A járvány miatt elbocsátottaknak nincs sok lehetőség a mezőgazdaságban

A július-szeptemberi csúcsidőszakban hatvan-nyolcvanezer idénymunkásra lesz szükség a mezőgazdaságban, közel tizenötezer fő azonban még hiányzik a piacról. A csaknem tízezer tavalyi hirdetésre júniusig nyolcezerrel kevesebben jelentkeztek, mint tavalyelőtt. Egy felmérés szerint a koronavírus-járvány miatt elbocsátott magyar alkalmazottak többségének nem valós alternatíva a mezőgazdasági idénymunka.

A következő hét év KAP-ra fordítható támogatásairól az állam- és kormányfők hoznak döntést Fotó: Havran Zoltán

Tíz éve még nem volt gond, hívás nélkül jöttek a fiatal, erős fiúk odaátról, Erdélyből. Mi is igyekeztünk alkalmazkodni hozzájuk, úgy időzíteni a munkát, hogy még a nagy nyári fesztiválok előtt befejezzünk mindent. Utána nehéz volt teherbíró embert találni – mondja egy magyarbánhegyesi gazda, aki ezúttal üveg- és fóliaházába keres olyan alkalmazottakat, akik önállóan és csapatban is tudnak dolgozni. Kígyóuborkát termeszt. Nem zárkózik el a határon túliaktól sem, de megjegyzi, a járvány miatt most jobb óvatosnak lenni.

Szatymazon szintén hosszú távra terveznek, és szintén környékbeliek jelentkezését várják, főként hölgyekét. Itt paradicsomkertészetben lehet dolgozni, bejelentett munkaviszonyban. Munkaközvetítőkből azonban nem kérnek, noha rengeteg brigád hirdeti magát a neten. Úgy vélik, ajánlataik se nem korrektek, se nem kifizetődők. Többször meggyűlt már velük a bajuk. Az újszegedi Plumex Kft. is helyi és környékbeli munkavállalókat keres üvegházi kertészetébe paradicsomszedésre, nyolcórás munkaidőbe, havi elszámolással. A szegedi Meló-Depó ezerforintos órabérrel venne fel kertészeti kisegítő munkára és heti öt munkanapra 18 év feletti diákokat, hasonló területen szerzett tapasztalattal. Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyében spárgát lehet szedni. Mivel nagy odafigyelést igénylő munkáról van szó, itt is számít a gyakorlat.

A Földművelésügyi Minisztérium állásportált indított Munkaszüret néven, meghirdette az Agrár Széchenyi-kártya folyószámlahitelt, és arra kérte a kiskereskedelmi láncok vezetőit, hogy az áruk beszerzése során részesítsék előnyben a hazai termelőket, beszállítókat. Nagy István tárcavezető amellett is kiállt, hogy a járványvédelmi előírások betartásával az önkormányzatok mielőbb nyissák meg a helyi piacokat. A dél-alföldi kisvárosokban, falvakban pedig egyre többen döntenek úgy, hogy a bevásárlóközpontok külföldi portékái helyett inkább hazai zöldségekre, gyümölcsökre adják ki a pénzüket.

A július-szeptemberi csúcsidőszakban hatvan–nyolcvanezer idénymunkásra lesz szükség a mezőgazdaságban, közel tizenötezer fő azonban még hiányzik a piacról. A csaknem tízezer tavalyi hirdetésre júniusig nyolcezerrel kevesebben jelentkeztek, mint tavalyelőtt. A termelők közül többen úgy nyilatkoztak, hogy az ezerforintos óradíjért is nehezen találtak jó munkást. Bár a bérek emelkedtek, a gépesítésnek tulajdoníthatóan csökkent a munkaerő-kereslet, és ezzel párhuzamosan a munkaerőhiány is az agráriumban az elmúlt években.

A helyzet pünkösd után, májusban, júniusban rosszabbodhat, amikor az idényjellegű munkák elvégzéséhez, valamint a primőr zöldségek betakarításához nagyobb számban kell majd alkalmi munkásokat felvenniük a termelőknek. Súlyosbodhat a gond, ha a koronavírus-járvány nem vonul le addig, így a kárpátaljai és az erdélyi munkavállalókról le kell mondani. Könnyebb helyzetben vannak a határ menti települések, hisz harminc kilométeres körzetben az igazolt munkavállalók szabadon ingázhatnak.

– Szinte minden határ közeli romániai faluban akad olyan férfi, nő, aki a nyári szabadságát arra használta, hogy magyarországi munkát vállaljon – számol be tapasztalatairól Vékony Zsolt, aki Szatmárnémetiből járt át Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Hajdú-Bihar megyébe dolgozni.

