A szőlő fittyet hány a járványügyi szabályozásra

A szőlő fittyet hány a járványügyi szabályozásra, egyre csak hajt. A világ borászai gondban vannak, újra kell tervezni értékesítési stratégiájukat. Vajon megmentheti-e az ágazatot az online térbe való menekülés?

Fotó: MTI

Frittmann Péter szerint fontos, hogy a lokálpatriotizmust tudjuk erősíteni a jelenlegi importborblokád alatt, a kereskedelmi láncok besegítenek a magyar boroknak – már csak a fogyasztóknak kéne követniük a gyakorlatot. A borászatok online, közvetlenül próbálják elérni a vásárlót, a csatornák átalakulnak. A kiszállítás például sokak számára mumus volt korábban, mára viszont kiépült a rendszer. Az online tér új távlatokat nyit, hiszen ezeket a borkóstolókat bármikor meg lehet tartani. Leül az ember egy webkamera elé, és elkezd beszélni. Új platform ez a fogyasztó és a borász számára is, a személyes nexust Péter szerint viszont nem tudja pótolni, mert hiányzik belőle az interakció: lehet előadni gömbölyű savakról és enyhe citrusos aromákról a virtuális térben egy webkamerán keresztül, de valljuk be, a képernyőkről pont az élmény marad el, no meg a pinceszag.

Fotó: Havran Zoltán

A családi Laposa Borbirtokhoz három vendéglátóhely tartozik. Laposa Bence vezeti a családi céget, és ő a tó körüli minőségi éttermeket és borászatokat összefogó Balatoni Kör elnöke is. Húga, a borászatot vezető Zsófi hazánkban elsőként, még március 14-én tartott online, élő borkóstolót ­Facebookon.

– Hamar elkezdtünk online borkóstolókat tartani, és erősíteni a webshopos értékesítést. Érünk is el ezzel sikereket, de ez mennyiségben nem vethető össze a korábbi lehetőségekkel. Újra kell indulnia a vendéglátásnak, lépésről lépésre, más hatékony megoldás sajnos nem létezik – húzza alá Bence.

Ebben Gál Tibor is egyetért, egy-egy borászat online értékesítése szerinte nem fog a jelenleginél jelentősen tovább emelkedni. Az eddigi, tízszeres emelkedés sem jelent sokat, hiszen ha eddig a teljes bormennyiségük fél százalékát értékesítették így, most lehet, hogy az öt százalékát fogják eladni ily módon.

– A borozás társasági esemény, azt a bormennyiséget, amelyet az emberek péntek–szombat esténként egy teraszon, borbárban megittak, nem fogják otthon a nappaliban a családjukkal elfogyasztani. Jelentős visszaesést látok az elmúlt két hónap minőségi borfogyasztásában. Az online jelenlét inkább azért fontos, hogy ne felejtsenek el minket – emeli ki Gál Tibor.

Frittmannék újra kinyitották borbárjukat Kecskeméten, Gálék Egerben, Laposáék Badacsonyban. Az emberek pedig már nagyon kimozdulnának, de az a közösségi életérzés és felszabadult hangulat, amely miatt az ember teraszokra kiül – elkülönítve, maszkban kétségkívül új világot hoz. Visszatér vajon a bizalom?

– Már egy ideje eldőlt, hogy az eddig megszokott valósághoz képest gyökeresen más nyárnak nézünk elébe. Az a fajta felszabadultság, könnyedség, amely minden üdülőhelynek, így a Balatonnak is sajátja, átalakul és részben megszűnik – fogalmaz Laposa Bence. A saját jól felfogott érdekük, hogy ne növeljék a fertőzés terjedésének az esélyét. Egy esetleges újabb megbetegedési hullámot követő szigorító fázis ugyanis a Balatoni Kör elnöke szerint az egész balatoni vendéglátás végét jelentheti.

Fotó: MTI/Balázs Attila

Frittmann Péter szerint, aki a Junibor, azaz a Fiatal Borászok Egyesületének jelenlegi elnöke is, sok borász minimalizálja a termését, és a csúcstermékre fókuszál. A termelés szűkítése persze tartogat némi rizikófaktort, hiszen pont a prémium értékesítőcsatornák azok, amelyek nagyobb arányban lehetetlenültek el, Egerben Gál Tiborék mégis ezt az utat választották. Kisebb terméssel vágnak neki az évnek, rövidebbre metszették a szőlőt. Ezáltal ugyan lesz némi gazdasági veszteségük, viszont sokkal magasabb minőségű lesz a végeredmény, ráadásul könnyítenek a pincén. A kevesebb, de sokkal jobb bor megoldás lehet.

Az Egri borvidék talán a szerencsésebb régiók közé tartozik, hiszen inkább vörösboros borvidék, a vörösbor fogyasztása pedig inkább az őszi-téli időszakra tehető – ráadásul kevésbé árt neki az érlelés, amennyiben még jobban lelassulna a piac. Tokajban sem nyáron adják el a borok nagy részét, Homoky Dorkát pedig nem ijeszti meg, ha tovább áll majd a bora a palackban, hiszen ezáltal még érettebb állapotban kerül majd a pohárba. Sosem örült a kapkodásnak, kicsit mindig azt érezte, hogy túl hamar fogy el.

