Classroom terem nélkül

Hetekig volt hangos a net, amikor egy szülő felháborodva posztolta, szerinte mely tantárgyak a fontosak, a többit pedig el kellene felejteni digitális oktatás esetén. Diákok is felbátorodva szólták le tanáraikat, hogy nekik nincs minden tantárgyra elegendő energiájuk. A tanárokat ritkán kérdezték meg.

2020. 06. 15. 13:00
A tanárok nagy része kihívásként élte meg az új eszközök felfedezését Fotó: Zalai Hírlap–Szakony Attila
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miután szinte egyik napról a másikra kellett átállni a digitális oktatásra, az első napok az útkereséssel teltek. Számos programot ismertek meg a pedagógusok, amelyek többségéről sok kolléga még csak nem is hallott korábban. Az informatikustársadalom igyekezett segítséget nyújtani, ők a startupper mentalitással pontosan ismerték a tanárok új helyzetben jelentkező problémáit. Ahogy Turcsán Tamás, a The Connect East Incubator vezetője fogalmazott, ilyen esetben normális, hogy a rendszer „kicsit zörög, zötyög meg folyamatosan épül működés közben”. Ezért hozta létre az Online Otthonoktatás csoportot, amely egy hétvége alatt 66 ezer főre duzzadt, annyi tanár és szülő tett fel kérdéseket az informatikusoknak. Pillanatok alatt készült Google Classroom használati útmutató, segítség a ­KRÉTA-hoz és számos egyéb programötlet.

A tanárok nagy része kihívásként élte meg az új eszközök felfedezését. Pesszimista elemzések szerint a digitális oktatás felgyorsítja a pályaelhagyók vagy a korai nyugdíjazások számát, mivel a hazai pedagóguskar kora miatt vagy egyáltalán nem tanulta a digitális módszertant, vagy a frontális oktatás favorizálása miatt nem volt rá ideje. Egy 25 éve a pályán lévő mestertanár szerint ugyanakkor épp a digitális eszközök miatt az óratartásnál nem működik más, mint a frontális oktatás. Hiába kérdez ugyanis vissza rendszeresen, általában nincs visszajelzés vagy kérdés az elhangzottakkal kapcsolatban. Egy általános iskolai tanár erre azt feleli, hogy csoportmunkában kell dolgoztatni, illetve olyan képi anyagot adni a gyerekeknek, amely leköti őket. Ezt a mestertanár is tudja, ezért tart órát Skype-­on vagy Discordon, ahol azonnal megoszthat anyagokat. Iskolájában a Classroom a kötelező, itt, e-mailen és Facebook-csoportokban küldi a tananyaghoz készített PDF-prezentációit. Nagy különbség, hogy korábban a diákok csak néhányat láttak ezekből a tankönyvi segédletekből, most viszont megdöbbentek a több száz diát tartalmazó PDF-sorokon.

A tanár úgy látja, hogy a középiskolás korosztályban a távoktatáshoz szükséges önálló munkavégzés és fegyelem hiányzik a diákokból. Ezt tovább nehezíti, ha egy családban nem jut mindenkinek külön számítógép. Így az órarend szerinti távoktatás viszonylagos illúzió, olyan feladatokat kell adni, amelyek okostelefonon is megoldhatók. Ám az ilyen feladatok elkészítése különmunkát igényel, ezért, illetve a megnövekedett adminisztrációs terhek miatt sokkal több feladatuk van a tanároknak. Hiába vélik sokan, hogy több idejük van és könnyebb az online oktatás, valójában jóval nagyobb leterheltséggel küzdenek – mondja a mestertanár.

Szunyogh Gábor, az Óbudai Egyetem oktatója is megerősíti a véleményt. Úgy látja, hogy persze tantárgyfüggő, de vannak olyan esetek, amikor hiába magyarázza el az órán, amit szeretne, hiába válaszol a kérdésekre, a személyes visszacsatolás miatt mégsem tanít olyan hatékonyan. Ezért viszont a hallgatók e-mailben keresik meg kérdéseikkel, amelyekre egyenként kell válaszolnia. Sokszor ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, amelyeket az órán azonnal, mindenki számára érthetővé tudna tenni. A sokszoros e-mail-terhelés pedig 24 órás készenlétet igényel.

