, vendéglátóhelyeket, bevásárlóközpontokat, oktatási intézményeket, sőt megtilthatja az ötven fő alatti rendezvényeket. Ugyanis ezekhez korábban nem volt joga. A világjárvány napjaiban a Svédországból érkező képeken a tavaszi napsütésben gondtalanul kávézó és söröző stockholmiakat láttunk. A presszók, éttermek teraszai zsúfolásig megteltek, és a szép idő miatt ez volt a helyzet az egész országban. Elkerülte volna a koronavírus-járvány Svédországot, vagy miközben világszinten bezárkóznak, addig ők rá sem hederítenek a veszélyre?

Stefan Löfven svéd miniszterelnök két hete adott lapinterjújában – szinte derült égből villámcsapásként – arról beszélt, hogy Svédországban a koronavírus-járványnak akár több ezer halottja is lehet. Erről korábban nem esett szó. Aztán másnap egy tévébeszédben, amely igen ritka errefelé, azt fejtegette, hogy be kell vezetni a rendkívüli kormányzást az országban. Erre január 30-a óta, amikor az első koronavírusos megbetegedést rögzítették Svédországban, már lett volna ideje. A szociáldemokrata Löfven és baloldali koalíciója jobbnak látta, hogy csupán ajánlásokkal lássa el a lakosságot. Szabad ország, sőt a svéd a világ egyik legszabadabb nemzete, nem kell kötelezni az állampolgárokat semmire.

Csak a közép- és felsőfokú iskolákat zárták be, itt távoktatnak, az általános iskolák és az óvodák tovább működnek. Csakúgy mint az éttermek, szórakozóhelyek, üzletek és plázák. Megszüntették a napi fertőzöttségi és halálozási adatok közlését, egy időre leálltak a teszteléssel is, mert az nem valós képet sugall. Bár a közösségi közlekedésben utazók száma megfeleződött, a fővárosban is jelentősen esett a forgalom, de csak a közelmúltban korlátozták ötszáz főről ötvenre a közösségi rendezvények látogathatóságát. Például amikor szomáliai bevándorlók tüntettek palesztin társaik jogaiért, a svéd rendőrség felszólította őket, hogy csak ötvenen vehetnek részt a tiltakozó akción.

Kis változás volt azért, de ez nem akadályozta a svédek szokásos életét. Miközben Európa déli országaiból záporoztak ránk a napi ezer főt rögzítő halálozási adatok, miben bíztak a svédek? Abban, hogy a kormány átlátja a helyzetet, és jó döntéseket hoz. A nyájimmunitást erőltették, de ezt egyenesen soha nem merték közölni az emberekkel. Ez valóban működik influenza esetén, de eddig senki sem mert végezni ilyen kísérletet saját népével ismeretlen vírussal szemben.

A svéd kabinet úgy látta, hogy ez a járvány az influenzához hasonlatos: sokan enyhe tünetekkel átesnek rajta, igaz, ők továbbadhatják a betegséget, de végül kialakul az általános immunitás, ezért nem kell korlátozni a személyes kontaktusokat sem. Így nem vezettek be kijárási korlátozást. A svédek amúgy sem nyitottak, ők tartják a távolságot az ismeretlenektől – mondta egy kormánytisztviselő. A gyanús esetekben sem írtak elő karantént. Az idősotthonokban csak április elejétől tilos a látogatás.

Úgy vélték, hogy az elhalálozások száma alacsony szinten marad. A kecske és káposzta elv szerint változatlanul lehet üzemeltetni a gazdaságot, miközben más országokban teljesen lehúzták a redőnyt. Cinikus ez a magatartás – mondta egy svédországi ismerősöm, aki családjával inkább az ­Európa többi részén bevezetett szabályok szerint él, csak a legszükségesebb esetekben hagyják el a lakásukat. Nagy-Britanniában és Hollandiában egy ideig napirenden volt a nyájimmunitás, de érdekes módon ott sem kürtölték világgá. Aztán, amikor Boris Johnson kormányfő is elkapta a betegséget, gyorsan eltávolodtak ettől az egészségügyi modelltől.

Könnyen megeshet, hogy London Európában vezető lesz a halottak számában, arányosan Hollan­diában sem sokkal rózsásabb a helyzet.

Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a koronavírus is úgy viselkedik, mint az influenza kórokozói. A svéd kormány tagjai is nyilván ilyen következtetéseket vontak le a járvány későbbi alakulásából. (Európában az egyik legalacsonyabb szintű a kormánytagok végzettsége. A svéd kormányfőnek nincs diplomája, többször járt egyetemre, de befejezett képzettsége csak egyéves hegesztőtanfolyam.) Hetekig tobzódhatott a vírus a lakosság körében. Független matematikai felmérések szerint a stockholmiak negyven és az egész lakosság tíz százaléka megfertőződött. Ez egymillió ember.

Miért tűrték el a polgárok a lakosságon végzett kísérletet?

A svédek kétszáz év óta élvezik a béke minden előnyét. Nincs veszélyérzetük, nemzedékek óta nem kellett semmiért és semmivel sem megküzdeniük. A többség most is azt hitte, sőt még hiszi is, hogy ezt a válságot is gondtalanul átvészelik. Az igen bőkezű szociális rendszer majd gondoskodik mindenkiről. Szinte teljes a bizalom a kormányban. „A társadalmi modellünk a személyes felelősségen és a kormányzati szervek döntéseit övező bizalmon alapul. Ez működőképes mind a válságos, mind rendes időben” – jelentette ki a svéd külügyminiszter, Ann Linde.

Azért akadnak olyan polgári lapok, amelyek már a járvány kezdete óta bírálják a kabinet eljárását. Nincs semmi más stratégiája, mint hogy majd az egész társadalom védettséget szerez. Nincsenek egészségügyi tartalékai szinte semmilyen eszközből, így védőfelszerelések, lélegeztetőgépek sincsenek a raktárakban. Az orvosoknak engedélyezték, hogy minden védőfelszerelés nélkül is vizsgáljanak meg koronavírusos betegeket. Mintha a szabályokat a jelenlegi helyzethez igazítanák, ugyanis a kórházak kezdenek kifogyni ezekből az eszközökből. Az aktív, gyógyító ágyak tekintetében a magyarországinak csak a harmadával rendelkeznek, ezzel az utolsók között vannak Európában.

Az is igaz, hogy a kormány keveset tehet, ugyanis annyiféle szervezet működik, amelynek több hatalma van a kabinetnél is. Nyilván ezt a bonyolult helyzetet akarja Löfven kormányfő áthidalni a rendkívüli szabályozás megteremtésével.

A svéd Állami Közegészségügyi Hivatal vezetőjének, Anders Tegnellnek jelentős szerepe van a nyájimmunitás népszerűsítésében – finoman szólva vitatott személyiség. A skandináv országokkal való összehasonlításban Svédország már vezet a járvány mutatóiban. A kormány meg is kezdte a rugalmas elszakadást a nyájimmunitástól, legalábbis erre utalnak a fokozatosan szigorodó intézkedések.

Nem lesz ez végzetesen későn?

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.