– A legtöbben családi ismeretségek révén, baráti alapon helyezkedtek el zöldségkertészetekben, gyümölcsösökben, cirokföldeken. Amíg lehetett, a munkavállalási engedély megszerzéséhez szükséges procedúrát is elkerülték. Ezt rendszerint csak azok vállalták, akik tartósan akartak letelepedni Magyarországon. Mára azonban ez megváltozott. Teljesen bizonytalan a helyzet, nem tudom, lesz-e gipszkartonszerelőként vagy kőművesként munkám, azt még nem vettem fontolóra, hogy baj esetén elhelyezkednék-e a mezőgazdaságban.

Az idénymunkások 1999-ben jelentek meg tömegesen Magyarországon. Ekkor harmincnégyezer, 2000-ben már negyvenezer külföldi rendelkezett magyar munkavállalási engedéllyel. Közülük minden második román állampolgár volt. 2001 júniusának végén az Ukrajnából, Kárpátaljáról származók közül csaknem hatezer főnek volt érvényes munkavállalási engedélye Magyarországon, emellett kétezer-hatszáz szlovák és ezerkétszáz volt jugoszláv állampolgár is rendelkezett ilyen okmánnyal. Sokszor elhagyott pajtákban, ólakban húzták meg magukat éjjelente, nappal reggeltől estig dolgoztak, gyakran éhbérért.

Megyeri Zsolt évekig járt a Balaton környékére gyümölcsöt szedni Nagyszalontáról. Sokan laktak együtt, olykor istállókban vagy sátrakban, a kosztot a munkaadók biztosították számukra.

– De fiatalok voltunk, megérte, hiszen ilyen helyeken könnyen összegyűjthettük a nyaralásra, fesztiválozásra valót – mondja. – Négy éve kimentem Belgiumba dolgozni, de a járvány miatt hazaköltöztem. Jelenleg szakmunkás vagyok az egyik helyi gyárban, örülök, hogy van hová bemennem naponta dolgozni, nem gondoltam még arra, hogy idénymunkát is vállaljak. Ma már nem éri meg, csak annak, aki elveszítette az állását, vagy főiskolára, egyetemre jár. A gazdaságok többsége egy-két zöldség- vagy gyümölcsféle termesztésével foglalkozik, a betakarítási szezon rövid, néhány hét csupán. Miután vége, mihez kezd, aki belevág? Nemsokára negyvenéves leszek, nem kockáztathatok.

Talán épp az ilyen helyzetek miatt hangsúlyozza Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, hogy a munkaerő-problémát Magyarországnak ezúttal a határain belül kell megoldania. A csorvási Hunapfel Kft. több száz hektáros gyümölcsösébe már most keresik az embereket. Minden év június elejétől kisebb létszámban, majd június derekától július közepéig nagy létszámban várják cseresznye- és meggyszedésre a felnőtteket, a 15. életévüket betöltött diákokat és a jó erőben lévő nyugdíjasokat. A szilva- és almaszedés augusztus végétől október közepéig tart, de a szüreti szezonban a hűtőházban is szükségük lesz dolgozókra. Ezt a lehetőséget azoknak ajánlják, akik a későbbi munkakezdést preferálják, és betöltötték a 18. életévüket. Facsemeték telepítésére, jéghálórendszer építésére és kézi gyümölcsritkításra pedig szinte egész évben szükségük van alkalmi munkásokra. Medgyesegyházán a görögdinnyeföldekre szoktak „külsősöket” keresni, mert a helyiek sem ültetéskor, sem szüret idején nem győzik a munkát. Ilyenkor más megyékből, sőt Romániából is fogadnak alkalmi munkavállalókat. Vannak visszatérőik, akikkel már évek óta együtt dolgoznak, megbíznak egymásban. Az alkalmi munkásbrigádokkal viszont rosszak a tapasztalataik. Azt még nem tudják, hogyan fogják tudni áthidalni a korlátozásokból fakadó nehézségeket. A Viharsarokban nagy hagyománya van a diákmunkának, a tanulókat kapálásra éppúgy befogják, mint kukoricacímerezésre, csontozásra. Most, hogy a turizmus teljesen leállt, az országnak ezen a részén is arra számítanak, hogy a városiak kimerészkednek majd a földekre, s így nem lesz szükség arra, hogy külföldről kelljen munkaerőt toborozni.

A Trenkwalder személyzeti szolgáltató elemzéséből viszont az derül ki, hogy a koronavírus-járvány miatt elbocsátott magyar alkalmazottak többsége számára nem reális alternatíva a mezőgazdasági idénymunka. Ellenpélda azért akad: a Rókusfalvy Pál vezette rendezvényszervező cég például az etyeki szőlészetébe irányította át a továbbra is dolgozni akaró marketingeseit.