A tanárok nagy része kihívásként élte meg az új eszközök felfedezését
Fotó: Zalai Hírlap/Szakony Attila

Szakértők azt tanácsolták a tanároknak, hogy húzzanak határvonalat a magánélet és a tanítási órák között, még akkor is, ha nem órarend szerint tanítanak. Az e-mailezés és a folyamatos on­line kommunikáció hajnalán a céges alkalmazottak is találkoztak a problémával, hogy 24 órában elérhetők, ezáltal a magánéletükre sokkal kevesebb idő jut. Idővel megtanulták kikapcsolni mobiltelefonjaikat. A digitális oktatás ugyanezt a vadnyugati helyzetet hozta el a tanárok számára. Főként mivel a diákok többsége még fiatal kora miatt nem jutott el odáig, hogy magánéletét ne online élje, ezért természetes, hogy az este 11-kor küldött házi feladatra azonnali visszajelzést vár.

Abban mind a közoktatásban, mind a magánoktatásban részt vevő tanárok egyetértenek, hogy a digitális oktatás kevésbé hatékony, mint a személyes kontaktus. A középiskolai tanárok körülbelül a tananyag ötven-hetven százalékát tudták leadni, ám mivel a számonkérés rendszere is más, a bevésődés mértéke kérdéses. Az egyetemi oktatásban jobb az arány, mivel a hallgatók, főként levelezős és költségtérítéses képzés esetén alapos okokkal rendelkeznek, hogy a választott szakmájukban tanuljanak, kérdezzenek – magyarázza Soós Eszter Petronella, a Milton Friedman Egyetem oktatója. Szerinte ez az egyetemi tanárok könnyebbsége, hiszen ott motivált diákokkal találkoznak. Ez látszik a visszajelzési rátán is: míg a középiskolai órákban a diákok mind kikapcsolták kameráikat, az egyetemen többen bekapcsolva hagyták azt, és chaten is kommentálták az eseményeket, amire könnyű volt reagálnia a tanárnak. Soós Eszter Petronella úgy tapasztalta, hogy a videókonferenciákat körülbelül a csoport maximum öt százaléka hagyta ott a nappalis hallgatók esetén, a hétvégi oktatásban ez az arány tíz százalékig is felkúszhatott, de ennyien egy kontaktórán is elalszanak az egész heti munka után.

A mestertanár szerint egyértelmű előny, hogy a megírt digitális anyagok, így a digitális gyakorló feladatok vagy a témazáró feladatok a Redmentán (online feladatmegosztó program) később, némi aktualizálás után könnyen felhasználhatók. Kulcsár Júlia felnőttoktatásban részt vevő nyelvtanár eddig is számos digitális anyagot használt, és örül, hogy ezek száma tovább nőtt. Úgy gondolja, összességében nemcsak azért könnyebb a digitális oktatás, mert az online tesztjavító rendszerek automatizálják a dolgozatok javítását, hanem könnyebben tudja például csoportokba osztani hallgatóit. A tantermi órákon ugyanis előfordul, hogy egyes diákok megmakacsolják magukat, és nem hajlandók együtt dolgozni a másikkal. Itt a Zoomon (videókonferencia-szolgáltatás) tartott óráknál a csoportbeosztást nem tudják befolyásolni. El kell azonban ismerni – véli –, hogy pszichológiailag megterhelő a személyes kontaktus hiánya. A mestertanár szerint ez a diákoknak sem tesz igazán jót, számonkéréskor például nem tud nekik segíteni, hogy értelmezzék a kérdést. Sokszor az is elég, ha rájuk szól, hogy olvassák el újra a kérdést. Ez online környezetben nem működik. Ráadásul nehezen zárható ki a számonkérés során a meg nem engedett eszközök használata. A neten mém lett az a kép, amikor az anyuka az íróasztal alatt ülve súg az épp online felelő kisdiáknak. Az írásbeli dolgozatoknál még egyszerűbb a helyzet, mivel ott elég még egy chatablak, hogy azonnali kapcsolatban lehessenek egymással a diákok. Éppen ezért míg a valódi dolgozatoknál az az átlag, hogy a közepes jegyekből van a legtöbb, az online dolgozatoknál vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz eredmények születnek.

Összességében minden szakértő egyetért abban, hogy érdekes kísérlet volt az elmúlt három hónap. Bizonyos szempontból tíz évet lépett előre az oktatás. A kérdés, hogy a tapasztalatokat mennyire tudják hasznosítani mind a tanárok, mind a diákok.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.