A kerékpározók fellegvára lett a hollandiai Utrecht, itt üzemel a világ legnagyobb bringaparkolója, ahol egyszerre huszonhatezer kétkerekűt lehet tárolni. A főpályaudvar közelében működő, több lépésben átadott háromszintes, föld alatti létesítményben a parkolás az első 24 órában ingyenes, utána 1,25 euróba kerül naponta. Az alacsony összeg kedvező, Hollandiában ugyanis a vasút utasainak fele kerékpárral érkezik a vonathoz, ám sokan panaszkodtak arra, hogy a forgatagban nehezen találtak helyet biciklijüknek. Az objektum több szempontból világrekorder: nem csupán letaszította a trónról az eddigi csúcstartó, 9400 férőhelyes tokiói bringaparkolót, hanem – a Coya.com beszámolója szerint – ezzel a beruházással Utrecht lett az első számú kerékpárosbarát város. Ezt pontozták is: a maximális százból 78-at sikerült megszereznie.
A szakértők megvizsgálták a biztonságot, az infrastruktúrát, a halálos és a könnyebb sérülésekkel járó esetek számát, illetve az útminőséget. Figyelembe vették az autósok kerékpárosokhoz való lojalitását, de még az egy főre jutó bicikliboltok és a lopások számát is. Pontot ért az is, hogy a háztartások 98 százalékában legalább egy bringa van, de sokaknál három vagy még annál is több. Naponta százhuszonötezren pattannak nyeregbe a városban.
A németországi Münster (66 pont) ékes példája annak, miként lehet alacsony kerékpáros-infrastruktúráról a csúcsra jutni. Az utóbbi években háromszáz kilométernyi kerékpárutat építettek, napjainkban a lakosság fele már kétkerekűvel jár. Modern megoldások segítik a közlekedést, számos kereszteződésbe építettek forgalomérzékelő eszközöket, így az autósok és a kerékpárosok várakozási ideje, illetve áthaladási sebessége is optimalizálható. A harmadik helyen a belgiumi Antwerpen szerepel 61, a negyediken a dániai Koppenhága 60 ponttal. Egyetlen évtized alatt visszahozták azt a százötvenmillió dollárt, amelyet kerékpárút-fejlesztésbe fektetett a kormány. A sportos életmód miatt kevesebb a beteg, így az egészségügyi intézmények működési költsége is alacsonyabb.