Az elodázott hiteleket viszont valamikor vissza kell fizetni, és a magas euróárfolyam is komoly probléma, ugyanis a palackos borok forgalmazásához szükséges alapanyagokat a borászatok zöme külföldről szerzi be. Gál Tibor szerint nem a legkisebbek, hanem azok a borászatok vannak igazán veszélyben, amelyeknek nagyobb beruházásaik voltak, és komolyabb energiákat, vagyonokat mozgattak meg, hogy felépítsék vállalkozásukat. A kisebbek esetében általában nem az egész család, hanem egy-egy ember dolgozik a borászatban, gyakran félállásban.

A borászatok online eladásainak mennyisége ráadásul nagyjából megegyezik, csakhogy amíg ők eladnak ezer palackot, az a forgalmuknak mind­össze egy-két százalékát teszi ki, míg egy kis borászatnak lehet, hogy a huszonöt-harminc százalékát. A szőlő megművelése közel egymillió forintos hektáráron mozog, ha tehát valakinek néhány hektárnyit kell gondoznia, akkor akár a családját bevonva is meg tudja oldani.

A Balatoni Kör elnöke szerint viszont a néhány hónapos kiesés hatására a legkisebb balatoni borászatok lesznek azok, amelyek lehúzhatják a rolót, amennyiben nem sikerül hozniuk a következő hónapokban a tavalyi bevételük minimum ötven százalékát.

– Nem reménykedünk, dolgozunk. Folyamatosan felülvizsgáljuk az eseményeket, és próbá­lunk alkalmazkodni a kialakult helyzethez, de már így is nagy veszteségeket szenvedtünk el. Egyetlen vállalkozás sem tartható fenn sokáig bevétel nélkül. Akadnak kivételek, de a borászatok nagy százalékáról elmondható, az üzemméret csökkenésével arányosan nő a vendéglátás és a saját értékesítés szerepe. Ez azt jelenti, hogy ebből a szempontból a kisebb birtokok vannak a legnagyobb gondban, és egyelőre nem született olyan megoldás az ágazatban, amely érdemben tudná javítani a helyzetüket. A hiteltörlesztési moratórium és a járulékcsökkentés valós segítség, viszont ezek sem nyújtanak mindenki számára olyan védelmet, hogy nagy biztonsággal tudják túlélni a következő időszakot – húzza alá Laposa Bence, aki szerint célzott segítségre a szőlészet-borászatban és a vendéglátásban is szükség van, amennyiben döntéshozói szándék, hogy az említett ágazatokban ezeket a kapacitásokat fenn akarjuk tartani.

A borászokat nem a vidéki éttermek fogják megmenteni, mivel a hazai borforgalom kétharmada Budapesten csapódik le. Gál Tibor szerint az országban dolgozó harminc-ötven prémium borász pedig talán nem jelent nemzetgazdasági érdeket, viszont sokat tesz a magyar országimázsért, a minőségi turizmusért. A vendéglátóüzletekben legfeljebb leoltják a villanyt, és kinyitnak, amikor lehet – de a szőlő él és növekszik, nem lehet otthagyni hónapokra, mert tönkremegy. Ahogyan a jószágokat is etetni kell, a szőlőben is mindennap kell valamit csinálni.

– Mi, borászok hozzá vagyunk szokva a bizonytalansághoz, hiszen azt sem tudhatjuk, hogy fog-e esni az eső, vagy sem. Bizakodó vagyok, nincs is más lehetőségem, nem értek máshoz. Ebben nőttem fel, édesapám által alapított borászatunk több mint negyed évszázados vállalkozás, én pedig a következő negyedszázadban is ezzel szeretnék foglalkozni.

Nem pofavizit

Az ágazat nem csak Magyarországon küszködik a kijárási korlátozások és az étterembezárások miatt. A piac legfontosabb borexpói sorra maradnak el: lemondták a szingapúri és düsseldorfi ProWine-t, a Vinexpo Hong Kongot és a veronai Vinitalyt, egy tervezett milánói kiállítás helyszíne pedig jelenleg járványkórházként működik. Ezek az események a szakma számára nem pusztán pofavizitként fontosak, a borászatok itt építik exportpiacaikat. Az amerikai borászatok tíz százalékát tömörítő Wine America által megkérdezett 1085 borászatban eddig a munkaerő 40,7 százalékát bocsátották el, és 40,4 millió dolláros veszteség keletkezett, ráadásul a szervezet szerint a járvány végére a mínusz ennek tízszerese is lehet. A kijárási korlátozások kezdetekor egyébként a borkereskedéseket is tömegesen rohamozták meg, akár a szupermarketeket: egyes mérések alapján Kaliforniában például most 42 százalékkal több alkoholt isznak az emberek, mint korábban ugyanekkor. Az Egyesült Államokban a termelők már igénybe vehetik az állami segítséget kedvezményes kölcsön, foglalkoztatási adózási kedvezmény és adózási halasztás formájában. A március óta gyakorlatilag zárva tartó turisztikai-gasztronómiai nagyhatalom Olaszország esetében a károk egyelőre felbecsülhetetlenek, a kontinens első számú bortermelője, Franciaország pedig már az Európai Bizottsághoz fordult segítségért, hogy megmentsék az ágazatot.