Csontok a pusztában

Egyszer csak felszínre kerültek a szarmaták és a honfoglaló magyarok csontjai. A helyszín hírneves lett.

A falurekonstrukció tervrajza a helyszínen Fotó: KC Délmagyarország–Karnok Csaba

A falurekonstrukció tervrajza a helyszínen
Fotó: KC Délmagyarország/Karnok Csaba

Németh Gyula bejelentése után Dienes István régész is kiment a terepre, ahol egyszerű felgereblyézéssel több régiségre bukkant. A parcella tulajdonosa, Szilágyi Vilmos is beleegyezett abba, hogy júliusig a szakemberek a tőkesorok közé is bemenjenek, ott keskeny árkokat húzzanak, majd ezekben is megkeressék a sírhoz tartozó tárgyakat, valamint az általa visszatemetett csontokat.

A vizsgálatok során a régészek megállapították, a sírban egy 55-60 éves, honfoglalás kori nő maradványait találták meg, és azt is tisztázták, hogy az asszonyt, aki valamelyik nemzetségfő felesége lehetett, gazdag hozományával együtt temették el. A csontváznak csak az egyik alsókarcsont-töredéke feküdt a helyén, erről egy karperecet fejthettek le. A bolygatás utáni gödörbe a bordányi gazda koponyatöredékeket, végtagcsontokat, bordát, valamint hiánytalan lócsontokat dobált be. A nevezetes lószerszámokat eredetileg a lábaktól balra helyezhették el. Az eddig ismert veretes garnitúrák közül ez az egyik leggazdagabb.

A sírtól nyugatra eső táblában a régészek további 16 kutatóárkot és szelvényt nyithattak meg. Munkájuk eredménye három késő szarmata kori, vagyis IV. századi sír lett, honfoglalás korabelieket már nem találtak. Innen ered a szarmata falurekonstrukció ötlete, amely bekerült a nagyközség 2020–2024. évre szóló gazdasági programjába, és a 2020. évi turisztikai fejlesztésnek is része lett, stratégiai jelentőséget, kulcsfontosságot kapott. Az ősfalu kialakításával Bordány az ország idegenforgalmi térképére szeretne feliratkozni, elérni, hogy a tömegturizmussal érintett közeli városok, egyebek mellett Mórahalom és Szeged turistái a Homokhátság szívébe is ellátogassanak.

Az Ős-Bordány Régészeti Park megvalósításáért a helyi önkormányzat már 2016-ban benyújtott egy pályázatot. Elképzeléseik kivitelezéséhez akkor nyolcvanmillió forint értékű vissza nem térítendő támogatást kaptak a Széchenyi 2020 program keretében. Ám gyorsan kiderült, túl keveset. Ekkora összegből ugyanis nem lehetett volna felépíteni egy teljes szarmata falut földsánccal, palánkfallal, tanösvényekkel, korhű lakóegységekkel, gazdasági építményekkel, kézműipart bemutató műhelyekkel, tájkertekkel, élményelemekkel, amiként ezt eltervezték.

A magas közbeszerzési ajánlatok és a növekvő építési költségek, illetve munkadíjak miatt a képviselő-testület végül visszaadta a megnyert összeget. A százszázalékos támogatást kétszeres önerővel kellett volna kipótolniuk, ezt viszont nem vállalták. Amikor lehetőség adódott rá, új pályázatot adtak be, és újfent sikerrel jártak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében. Ezúttal kétszázötvenmillió forintot nyertek. Remélik, hogy még a nyáron nekiláthatnak a munkálatoknak.

A szarmata ősfalut önkormányzati területen rekonstruálják, legfőbb látványossága egy kilátó lenne, amely olyan többhektáros védett ősgyepre néz, ahol semmilyen épített környezet, még egy szál villanyvezeték sem zavarja a kilátást. A projekt természetközeli szemlélete miatt a területre látogatók ingyen járhatják majd be a park tanösvényét.