Képzelt bomba

Optimista, ám a valóságtól nem elrugaszkodott forgatókönyv szerint otthon töltheti 2020 karácsonyát a „székely terroristaként” elhíresült Beke István. Sors- és korábbi cellatársa, Szőcs Zoltán hamarosan követheti a szabadságba. Ők azonban nemcsak a szabadulásért, hanem a teljes rehabilitációért küzdenek.

Tüntetés a székelyföldi jogsértések ellen Kézdivásárhelyen, 2018 Fotó: MTI–Kátai Edit

Beke István ügyvédje, Dragoş Cristian Lică tipikusan románnak minősítette az ítéletet. Szerinte a bírák lényegében elismerték védence és társa ártatlanságát, a román államot azonban nem kötelezték kártérítésre az igazságtalannak minősülő kényszerintézkedésekért. Ezért az európai igazságügyi fórumokig is kész elmenni, amíg védencét fel nem mentik valamennyi vád alól, fogalmazott akkor Lica. Ebbe a sorba az a per is beletartozik, amelyet Beke István biztonságtechnikai felszerelésekkel foglalkozó cége engedélyének visszavonása ügyében indítottak. Ezzel párhuzamosan az ügyészség is benyújtotta fellebbezését.

„Megyek vásárolni, csomagolok, készülök a bevonulásra, nincs mit tenni.” Így reagált saját közösségi oldalán 2018. július 4-én a hírre Beke István, miszerint a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék öt év letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta őt és Szőcs Zoltánt.

A fordulat sokként érte a romániai magyar közvéleményt, hiszen az elsőfokú felmentést követően még felfüggesztett börtönbüntetés sem volt benne a levegőben. Az utolsó tárgyaláson azonban az ügyészség kérelmezte a vád átsorolását a közösség elleni merényletre tett kísérletről terrorista cselekedetre, és bár erre a védelem nem volt felkészülve, a bíróság jóváhagyta az ügyész indítványát. Akkor még bíztak abban, hogy óvást nyújthatnak be, az elutasításról szóló hír azonban már a fogdában érte utol a „terroristákat”.

A két férfi jelenleg a feketehalmi börtönben várja sorsa jobbra fordulását. A közelmúltig félig zárt rendszerben, azaz munkavégzési céllal elhagyhatták a börtönt kísérővel, néhány hete pedig a nyílt rendszerben – ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag csak az éjszakát kell a cellában tölteniük. A koronavírus-járvány nyomán bevezetett korlátozások amúgy is megszüntették a mozgási lehetőségeket.

Jó magaviseletük ellenére azonban feltételes szabadlábra helyezési kérelmüket egyelőre nem hagyták jóvá. Miután a börtönbüntetés törvény által kiszabott minimálisan letöltendő időszaka, azaz a büntetés fele lejárt, Beke István 2020 áprilisának végén kerülhetett szabadulási bizottság elé. A feketehalmi börtön vezetősége által írt kedvező jellemzés ellenére két hónappal későbbi dátumra javasolta a bizottság a szabadlábra helyezési kérelem elbírálását, azzal érvelve, hogy túl sok a még letöltendő idő. Mivel Szőcs Zoltán huszonnyolc nappal Beke után került vizsgálati fogságba, esetében minden egy hónapos csúszással történik, így szabadlábra helyezését is csak később kérvényezheti.

Tüntetés a székelyföldi jogsértések ellen Kézdivásárhelyen, 2018
Fotó: MTI–Kátai Edit

A fogvatartottak következetesen visszautasítják a kegyelmi kérés előterjesztését. „Azzal gyakorlatilag elismernénk a bűnösségünket – indokolta Beke az álláspontjukat –, márpedig mi változatlanul ártatlannak, a romániai igazságszolgáltatási rendszer áldozatainak valljuk magunkat.” Az egyetlen, hivatalos nemzetközi fórumhoz intézett hasonló célú kérelmet Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője kezdeményezésére Grád András ügyvéd nyújtotta be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amelyben igazságos elégtételt szorgalmaznak a jogsértések áldozatainak.

A bizonyítás szempontjából ezer sebből vérző koncepciós per áldozatai jól tartják magukat, ebben bizonyára segít a közéleti személyiségek – köztük Magyarország bukaresti és csíkszeredai külképviseleti vezetői – részéről megnyilvánuló odafigyelés is. Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt RMDSZ-színekben mandátumhoz jutott parlamenti képviselője révén a román törvényhozásban is sikerült némi áttörést elérni a „terroristák” ügyében. A képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségjogi bizottsága magyar kisebbség ügyeivel foglalkozó albizottságának elnökeként nagy nehezen elérte, hogy a bizottság hivatalosan is tárgyaljon a roppant érzékeny témáról. Az ülésen Tiberiu Ţărmure, Beke és Szőcs jogi képviselője kijelentette: az ügy a Securitate utódszervezete, a SRI által kreált diverziós akció, amely az 1990-es marosvásárhelyi fekete március mintájára igyekezett újabb robbanásveszélyes kisebbségpolitikai helyzetet előidézni.

„Számomra végig egyértelmű volt, hogy az ügy a HVIM ellehetetlenítését, egyben a székelység megfélemlítését célozta. Ezért nem szabad megállnunk itt, a félmegoldások elfogadása azt üzenné, hogy hálásak vagyunk a kíméletes bánásmódért – tartja Beke István. – Szüleim igyekeztek jó magyarnak nevelni. Miután az igazságérzetem mindig tiltakozott a magyarságot ért történelmi igazságtalanságok ellen, saját esetemben is az igazság teljes érvényesülését szeretném elérni.”

A két férfi esete túlnyomórészt a magyar közösség szolidaritásérzését váltotta ki, heteken át tartó tüntetéssorozattól éhségsztrájkig terjedő tiltakozások révén igyekeztek változó intenzitású – eddig összességében azonban sikertelen – nyomást gyakorolni a hatóságokra. De olyanok is akadnak, akik szerint a HVIM provokatív magatartása, egyes felelőtlen megnyilatkozások is okolhatók az áldatlan helyzet kialakulásáért.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2020. január 7-én Moyses­ Márton-díjat alapított – a névadó erdővidéki fiatalember Jan Palach­ prágai és Bauer Sándor budapesti mártíriumához hasonlóan a kommunista diktatúra elleni tiltakozás jeléül gyújtotta fel magát Brassó főterén 1970-ben –, amely díjat az önazonosságuk vállalásáért ártatlanul meghurcolt személyek hűségének elismeréseként ítél oda. A kitüntető cím első birtokosai Beke István Attila és Szőcs Zoltán, akiket az SZNT a székely autonómiatörekvések elbátortalanítása céljából elszenvedett meghurcoltatásuk miatt tartott érdemesnek a díjra.

Mintegy adalékként az erdélyi magyarság legutóbbi száz esztendejének szenvedéstörténetéhez.

TRIANON100 összeállításunkat ide kattintva érheti el!