Classroom terem nélkül

Hetekig volt hangos a net, amikor egy szülő felháborodva posztolta, szerinte mely tantárgyak a fontosak, a többit pedig el kellene felejteni digitális oktatás esetén. Diákok is felbátorodva szólták le tanáraikat, hogy nekik nincs minden tantárgyra elegendő energiájuk. A tanárokat ritkán kérdezték meg.

2020. 06. 15. 13:00
A tanárok nagy része kihívásként élte meg az új eszközök felfedezését Fotó: Zalai Hírlap–Szakony Attila
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szunyogh Gábor, az Óbudai Egyetem oktatója is megerősíti a véleményt. Úgy látja, hogy persze tantárgyfüggő, de vannak olyan esetek, amikor hiába magyarázza el az órán, amit szeretne, hiába válaszol a kérdésekre, a személyes visszacsatolás miatt mégsem tanít olyan hatékonyan. Ezért viszont a hallgatók e-mailben keresik meg kérdéseikkel, amelyekre egyenként kell válaszolnia. Sokszor ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, amelyeket az órán azonnal, mindenki számára érthetővé tudna tenni. A sokszoros e-mail-terhelés pedig 24 órás készenlétet igényel.

A tanárok nagy része kihívásként élte meg az új eszközök felfedezését
Fotó: Zalai Hírlap/Szakony Attila

Szakértők azt tanácsolták a tanároknak, hogy húzzanak határvonalat a magánélet és a tanítási órák között, még akkor is, ha nem órarend szerint tanítanak. Az e-mailezés és a folyamatos on­line kommunikáció hajnalán a céges alkalmazottak is találkoztak a problémával, hogy 24 órában elérhetők, ezáltal a magánéletükre sokkal kevesebb idő jut. Idővel megtanulták kikapcsolni mobiltelefonjaikat. A digitális oktatás ugyanezt a vadnyugati helyzetet hozta el a tanárok számára. Főként mivel a diákok többsége még fiatal kora miatt nem jutott el odáig, hogy magánéletét ne online élje, ezért természetes, hogy az este 11-kor küldött házi feladatra azonnali visszajelzést vár.

Abban mind a közoktatásban, mind a magánoktatásban részt vevő tanárok egyetértenek, hogy a digitális oktatás kevésbé hatékony, mint a személyes kontaktus. A középiskolai tanárok körülbelül a tananyag ötven-hetven százalékát tudták leadni, ám mivel a számonkérés rendszere is más, a bevésődés mértéke kérdéses. Az egyetemi oktatásban jobb az arány, mivel a hallgatók, főként levelezős és költségtérítéses képzés esetén alapos okokkal rendelkeznek, hogy a választott szakmájukban tanuljanak, kérdezzenek – magyarázza Soós Eszter Petronella, a Milton Friedman Egyetem oktatója. Szerinte ez az egyetemi tanárok könnyebbsége, hiszen ott motivált diákokkal találkoznak. Ez látszik a visszajelzési rátán is: míg a középiskolai órákban a diákok mind kikapcsolták kameráikat, az egyetemen többen bekapcsolva hagyták azt, és chaten is kommentálták az eseményeket, amire könnyű volt reagálnia a tanárnak. Soós Eszter Petronella úgy tapasztalta, hogy a videókonferenciákat körülbelül a csoport maximum öt százaléka hagyta ott a nappalis hallgatók esetén, a hétvégi oktatásban ez az arány tíz százalékig is felkúszhatott, de ennyien egy kontaktórán is elalszanak az egész heti munka után.

A mestertanár szerint egyértelmű előny, hogy a megírt digitális anyagok, így a digitális gyakorló feladatok vagy a témazáró feladatok a Redmentán (online feladatmegosztó program) később, némi aktualizálás után könnyen felhasználhatók. Kulcsár Júlia felnőttoktatásban részt vevő nyelvtanár eddig is számos digitális anyagot használt, és örül, hogy ezek száma tovább nőtt. Úgy gondolja, összességében nemcsak azért könnyebb a digitális oktatás, mert az online tesztjavító rendszerek automatizálják a dolgozatok javítását, hanem könnyebben tudja például csoportokba osztani hallgatóit. A tantermi órákon ugyanis előfordul, hogy egyes diákok megmakacsolják magukat, és nem hajlandók együtt dolgozni a másikkal. Itt a Zoomon (videókonferencia-szolgáltatás) tartott óráknál a csoportbeosztást nem tudják befolyásolni. El kell azonban ismerni – véli –, hogy pszichológiailag megterhelő a személyes kontaktus hiánya. A mestertanár szerint ez a diákoknak sem tesz igazán jót, számonkéréskor például nem tud nekik segíteni, hogy értelmezzék a kérdést. Sokszor az is elég, ha rájuk szól, hogy olvassák el újra a kérdést. Ez online környezetben nem működik. Ráadásul nehezen zárható ki a számonkérés során a meg nem engedett eszközök használata. A neten mém lett az a kép, amikor az anyuka az íróasztal alatt ülve súg az épp online felelő kisdiáknak. Az írásbeli dolgozatoknál még egyszerűbb a helyzet, mivel ott elég még egy chatablak, hogy azonnali kapcsolatban lehessenek egymással a diákok. Éppen ezért míg a valódi dolgozatoknál az az átlag, hogy a közepes jegyekből van a legtöbb, az online dolgozatoknál vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz eredmények születnek.

Összességében minden szakértő egyetért abban, hogy érdekes kísérlet volt az elmúlt három hónap. Bizonyos szempontból tíz évet lépett előre az oktatás. A kérdés, hogy a tapasztalatokat mennyire tudják hasznosítani mind a tanárok, mind a diákok.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.