Tíz éve még nem volt gond, hívás nélkül jöttek a fiatal, erős fiúk odaátról, Erdélyből. Mi is igyekeztünk alkalmazkodni hozzájuk, úgy időzíteni a munkát, hogy még a nagy nyári fesztiválok előtt befejezzünk mindent. Utána nehéz volt teherbíró embert találni – mondja egy magyarbánhegyesi gazda, aki ezúttal üveg- és fóliaházába keres olyan alkalmazottakat, akik önállóan és csapatban is tudnak dolgozni. Kígyóuborkát termeszt. Nem zárkózik el a határon túliaktól sem, de megjegyzi, a járvány miatt most jobb óvatosnak lenni.
Szatymazon szintén hosszú távra terveznek, és szintén környékbeliek jelentkezését várják, főként hölgyekét. Itt paradicsomkertészetben lehet dolgozni, bejelentett munkaviszonyban. Munkaközvetítőkből azonban nem kérnek, noha rengeteg brigád hirdeti magát a neten. Úgy vélik, ajánlataik se nem korrektek, se nem kifizetődők. Többször meggyűlt már velük a bajuk. Az újszegedi Plumex Kft. is helyi és környékbeli munkavállalókat keres üvegházi kertészetébe paradicsomszedésre, nyolcórás munkaidőbe, havi elszámolással. A szegedi Meló-Depó ezerforintos órabérrel venne fel kertészeti kisegítő munkára és heti öt munkanapra 18 év feletti diákokat, hasonló területen szerzett tapasztalattal. Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyében spárgát lehet szedni. Mivel nagy odafigyelést igénylő munkáról van szó, itt is számít a gyakorlat.
A Földművelésügyi Minisztérium állásportált indított Munkaszüret néven, meghirdette az Agrár Széchenyi-kártya folyószámlahitelt, és arra kérte a kiskereskedelmi láncok vezetőit, hogy az áruk beszerzése során részesítsék előnyben a hazai termelőket, beszállítókat. Nagy István tárcavezető amellett is kiállt, hogy a járványvédelmi előírások betartásával az önkormányzatok mielőbb nyissák meg a helyi piacokat. A dél-alföldi kisvárosokban, falvakban pedig egyre többen döntenek úgy, hogy a bevásárlóközpontok külföldi portékái helyett inkább hazai zöldségekre, gyümölcsökre adják ki a pénzüket.
A július-szeptemberi csúcsidőszakban hatvan–nyolcvanezer idénymunkásra lesz szükség a mezőgazdaságban, közel tizenötezer fő azonban még hiányzik a piacról. A csaknem tízezer tavalyi hirdetésre júniusig nyolcezerrel kevesebben jelentkeztek, mint tavalyelőtt. A termelők közül többen úgy nyilatkoztak, hogy az ezerforintos óradíjért is nehezen találtak jó munkást. Bár a bérek emelkedtek, a gépesítésnek tulajdoníthatóan csökkent a munkaerő-kereslet, és ezzel párhuzamosan a munkaerőhiány is az agráriumban az elmúlt években.